Evangelikus lap, 1915 (5. évfolyam, 1-51. szám)
1915-01-09 / 2. szám
EVANGÉLIKUS LAP 2. SZ. EGYHÁZI ISKOLAI ÉS TÁRSADALMI HETILAP ARANYOSMAKOT ÖTÖDIK ÉVFOLYAM. 1915. 191!). JANUÁR 9- Szombatonként jelenik meg. - A lapot illető közlemények előfizetési és hirdetési dijak a lap szerkesztősége címére Nagybörzsönybe (Hont vm.) küldendők. FŐSZERKESZTŐ: SZTEHLO KORNÉL. FELELŐS SZERKESZTŐ ÉS KIADÓ: SZÍ MÓNI DESZ LAJOS FŐMUNKATAnsak : HORNYÁNSZKY ALADÁR LIC FIZÉLY ÖDÖN És ENDREFFY JÁNOS Az előfizetés ára: Egész évre 12 K, fél évre 6 K. Egyes szám ára 30 f. Hirdetés dija: Egész oldal 28 K. Kisebb hirdetések (rályázatok) minden szava 0 filler. - Többször megjelenő hirdetéseknél megfelelő árengedmény. Tartalom: E. J.: Emberek. — Mesk'ö Károly'. A sebesültek között. — Sass János: Hitoktatás a szószéken. — Szemle. — Irodalom. Különféle. — Szerkeszt ' közlései. — Hirdetések. Emberek. Franciák. A francia hadügyminiszter körlevélben figyelmeztette az összes kórházigazgatókat, hogy nem szívesen veszi, hogy a vörös-kereszt hölgyei vallásos tárgyakat, érmeket stb. osztogatnak a betegek és sebesültek között. Franciaország vallásilag sem eges ország. „Fölkérem önt — így végződik a miniszteri körirat — hogy a kórházi személyzetet vallási tárgyak kiosztásától tiltsa el.* — Egy másik rendeletében újra foglalkozik a ftancia hadügyminiszter a vallási kérdéssel. Hivatkozva arra, hogy Franciaországban az egyház és állam elválasztásának törvényei alapján sok kultuszhelyet bezártak, vallási „ceremóniák“ csak azokban a katonai kórházakban „türhetők meg*, hol az isten- tisztelet céljaira előirt kápolna van. Hol nincs isten- tiszteleti célra előírt kápolna, ott vallási ceremóniák nem tarthatók. Azért nem, mert a különféle vallások éket verhetnek a francia egységbe, melyre pedig nagy szükség van, sérthetik az állam vallási semlegességét is az egyes franciák lelkiismereti szabadságát. Mi okozhatja a franciák közismert vallási anti- paliáját? Mielőtt megmondanánk ennek eeyik magunkban tartogatott okát, vessünk egy pillantást a volt francia tengerészeti miniszternek Camille Pelletan-nak izgalmasan érdekes soraiba, melyek a „Malin" szeptember 27-iki számában láttak napvilágot. Már maga az a tény, hogy éppen a tekintélyes „Matin" közölte Pelletan jellemző kirohanásait, különös érdekességet ad a dolognak. A cikk veleje ez: „Érdekes dolog, hogy ő (t. i. a német császár) ezeken kívül még pietista, kegyeskedő és misztikus. Ez a vért-s szörnyeteg mindig az egekről beszél. Mikor elhatározta, hogy a háborút minden borzalmával vadul ráereszti a civilizált világra, mert neki úgy tetszik, szükségét 17 érezte, hogy „családi isteniével lépjen érintkezésbe gazsága dacára. Szivében Attila érzései újultak fel. Az a gőg van benne, hogy „isten ostora" legyen. Az az isten, kit most segítségül hív, nem a szittyák romboló istensége, nem valami embervér után szomjazó bálványkép, nem valami moloch, mely az égett hús átható szagát szívja föl, nem, hanem az evangeliumok.Istene, aki azt mondotta; szeressétek egymást! Vallása számára új tízparancsolatot kellene írni, melynek tételei ezek volnának: ölj, szúrj, gyújtogass, lopj, borítsd be vérrel a földet és perzseld fel! Különös egy isten, ki százezerszer több emberáldozatot követel, mint a barbár népek könyörtelen istenségei. .. Meg fogjátok látni, hogy neki (t. i. a német császárnak) a reimsi székesegyház szétpusztitását is istene parancsolta. Az az isten, ki székesegyházakat pusztít, minden időkben különös figura leend. Nyíltan kimondva: „II. Vilmos istene* borzalmasan hasonlít a — „sátánhoz !“ .Mi okozhatja a franciák közismert vallási antipatiáját ? Nem segítette elő a német-gyűlölet a németek vallásának s általában a vallásnak gyűlöletét? Valószínűleg lesz valami a dologban. Utálják a németet mindenestül — vallásával együtt. Ez nem maradhat hatás nélkül általános vallási állásfoglalásukra. Konzekvens vallástalan- ságuk mintha tüntetés lenne a német vallásosság ellen. Lehetséges, hisz ők is — emberek! Németek. Vall isi szempontból a német szellem a franciának totális ellentéte. Igaz ugyan, hogy most a patriotizmus elnyelte a német vallásosságot, de azért ők most is vallásosak. Vallásuk a patriotizmusnak teljesen alárendeltje. Sok prédikációt' olvastunk, amelynek az volt a megszólítása, hogy: „Liebe Deutsche.“ Olvastunk olyan imádságot is, mely úgy kezdődött, hogy: „Ich danke dir Ootl, dass ich ein Deutscher bin.“ Olvastunk olyan sorokat is, melynek tetejébe az volt
