Evangelikus lap, 1915 (5. évfolyam, 1-51. szám)

1915-01-02 / 1. szám

1. szám. tek a megtéréshez illő gyümölcsöket mert a fejsze már a fáknak gyökerekre vettetett.“ (Ekközben az egyházfiak a kettévágott fát földredöntőtték). A cselek­mény leirhatatlanul mély benyomást tett a résztvevőkre! A lelkész pedig tovább szőtte beszédét, szólván az önfeláldozó szülői, gyermeki, hitvesi szeretctröl, bűn- bánatról, Jézusban való viszontlátás reményéről. Be­fejező ima után, az ifjúság gyászszalagos koszorút akasztott a csonk a törzsre, — mire a hívők serege „Mindaz, ki reményét Istenbe vetette“ éneklése köz­ben otthonába tért, egy felejthetetlen nap édes-bús emlékezetével. Testvérek! — Gondolom, hogy mivel népünknek elsősorban nem kenyér, hanem lélek kell, „mert ha ez nincs, akkor a kenyérből is kő lesz“, — bátorko­dom ajánlani, hogy, bár Ízlésünk elütő lehet, — ne okoskodjunk sokat az olvasottak felett, mint Péter egykor, — mert mesterünk bennünket is megró, mond­ván: „Quid ad te? Tu me sequere“! Assaküit (Nyitra m.) 1914. dec. 28 Hitrokoni üdvözlettel Zathureczky László cv. lelkész. A Luther-társaság kérelme. A Luther-Társaság elnöksége az utolsó közgyű­lési határozat értelmében minden rendelkezésére álló pénzösszeget felhasznált arra, hogy imakönyveket, nép- iratokat ingyen terjesszen. Eddig a Kapi-féle 2 iv ter­jedelmű „Erős várunk“ cimü vigasztaló iratból 13,OCX) példányt osztottunk ki. A Schmidt-féle „Unverzagt“ három és fél iv terjedelmű népiratból 3000 példányt. A Straner-féle „Lelkifegyverből“ magyar, német, tót nyelven 2000 példányt. Részint magánadakozásból, részint mint a szerző ajándékát, a Majba-féle li?rctéri imakönyvből 3200 példányt. A Luther-Társaság egyéb kiadványaiból is nagy mennyiséget. A szétküldött in­gyenes iratok számát bízvást 50,000-re tehetjük. Az ingyenes küldemények portója 400 koronánál több. A Luther-Társaságnak ezen nagy áldozata azon­ban még mindig nem elég. Újabb és újabb kérelmek érkeznek hozzánk. Hogy a társaság tagjai és evang. hitsorsosaink lássák, mily igényeket támasztanak a társasággal szemben, közlöm a ma, december 19 én érkezett három kérő levél tartalmát: 1. Meskó Károly gráci tábori lelkész, a követ­kezőket írja: A leghálásabb köszönettel vettem Nagy- tiszteletüséged nagylelkű adományát. A száz darab harctéri imakönyvet. Grácban, Petauban s Marburgban sebesülten gyógyulást kereső katonák között osztottam őket szét lelkűk épülésére, sziveik erősítésére és vi­gasztalására. Jelen soraimban testvéri szeretettel kérem, kegyeskedjék a Luther-Társaság részéről ugyanazon célra imádságoskönyveket, új testamentumokat s népies 9 iratokat küldeni. 500—500 példányra volna szükségem mindegyikből. 2. Wolf József losonci lelkész az alábbiakban fejezi ki óhajtását: „Nagyon kérem, szíveskedjék a katonák között való kiosztás céljából a Belinisszió boritéklapján jelzett ingyen imakönyvekböl minél na­gyobb számú ingyenpéldányt küldeni, ha lehetséges postafordultával. Losonc, mint az északi harctér gyűjtő tartalékkórháza körülbelül 4000—5000 beteget lát el napról-napra. Ezek számára szükséges volna, ha a Luther-Társasag még a küldött és megköszönt köny­veket kívül német és tót kiadványaival is megajándé­kozna.“ 3. Koren Pál törökbecsei lelkész ezt kéri: „Tö­rökbecse iskolái és szállodái tömve vannak Szerbiában megsebesült katonákkal, akik között sok az evangélikus. Egyházközségem és híveim áldozatkészségét na­ponta nagyon igénybeveszik s azért kénytelen vagyok Nagytiszteletüséged utján a Luther-Társasághoz fordulni azon tiszteletteljes kéréssel, szíveskednének ingyen 400 — 500 példányt az evang. imakönyvből és más vigasztaló kiadványt küldeni részünkre, magyar, német, és tót nyelven. Fájós szívvel látom, hogy a harctéren kivétel nélkül mindenikük el van látva róni. kath. ki­adványokkal, a Luther-Társaság szives adománya foly­tán igy módomban lenne a törökbecsei Vörös-Kereszt kórházakban ápolt evang. katonákat legalább kis ima­könyvekkel ellátni!“ E három nagyobb mennyiségű ingyenkönyvet kérő megkeresésen kívül érkezett még aznap négy levél, melyben 20—30 imakönyvet kérnek. A Luther-Társaság egymaga nem képes a kérel­meket kielégíteni. Segítségre szorulunk, segítséget kérünk. Vitális Gyula, az agitácionális bizottság elnöké­nek felhívására a következő adományok folytak be a Luther-Társaság pénztárába: Osztroluczky Miklós a Luther-Társaság elnöke 100 korona. Tótpelsőczi egy­ház 20 korona. Dr. Jánosné 6 korona. Kiszácsi egy­ház 5 30. Miután a társaságnak rendelkezésére álló pénzkészlete ma már nincs, az alaptőkéhez pedig nem nyúlhatunk, azonban az elfogyott Kapi-féle „Erős várunk“ — a Schmidt-féle „Unverzagt“ című iratot újból ki kell nyomatnunk, magyar német, tót ima­könyvet kell beszereznünk, ennek következtében tisz­telettel kérjük tagtársainkat, szíveskedjenek közremun­kálni azon, hogy az egyetemes egyház és az egyház- kerületek elnökségei az egyetem és a kerületek pénz­táraiból egy bizonyos összeget, például egyenkint 250 koronát a fentjelzett speciális célra adományozni kegyeskedjenek. Az egyes egyházkerületeknek 250 korona nem nagy áldozat, de a társaság az esetleg befolyó 1250 koronából a kért műveket a nyomdákban még álló szedést felhasználva újból kiadhatja, valamint imakönyveket ingyen szétosztás céljára beszerezhet. 10

Next

/
Thumbnails
Contents