Evangelikus lap, 1915 (5. évfolyam, 1-51. szám)
1915-10-16 / 41. szám
41. szám. tonák hálás köszönő sorai mutatják, hogy ezt a gyöngéd ötletet érdemes volt megvalósítani. * A fürdőkben üdülő közönség esztétikai gyönyörűségét hátrányosan befolyásolja sebesült 'katonák látása. Valamelyik német fürdőben őt tagú fürdővendég deputáció járt a fürdő igazgatóságnál, mely a sebesült és kórházi ruhában sétáló katonáknak a fürdő parkjából való kitiltását kérte. A fürdőigazgatóság örökét állitott a park bejáratához, akik kérlelhetetlenül visszaküldik a kórházi kabátos sebesülteket. * A stettini városi tanács mostanában jellemző figyelmeztetést volt kénytelen kibocsájtani. Cukrászdákba járó urhölgyek megtették, hogy a kutyájuknak tejszínhabot adattak. Ez a hallatlan eljárás a városi tanácsot a kutyáknak tejszínhabbal való etetésének az eltiltására inditotta. IRODALOM Isten közelében. Énekes és imádságos könyv katonák számára. Endreffy János, Lie. Fizély Ödön, Hoffmann Károly. Sántha Károly, Sass János, Schultz Aladár és Wolf József imádságaiból összeállította: Szimonidesz Lajos. Budapest, Scholtz testvérek kiadása 1915. Ara 30 fillér. E címen jelent meg a legújabb imádságos és énekes könyv katonáink számára, amelyet a szerkesztő éredetileg a Luther-társaság megbízásából állitott össze. A háborús irodalom épitő irányú művei már eddig is elég bő választékban jelentek meg, úgy hogy sokan azt hitték, hogy már többre nincs is szükségünk. E kötetben összegyűjtött anyag azonban igazolja a szerkesztőt, a ki szükségesnek tartotta, hogy ha kell, a gyűjteményt saját költségén is kiadja. A közölt énekek és imádságok nagyon alkalmasok arra, hogy harcos testvéreinket megtöltsék igaz hittel, erős bizodalommal és lelkűket a harc ádáz küzdelmei, a veszteségek és szenvedések keserű megpróbáltatásai közepette is Isten közelébe emeljék. Legnagyobb érdemük, hogy a mai kor harcos fiának érzelmeit hiven fejezik ki és Jézus szellemét tisztán árasztják magokból. A szerzők valamennyien derék munkát végeztek, különösen ki kell azonban emelnem babérkoszorúzta veterán kö'tőnk Sántha Károly mellett Wolf József 5 énekét, amelyek a könyv legsikerültebb alkotásai közé tartoznak. A szerkesztő tekintettel volt a harcos életének sok különböző fordulatára. Nem ártott volna azonban, ha a sebesültek számára több imádságot vett volna fel és a győzelem, vereség, visszavonulás, roham előtt... helyzeteiben is határozottabban juttatta volna kifejezésre a katonák érzelmeit. Azonfelül pedig az egyes imádságokban általában jobban kellett volna a kato649 nák családi érzelmeit szülők, hitves, gyermekek, felebarátok, stb. ápolni és kifejezési e juttatni. A könyv ára — tekintve felette gazdag és változatos tartalmát: igen ügyesen kiválasztott szent igék szép számmal, 19 ének és 31 imádság van benne — mérsékelt. Kívánatosnak tartom azonban, hogy az újabb kiadásban majd erősebb fedőlappal jelenjék meg a müvecske, amelyet szívesen ajánlok katonáink között való minél buzgóbb terjesztésre kedves lelkésztestvéreimnek és minden érdeklődő felebarátomnak. Budapest, 1915. október 6. Müttl Ármin. Csendes hangok a háború zajában. Beszédek és imák Vidovszky Kálmántól. II. kötet. Békéscsaba 1915. Ára 150 kor. Kilenc beszéd, tizenegy imádság a múltból. Szerény, igénytelen emléke annak, hogyan reagált egy papi lélek a háború fontosabb eseményeire, miről beszélt márc. 15-én a nagy háború esztendejében, vagy minő gondolatokkal foglalkozott Przemysl eles- tekor stb. Elmondva, esetleg egy szónoki egyéniség által elfogadhatókká téve szükebb körben lehettek ha- t issa! ezek az egyszerű, sehol a dolgok mélyére nem hatoló, problémákat meg nem ragadó s szónoki stílusbeli szépségekben egyáltalán nem bővelkedő elmélkedések. Kinyomatva nem sok a jelentőségük. Ha pedig a szakszerű kritika mérlegére tenné őket valaki, alighanem határozottan könyüeknek találtatnának. Már volt alkalmam kifejteni, hogy a prédikáció általában nagyon veszedelmes műfaj. Mivel alaposabb fejtegetést nem lehet nyújtani benne, szinte rácsábitja az embert a semmitmondásra, — vagy a legjobb esetben is legény legyen a talpán, aki kevés szóval egy negyedóra alatt súlyos dolgokat tudjon mondani. Vidovszky e kötetbon levő beszédei majdnem kivétel nélkül súlytalanok. Akármelyik napi lap vezércikke sokkal mélyebben és alaposabban szól hozzá a íiáboru napi vagy mérföldjelző eseményeihez, mint ezek a sub specie aeterni és hozzá mindenesetre a vezércikkeknél lassabban készült prédikációk. Ha legalább a vallásos rész az erősségük volna! Azonban e tekintetben is sok kívánni valót hagynak. Egy példa Przemysl elvész. Erről igy beszél: „Hát vájjon tényleg olyan súlyos a mi veszteségünk? Hát igazán a mi legerősebb várunkat vesztettük el, amellyel reménységünk is megtántorodott, kiköszörül- hetetlen csorbát szenvedett? Hát most már igazán nincs hova húzódnunk a körülöttünk levő ellenség, a kétség, csüggedés támadása elől ? Oh nem testvéreim ! Még teljesen sértetlen a mi legerősebb várunk, az Istenbe vetett hitünk. Ezt még nem ingathatta meg az ellenség semminemű támadása. Bizonysága ennek a mi mai tömeges összejövetelünk.“ Ha ezt a pár sort boncolni kezdjük, mindjárt felötlik a pongyola hát vájjon“ . . . amit el lehet mondani elhangzó szónak, 650