Evangelikus lap, 1915 (5. évfolyam, 1-51. szám)

1915-10-02 / 39. szám

39. szám. evangélikusoknál előfordult Tolna vármegyében 16, Békésben 11, Torontálban 118. 1913-ban összesen 7.842 házasság bontatott fel elválás folytán, a melyek között az evangélikusok 667-el szerepelnek. 3 143 esetben a férj, 4.505 esetben a nő, 160 esetben férj és feleség együtt nyilváníttatott vétkesnek. A jogerős ítélet legtöbbje 5.637 esetben az 1894. évi XXXI. t.-cz. 77. a §. alapján mondatott ki. A büntettek és vétségek miatt elitéltek Magyar- országon 1913-ban vallás szerint számadatokban a következőképen oszlottak meg: Róm. kath. 48 9, gör. kath. 131, református 13 8, ág. h. evang. 4*9, (összesen 3.404, ebből fi 2.871, nő 533), gör. kel. 14 4, unitárius 0 5, izraelita 4 4. Tagadhaatlan, hogy c tekintetben legjobbak a viszonyok az evangélikus egyházban. Ez is egy igen komoly megdönthetetlen adat és érv a Prot. Egvh. és Isk.-Lap krónikásának valóban testvérieden kiroha­nása ellen, a mikor a f. évi 31. számban azt Írja, hogy a nagy egyéniségek nevelésében a lutheranizmus a kalvinizmust sohasem fogja utolérni, de még csak meg sem közelíteni. Mint hold és nap, ezüst és arany áll egymás mellett kezdettől fogva a két felekezet. Gergely és Imre pápák az a gőgje valóban sehogy- sem egyeztethető össze az evangéliumi alázatosságai, szerénységgel s még kevésbé a t stvéri'éggel. Nekünk azonban e mindsürt bben előforduló jelenségekkel, az ilyen kiszólásokKa! mint a milyen ugyanazon szám­ban előfordul: „boldog luthcrck, nekik még van, holott ők csak tótoku, határozottan komolyan számolnunk kell. Sajnálatos, hogy a reformátió 400 éves évfordu­lójának küszöbén ennyire jutottunk, de igaz, hamisí­tatlan evangéliumi szellemet, tiszta, törhetlen haza­fiasságot senki mástól, nem fogunk tanulni s azt egy felekezet kizárólagos tulajdonáná lefoglalni. Különböző árvaházakban a tárgyalt esztendőben volt összesen ev. gyermek 3c0, a vakok intézeteiben 42, siketnémák intézeteiben 111, hülyék intézeteiben 32. A tizenkét állami gyermekmenhelyen 2547. Az Országos Gyermekvédő Liga intézeteiben 35, szerctet- házakban 37, tanu.ó gyermek otthonokban Cirkveni- cán 18. A 7 állami javítóintézetben 94. Az összes 14 javító intézetek növendékeinek száma 2501, ebből fiú 2112, leány 389 s az összes 14 javítóintézetben volt ev. 135. A hét állami javítóintézetben levő 94 cv. növendékek elosztva a hét intézet közül jutna egyre- egyre 9. Külön államilag kinevezett és fizetett rendes intézeti lelkészi állás szervezése a növendékek örven­detes csekély száma mellett, alig kivihető, de minden­esetre arra kellene törekedni, hogy ezen állami inté­zetekben a helyi gyülekezetek s azok lelkészei meg­felelő díjazás mellet kellőleg lássáAr el s lelkigondo­zásban részesítsék az intézeti növendékeket. Az előadottak alapján az 1913. évi nyereség- 613 veszteség számláját röviden a következőképen álla­píthatjuk meg: Az evangélikus egyház vesztesége a gyermekek vallásaira vonatkozó megegyezéseknél 265 5. Az 1896- tól 1915-ig Magyarországon és Horvát-Szlavonorszá- gokban e címen összesve sztesége 4384-5. Áttéréseknél 1913. évben nyeresége 122, az 1896-tól 1913-ig összes vesztesége az áttéréseknél 4743. A felekezet- ből való kilépés folytán vesztesége 1913-ban 152 a visszatértek levonásával s 1896-tól 1913-ig összes vesztesége e címen 2698. Kivándorlás folytán 1913. évben a visszavándoroltak levonásával vesztesége 5769. A református egyház vesztesége a gyermekek vallására vonatkozó megegyezéseknél 67 5, az 1896- tól 1913-ig az egész birodalomban e címen összes vesztesége: 38245. Áttérésednél 1913-ban vesztesége: 327, az 1896-tól 1913-ig összes vesztesége: 8735. A felekezetből való kilépés folytán vesztesége 1913-ban: 248, 1896-tól 1913-ig a visszatértek levonásával az egész birodalomban vesztesége: 3443. Kivándorlás folytán a visszavándoroltak levonásával 1913.évben6972. A jelen nehéz viszonyok között is, hol különö­sen még nagyobb veszteségekről van szó, érdemes azért ezen veszteségi számok felett is egyháztársada­lomi szempontból gondolkodni. Kassa. Homola István ev. lelkész. ruw»-»-'-»-i nr-r -fw~«-«>.< »-«-i-mi-» — «-«-■ » — in »~>r,, ~i -|-»-|-rr SZEHLE. Karakter is életrevalóság. A múlt héten meg­halt egy jóravaló, derék szinészember. öngyilkos lett. Halála alkalmából a Pesti Hírlap Zsoltja irt egy pré­dikációt amelyben szomorúan konstatálja, hogy a túlságosan ideális nevelés, mely eszményi jóságra, emberszeretetre, gyöngédségre tanít, néha gyöngévé és fegyvertelenné tesz a harcoló emberekkel szemben. Az a keresztény tanitás, mely elnézésre s krisztusi türelemre int, tulajdonképen keresztfára neveli az érzékeny embert. Aki komolyan veszi az utasítást, hogy aki téged kővel megdob, azt dobd vissza ke­nyérrel : az elveszíti a kenyerét, mert annak csak a kő jut. Az emberszeretet vallásának csak úgy van értelme, ha mindenki vallja. Végezetül pedig keserű gúnnyal azt kívánja, hogy legalább különórákon kellene az élelmességiant a pénzszerzés és hatalomrajutás tudo­mányát tanítani. Baglyot Athénbe, — mondja a régi görög köz­mondás. Minek azt, amit úgyis mindenki olyan ha­mar amire minden skrupulus nélkül való ember magától rájön, külön órákon tanítani?!.. A farkasok­kal való üvöltés filozófiája úgyis túlontúl el van már terjedve. Jobban, mint szükséges és hasznos, amiből volt eddig is elég bajunk és nyomorúságunk, ezentúl pedig talán még több lesz! 614

Next

/
Thumbnails
Contents