Evangelikus lap, 1915 (5. évfolyam, 1-51. szám)
1915-09-11 / 37. szám
37. szám. parancsoló törvényének tekinti; ezt tagjainak kötelességévé teszi, s a henyélést kárhoztatja. Szóval a szövetség célja az, hogy a humanizmus utján és ennek szellemében, valamint a felebaráti szeretet nagy elvei a’apján előmozdítsa és a lehetőségig megvalósítani segítse az emberi nem boldogságát. A szövetség törekvése tehát oda irányul, hogy mig egyfelől tagjainak szellemi fejlődését és erkölcsi tökéletesedését előmozdítja .másrészt az egész emberiség köriben terjesztője legyen a felvilágosodásnak, az er- kölcsiségnek és a földi jólétnek. Ehhez képest a magyarországi szabadkőművesek figyelmének és tevékenységének kiváló tárgyait képezik: 1. A felebaráti szeretet gyakorlása, azért, mert a keresztyén vallás e magasztos alapelve az újabb reactio- narius áramlatok által sokat szenvedett tagjait annak érvényesítésére és mások által való tiszteletben tartására buzdítja és kötelezi. 2. A nevelésügy felkarolása által a haladás eszméjének kíván szolgálni a felnőttek oktatása, népszerű felolvasások tartása, népkönyvtárak, ismétlő iskolák, gyermekkertek létesítése és oktatómüvek kiadásával és terjesztésével. 3. A szegényügy rendezésével példaadás és oktatás által buzdít s takarékosságra, munkásságra, józanságra. Közreműködik kísdedápolók, menedékhelyek, önkéntes dologhizak és más humanitárus egyesületek léte ilésében. 4. Az erkölcsök nemesítése és szeliditése oktatatás, művelés, erkölcsnemesitő olvasmányok kiadása, a szépmüvészetek pártolása, legény- es iparosegyletek, állatvédő egyesületek utján. 5. A nemzetiségi viszonyok megszüntetésére törekszik. A szabadkőművesek eddigi alkotásai a következők: I. A népoktatási kör. 2 Erkölcsös ponyvairodalmi vállalat. 3. A rabsegélyző-egyesület. 4. A házi ipart fejlesztő egyesület. 5. Szeretetház. 6. Hajléktalanok menhelye. 7. Gyermek menedékhely. 8. Gyermekgyógyitó intézet. 9 Szünidei gyermektelep egyesület. 10. Gyermekbarát egyesület. II. önkéntes mentő társu'at. 12. Levesosztó intézetek, melegedő szobák, népkonyhák, bölcsődék, ingyen rendelő intézetek stb. Ezeket olvasom abban a munkában, mely a szabadkőművesség lényegét, alapelveit és szervezetét ismerteti. Oly célok ezek, melyeket minden nemesen érző embernek bármely vallásfelekezethez tartozik is, munkálnia kell. Bennem az itt felsoroltak azt a véleményt keltik, hogy a szabadkőműves nem titkos, hanem csak zárt társaság, mely törvényes keretek között működik. Más a kérdés, váljon a szabadkőművesség meg- maradt-e a fent ismertetett korlátok között s nem lépett-e olyan térre, mely az egyház vagy a haza kárával járna ? A felvetett javaslat arra enged következtetni, hogy annak megtevői oly konkrét adatok birtokában vannak, amelyek tényleg veszedelemmel fenyegetik egyházunkat. Lehet különben, hogy a korszellem sokat rontott a szabadkőművességen, hogy oda is bekerül az önző egyéni és anyagias szellem; talán tagjai sem állanak ma azon a fokon, melyet a szövetségbe való felvétel feltételei: a feddhetetlen hírnév, szilárd jellem minden szép és magasztos eszme iránt való fogékonyság, kellő műveltség és megfelelő társadalmi állás, de ha ilyen kellékekkel biró egyénekkel nem rendelkezik, akkor a bomlás a pusztulás csiráját hordja magában s a működéséről való félelemre annál kevessebb ok van. Mindezek persze olyan kérdések, melyekre igy madártávlatból megfelelni nem lehet. Én csupán az ideális szabadkőművességet látom az ismertetett munkában, mely nemhogy ellenszenves, de sőt igen tiszteletre méltó erényeket hirdet. Érdemesnek tartom még felemlíteni, amit egy kiváló fejedelem egyik német páholyhoz üdvözlő levelében intézett: A szabadkőművesség kiválóan alkalmas arra, hogy tagjait az igaz vallásosságra családjuk hivatásuk és a közélet egyébb nyilvános működése körében vállalt kötelezettségeik örvendetes és áldozatkész teljesítésére nevelje és folyton fejlődő önnemesités álta igazán boldogítsa. Egy másik pedig így irt: a szabadkőművességet két alapelv jellemzi: „a lelkiismereti szabadság és a türelmesség“. „Nekem a szabadkőművesség oly forrás volt, mely lehetővé tette, hogy a szenvedéseket Isten akaratán való megnyugvással viseljem.“ Ha fejedelmi személyek igy nyilatkoztak a szabadkőművességről, előttünk sem lehet az oly nagy veszedelem, amelytől félnünk, vagy törvényes intézkedésekkel valakit visszatartanunk kellene amint azt Sass János e lap 35-ik számában következtetéseiben is igen helyesen és bölcsen megírta. p o. SZEHLE. Püspöki lemondás. Gyurátz Ferencz dunántúli püspök lemondására a Protestáns egyházi és iskolai lap a következő megjegyzéseket teszi. „Mi nagy tisztelettel hajiunk meg az elhatározás előtt főleg ha indokait is figyelembe vészük: „74 éves vagyok a sok munka megtört immár. “ Nem közönséges lelki nagyságra mutat ez az őszinte beszéd. Elhisszük mindnyájan, hogy egy 74 éves férfiú, aki évek hosszú során keresztül hordozta a munka terhét és pedig mindig egész erővel, egész lélekkel: kezeit fáradtaknak érzi a kormányrúd tartásánál. Gyurátz püspök nagy586 585
