Evangelikus lap, 1915 (5. évfolyam, 1-51. szám)
1915-09-11 / 37. szám
37. szLm. a törünetbölcseletbe. Kell is, hogy beleilleszkedjék, mert a töhénelem az élő Isten nyomdokai a viliágban! Endreffy János. ~**'**riVi~'i*.* ‘ ~ m * * — 1 A szabadkőművességről. A tiszai egyházkerületnek legutóbb lezajlott közgyűlésén élénk vitát keltett a gömöri egyházmegye javaslata, mely szerint az egyház tisztviselői titkos társulatok tagjai nem lehetnek. Hogy milyen indokok vezették a gömöri egyházmegyét javaslatának megtételére, nem ismerem és nem is kutatom. Bizonyára komoly okai voltak reá. Nem is a javaslat ellen kívánok szót emelni, hiszen mindenki legjobban tudja, hogy mi fáj — csak épen mivel a javaslat felvettetett, keltette fel érdeklődésemet ez a fontos kérdés s a véletlen kezembe jutatott egy könyvet, mely a szabadkőművesség történetét, lényegét, alapelveit, szervezetét és védelmét ismerteti. Ezért módomban áll a szabadkőművességről tájékoztató képet adnom. Lássuk mindenek előtt: honnan származik a szabadkőműves elnevezés? A szabadkőműves elnevezés, a német „Freimauer“ illetőleg az angol „Free-mason“ kifejezésnek szószerinti forduósa. így nevezték Angliában a különféle szabadalmakkal felruházott kőfaragókat, megkülönböztetésül a közönséges egyéb kőművesektől. E kőfaragó szövetkezetek főleg abban az időben nyertek kiváló jelentőséget, mikor a gót épitési mód Franciaország északi részeiből Németországba és Angliába is átszármazott. Ezekben a szövetkezetekben állapították meg és tökéletesítették a gót építés mód azon szabályait, melyeket azután a szövetség tagjai egymás között titok gyanánt szigorúan megőriztek. Az ily kőfaragó szövetkezetek (angolul: lodge- páholy) tagjaiktól szigorú vallásosságot és erkölcsösséget követeltek; a felvétel pedig — melynek első felvétele a jó hírnév volt — bizonyos szertartásokkal volt összekötve. A szövetség alapját a testvériség képezte. Tagjai titkos -jelek jelszavak és köszöntési módok által ismerték fel egymást. A kőfaragó szövetkezetek addig virágoztak, míg a gót épitésmód is virágzott. A reformáció azonban uj irányt adott a korszellemnek. A 16. század vallási villongásai nem kedveztek a művészetnek; a nagyobb- szerű építkezések mind ritkábakká váltak; az építészettel hanyatlásnak indultak az épitési műhelyek is, mig végre a 18. században teljesen elenyésztek s helyükbe lépett a mostani szabadkőművesség, melyben az anyag helyét a szellem, a kézimunka helyét a szellemi törekvés foglalta el. Megtartották a régi kőfaragó szövetkezetek szervezetét, szertartásait, szin- bolumait, de célúi a lulajdonképeni építészet ápolása helyett az átvitt értelemben vett építést: az emberiség nagy templomának felépítését tűzték ki. 583 Az első szabadkőműves páholy Angliában 1717-ben alakult, ahonnan átszármazott Európa minden államába, valamint Amerikába is, de sehol sem vert oly mély gyökeret, mint Németországban. Az első német páholy Hamburgban 1737-ben alakult s utána minden nagyobb városban. Tagjai között uralkodók, fejedelmek, a tudomány és irodalom legkiválóbb képviselői foglaltak helyet. A szabadkőművesek szövetségének mindjárt keletkezése után hatalmas ellensége támadt a római Curiában. A jezsuiták s az általuk befolyásolt pápa gyanús szemmel nézték gyors elterjedését, már csak azért is, mivel hazája a protestáns Anglia volt: midőn pedig Olaszországban is hirdetni ke'zdt’k a szabad gondolkodást és vallási türelmeséggét XII. Kelemen pápa 1738-ban átokkal sújtotta őket. Ma is legnagyobb ellensége a kath papság. Magyarországban, hogy mikor alakult meg nincs feltüntve de úgy a fő, mint köznemesség soraiból, valamint az egyház, (róm. kath. prot.) a tudomány és irodalom köréből a 18—19. századnak minden akkor ismert nevű képviselője helyet foglalt a páholyban. A mai szabadkőművesség alapszabályait br. Wenkheim Béla v belügyminiszter 1868-ban erősítette meg. Alapszabályaik ezek : 1. A szabadkőművesek szövetsége a valódi hu- manismus megőrzésére ápolására és terjesztésére alakult egyesület, melynek tagjai egymást testvéreknek nevezik. 2. Egyes testvérek és páholyok magatartására legfőbb zsinórmértékül a tiszta erkölcs törvénye szolgál. 3. A szövetség a lelkiismereti, vallási és a szellemi szabadság erkölcsi alapelveinek hódol. Kárhoztat minden kényszert, mely ezen szabadságot veszályeztzti és minden üldözést, mely bármely hit vagy gondolkodás ellen gyakoroltatik, valamint minden törekvést, mely a felebaráti szeretettel ellenkezik. 4. A szabadkőműves szövetség tiszteli tagjainak vallási és politikai meggyőződését és kizár gyülekezeteiből minden vallási és politikai vitatkozást. 5. A szövetség tagjaitól megkívánja, hogy nézeteik és állásaik különbözősége esetén is egymást testvér gyanánt tiszteljék és soha meg ne sértsék azt a szeretetet, mely az embereket egy atya gyermekei gyanánt fűzi egymáshoz. 6. A páholy főtevékenysége befelé irányul, amennyiben főként a testvéreket öntökéletesbűlésükben elősegíti és a humanizmus felismerésére és gyakorlására serkenti. 7. A szabadkőművesek kötelesek saját nemes- bülésükön munkálkodni s egymást ebbeli törekvéseikben támogatni. A szabadkőművesség a munkát az emberi nem 584 fiHfllHHHH
