Evangelikus lap, 1914 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1914-01-31 / 5. szám
6. oldal. Evangélikus Lap. 5. sz. 1914. január 31. The Lutheran Church Almanac for 1914. Ily címen küldött nekünk lapunk egyik amerikai barátja, egy 236 oldal hivatalos szöveget és sok egyházi vonatkozású hirdetést tartalmazó almanachot, amely a naptári részen és kedélynemesítő vallásos tartalmú irodalmi közleményeken kívül közli az egyesült északamerikai államokban élő lutheránusok egyházi szervezetét, intézményeiket, iskoláikat, minden egyes lelkész nevét betűrendes jegyzékben és azonfelül még községek szerint is. E szerint van 65 synodus, 9162 felavatott lelkész, 15739 gyülekezet, 3,623.379 lélek, 5226 tanító és 884047 tanuló. — Theológiai seminárium van 29. Ezekben 121 tanár tanít 1388 hallgatót. Árvaház van 61. Ezekben 3751 árva van elhelyezve. Aggok menhelye van 38, lakóik száma 1258. Diakonissza anyaház van 9, 373 diakonissza testvérrel. Ezeken kívül van nagyszámú kórház, bevándorlók, tengerészek otthona, lelencház és egyéb belmissziói intézet. Ilyen almanachnak kiadása ami egyházunk részéről is kívánatos volna. Olcsó áron kapna minden hívőnk egy jól szerkesztett evangélikus naptárt és egyházi névtárt a kezébe. Azt hiszem igen nagy mértékben felkelthetné az egyházunk és intézményei iránt való érdeklődést olyanoknál is, akik eddig egyházunk beléletéről semmi tudomást nem vettek. A naptárban közölhető hirdetések ára lényegesen csökkentené a kiadás költségeit s bizonyára az egyháznak — minthogy megszűnnének a külön névtárak kiadási költségei — tetemes megtakarításokat tenne lehetővé. KÜLÖNFÉLE. Zsinat. A törvénykezési rész kidolgozására kiküldött zsinati bizottság f. hó 23-án d. u. 4 órakor ülést tartott Budapesten Csípkay Károly elnöklete alatt. Sztehlo Kornél előadó az összes kiküldöttek jelenlétében 41 kérdést bocsátott az értekezlet elbírálása alá, amelyekre nézve a bizottság 4 órás tanácskozás után állást foglalt. A főbb kérdésekről lapunk főszerkesztője a zsinati javaslat feletti észrevételekben meg fog emlékezni. Nagyon ajánlatos a zsinati albizottságok tárgyalásának ez a módja, mert ha a bizottság az elvi kérdéseket előre eldönti, meg van könnyítve az előadó feladata és a bizottság tagjai már előre megösmerkednek a kérdésekkel, melyek a szöveg megállapításánál szóba kerülhetnek. A zsinat alkotmány és jogügyi bizottsága jan. 28-án tartotta első ülését dr. Zsigmondy Jenő kerületi felügyelő elnöklete alatt. Dr. Kéler Zoltán volt az előadó. A javaslatok közül a bizottság magáévá tette, hogy az egyház elnevezése evangélikusnak is használható. A lelkész és tanító választás az egyetemes közgyűlés által lesz szabályrendeletileg megállapítva, nem pedig az egyes kerületek által külön-külön. A választás főbb elvei törvénybe iktatandók. A lelkész jelölésnél a kerületi elnökök diszkrecionális joga törvénybe iktatandó. Evangélikus lelkész országgyűlési képviselőséget csak akkor vállalhat, ha abba előzetesen gyülekezete többsége beleegyezett. Egyházközségi választásoknál az önálló, vagy vegyes házasságokban élő s az egyház terheit viselő nők aktív választó jogot kapnak s nem csak meghatalmazottaik révén szavazhatnak. A felső fokokon az egyháztanácsi rendszer behozatalát nem fogadta el, hanem inkább az elnökségnek és a meglevő székbizottságoknak nagyobb hatáskörrel való felruházását véli szükségesnek. Egyetemes püspökség felállítását nem fogadja el, az állandó püspöki székhely meghatározását a kerületek belügyének tekinti. A központi iroda felállítását szükségesnek mondotta ki. A horvát egyházkerület felállításával nem foglalkozhatik a zsinat, mert az ő Felségének nincs bejelentve. Az egyházi tanerők képviseltetése tárgyában liberálisabb intézkedések készülnek. A főiskolák igazgatói mellett azoknak világi felügyelői is hivatalból tagjai legyenek az egyetemes gyűlésnek. Ezek alapján bízta meg a bizottság az előadót, hogy részletes törvényjavaslatot tervezzen s ennek tárgyalását április második felében tartandó ülésre tűzte ki. Fichte. Január 29-én volt 100 éve, hogy J. Q. Fichte a németek nemzeti hőse, kiváló filozófus, Kant legnagyobb tanítványa meghalt. — Nemzete történetében fényesen ragyog a neve. Beszédei a német nemzethez a franciák ellen való szabadságharcban elemi erővel hatottak honfitársaira. 1807 telén mig a francia marschall hadainak trombitálása az utcán harsogott, addig ő az egyesülésre, bátorságra, a min- dennapiság kisszerű dolgaitól való elfordulásra, örökké való értékek keresésére és az erkölcsi világrend gondolatára hívta fel hallgatóit. Az erkölcsi eszmény felé vaié törekvésben ismerte fel az élet értelmét. A kötelesség, a hivatás betöltésének evangéliumát hirdette. Filozófiájának alapgondolata az etikai gondolat. Tanításához megfelelően életét az erkölcsi ideálok felé való törekvés, önfeláldozás jellemzik. A szabadságharcban nem csak szóval, hanem tettel is közreműködött. A megsebesültek közt fele
