Evangelikus lap, 1914 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1914-01-31 / 5. szám

1914. január 31. 7. oldal. Evangélikus Lap. 5. sz. sége betegséget szerzett, amit ő megkapott s abban 1814 jan. 29-én 52 éves korában meg­halt. Vallásos felfogásáról a legközelebb hozunk rövid ismertetést. Kitüntetés. A király Sztehlo Róbertnek a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank igazgatójának közgazdasági érdemeinek elismeréséül díjmentesen az udvari taná­csosi cimet adományozta. A tiszáninneni ref. püspökválasztás nem megy olyan simán, mintahogy mennie kellene. A püspökségért, úgy látszik, érdemes taktikázni is. Ennek a taktiká­zásnak az eredménye az, hogy a kerületi gyűlés nem a két legtöbb szavazatot nyert jelölt között rendelte el a pótválasztást, hanem teljesen új választást ren­delt el. Ezt az eljárást a ref. lapok majdnem kivétel nélkül a leghatározottabban helytelennek tartják. Ez azonban nem változtat azon a tényen, hogy az egy­házközségek újra szavazni fognak s hogy Tüdős István püspökké választása nem olyan bizonyos, mint ami­nőnek a pótválasitás előtt látszott. A harc és a tak­tikázás oka: Sárospatak. Tüdős István nem tart a sárospatakiakkal, sem a gazdálkodásukat nem tartotta helyesnek, sem a Zoványi ügyben való renitenskedé­süket. Ezért akarja őt a sárospatakiak egyrésze fel­tétlenül megbuktatni. Országos Protestáns Szövetség. Volt már nekünk egy pár közös intézményünk, de jó véget nem ért még egy se közülök. A Magyar Protestáns Irodalmi Társaság nem felel meg a hozzáfűzött várakozásoknak. Egy pár évi tengödés után most akarják megint, — de már csak a reformátusok — új életre kelteni. Az Országos Vallásegyenlőségi Szövetséget a részvétlen- ség és valószínűleg a megfelelő vezető egyéniségek hiánya teljesen megölte. Most úgy halljuk, hogy a protestáns vezéremberek egy új társadalmi szervezet megteremtésének a gondolatával foglalkoznak, Országos Protestáns Szövetséget akarnak alapítani. A tervezett alkotásra még visszatérünk. A dunántúli ref. püspöki szék betöltéséről a február 3 ára Komáromb. összehívott egyházkerületi közgyűlés intézkedik. A magyar ev. kér. diákszövetség február 1—3. napjain Budapesten országos konferenciát tart, melyen Gombos Ferencz, Patay Pál, ifj. Szabó Aladár, Benkö István, Pongrácz József és Victor János tartanak elő­adásokat, még pedig: Jézus programújáról, szolgála­táról, haláláról, az élő Krisztusról, a jövendő Krisztu­sáról. A keresztyén élet tapasztalatairól (újjászületés, imádság meghallgattatása, az Ige hatalma, a hivők és a Szentlélek közössége) bevezető conference-ok után a jelenlevők fognak bizonyságot tenni. Tárgyalás alá kerülnek meg a diákszövetség feladatai is. Mivel foglalkozzanak a lelkészek? Gyurátz Ferenc, a dunántúli kerület püspöke mar szétküldötte azokat a kérdéseket kerülete lelkészeinek, melyeknek lelkészt értekezleteken való beható megtárgyalását szí­vesen látná. Elméleti kérdések mellett találunk fontos gyakorlati problémákat is köztük. A kérdések ezek: 1. A zsoltárok könyvének a jelentősége. Mi biz­tosít ennek nagy értéket ma is a keresztyénségben. ? 2. Rokonvonások és különbségek a buddhizmus és a keresztyénség hit és erkölcstana között? 3. A nevelés iránya, célja az ó-, közép és újkorban 4 Mely népek gyakoroltak nagy hatást az em­beriség haiadására s mily irányú alkotásokkal? 5. Hogyan élesztheti a lelkész hathatósan a nép ragaszkodását és tiszteletét az egyház iránt? 6. A materiális világnézet terjedése és vallásellenes iránya. Hogyan tölti be ezzel szemben a lelkész hit- és egyházvédő tisztét. ? 7. Óhajtandó-e oly célú intézkedés, hogy a lel­készek fizetésüket egy központi pénztárból nyerjék, amelybe a gyülekezetek anyagi erejük és lélekszámúk arányáben szolgáltatnák be egyházi törvény által meg­állapított járulékaikat s a lelkészek szolgálati éveiknek megfelelően mind egyenlő javadalmat élveznének? 8. Mennyiben óhajtandó a stóla-megváltás? Ho­gyan volna az egyházunkban legcélszerűbben eszkö­zölhető? 8. A gyülekezeteknek osztályokba sorozása s a feltételek, amelyek mellett ezekben a lelkészt állásokra a lelkészek szolgálati éveik után választhatók és jelöl­hetők lennének ? 10 Alapigék egyházi beszédekhez: Ján. ev. 13.31_45 Zsid. 13*. Ezeknek a „kérdő-pontoknak“ meg van az a hasznuk, hogy a lelkészek figyelmét bizonyos dolgokra irányítja s esetleg egységes közvélemény kialakulását segíti elő bizonyos kérdésekben. Azért igazán kívánatos volna, hogyha ezeket a kérdéseket lelkészeink és egy­házi vezérembereink is figyelműkre méltatnák, ha hasznos eszmék volnának bennök, akkor azoknak a megvaló­sítására törekednének, a nem prakükus ötleteket pedig az érvek komoly mérlegelése után levennék a napi­rendről. A theologusok száma Németországban folyton gyarapszik. 1903-ban mindössze 2035 hallgató volt beiratkozva a theologiai fakultásokra. Azóta a theologu­sok száma emelkedik. 1912-ben a nyári félévben egy- szere 500-zal emelkedett a számok. Ekkor 3340 német theologus volt. 1913. nyarán 3842 theologus iratkozott be. Ebben a téli félévben 3949 a számuk. A legtöbb theologus van Berlinben (675), Leipzigben (558), Halléban (443), Tübingenben (360), Marburgban (246), Göttingenben (223), Greifswaldban (136), Jénában (126), Rostockban pedig mindössze 44 van.

Next

/
Thumbnails
Contents