Evangelikus lap, 1914 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1914-11-07 / 45. szám
IV. évfolyam. 45. szú in. Aranvosinarót, 1914. november 7. EVANGÉLIKUS LAF » EGYHÁZI, ISKOLAI ÉS TÁRSADALfll HETILAP. 3 Szombatonként jelenik meg. A lapot illető közlemények és küldemények, az előfizetési és hirdetési dijak • lap szerkesztősébe elmére Nagybörzsönybe (HontmeRye) küldendők. — Hiányzó lapszámokat a nyomda pótol. — Főszerkesztő: SZTEHLO KORNÉL Felelős szerkesztő és kiadó: SZinONlÜHSZ LAJOS Fómunkatársak: IIOIíNYANSZKY AI.ADAK LIC. PIZtil.Y ÖDÖN éa 8ZBLÉNYI ÖDÖN dr. Az előfizetés ára : Egész évre 12 K., Fél évre ü K., Egyes szám ára 30 fill. Ilirdeié» dija: l oldal 2b K., lelni dal 4 K., negycdoldal 7 K. k. chh hirdctcscK (pályázatok)mindenszava G fill. lábbszdr mcKjelciiő hirdetésnél árengedés. Tartalom: Sz. L.: A magyar bibliatársulat. — Schultz Aladár: Az evangélikus egyház Amerikában. — Kintzlerm* • * 1 Solcz Inez: Olcsó az élet. — Vitális Gyula: A Luther Társaság és a háború. — Különféle. — Szerkesztő közlései. — Hirdetés k. A magyar bibliatársulat. A világháború — úgy látszik — tlülőrc fogja juttatni a magyar bibliatársulat ügyét is . . . Az angolok kereskedelmi háborúja, a kíméletlenség melylyel a gyűlölködést és a háborút átvitték a gyarmatokra és a nem keresztyén népek nagy örömére gyönyörű példáját szolgáltatták a keresztyén, a protestáns és a germán faji testvéri szeretetnek, — felkeltette a mi jobbjainkban is azt az önérzetet, mely eddig nem tudott tettekre lendülni. Az ellenségünktől és a szövetségesünk ellenségétől még a biblia sem kell! s megindult a mozgalom, hogy a briit es külföldi bibliatársulatot végre-valahára felváltsa áldásos működésének a végzésében egy magyar bibliatársulat. Ha jól látom, két helyről is kiadták a jelszót. A Luther-társaság ez évi közgyűlésére Hornyúnszky Aladár pozsonyi theologiai tanár adott be egy Masz- nyik Endre dr. és a Luther-társaság irodalmi bizottsága által is támogatott indítványt egy magyar bibliatársulat alapítására. A ref. lelkészegyesület lapjában, a „Lelkészegyesület"-ben pedig azt olvasom, hogy október 14.-i kelettel Haypál Benő budapesti ref. lelkész a Magyar Protestáns Irodalmi Társasághoz nyújtott be egy indítványt, melyben arra kéri a társaságot, hogy sürgősen indítson mozgalmat és létesítsen olyan alapot, amely lehetővé teszi a bibliának magyar nyelven való kiadását és terjesztését. Ezt az indítványt magukévá tették és mint annak benyújtói szerepelnek Kaczián János evang. és Józan Miklós unitárius esperesek. Igaz ugyan, lio^y a Luther-társaság közgyűlése a mostani időt nem látta alkalmasnak a bibliatársulat megalakítására irányuló mozgalom megindítására, azonban ez a határozat nem zárja ki azt, hogy a bibliatársulat megalakításának a problémája ne foglalkoztassa egyházi köreinket s esetleg a mostoha idők dacára is meg ne valósittassék! Az egyházi lapok közül a Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, valamint az Evangélikus Őrálló foglalkoztak a kérdéssel mindketten helyeselvén a megindított mozgalmat. A magyar bibliatársulat megalapítása a magyar protestantizmus régi, többször hangoztatott becsületbeli kötelessége. Hogy jövünk mi s még inkább: hogy jönnek az angolok hozzá, hogy ők lássanak el bennünket bibliákkal, még pedig az előállítási árnál olcsóbban adott bibliákkal? Amennyire hálásaknak kell lennünk ezért a britt és külföldi bibliatársulatnak, any- nyira szégyelhetjük magunkat, hogy három milliós számunk dacára ezt az ajándékot tddig nyugodtan elfogadtuk. Szomorú, hogy ezen becsületé li kötelességünk teljesítése ebből az alkalomból jut az eszünkbe, még szomorúbb volna, hogy az igy végre eszünkbe jutott kötelesség teljesítése álló kivonnánk most is magunkat! De nem csak azért kell a bibliatársulat ügyét felkarolnunk, mert ellenségtől nem illik és nein lehet ajándékokat elfogadni. A külföldi bibliatársulatok munkája ránk nézve azzal a hátránnyal is járt, hogy egy nyelvünk fejlődését, a mai kor igényeit nem ismerő, azokkal nem számoló társulattól függött az, hogy milyen legyen az a biblia, amelyet a mi népünk olvas. A bibliatársulat a Kár .yi-féle fordítást és annak a revízióját terjesztette. Ha a Károlyi-féle szövegnek revízióra volt szüksége, ebből az következik, hogy az már nem megfelelő foroitás. A revízióról viszont köztudomású, hogy nem felei meg a jogos követelményeknek. így azután nekünk is, a bibliatársulatnak is csak baja volt a magyar bibliával. A társulatot e hibák miatt nem érheti gáncs, mert egy angol, vagy skót társaságtól nem lehet azt követelni, hogy egy fordítás, vagy revízió jóságát el tudja bírálni. A hiba azonban mégis hiba, hogyha nem lehet is a bibliatársulat nyakába varrni. Ennek a hibának az elenyésztetését csak egy magyar bibliatársulattól várhatnók el, amelynek módjában volna nemcsak a munkára alkalmas embereket kiválogatni, hanem az
