Evangelikus lap, 1914 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1914-01-24 / 4. szám

1914. január 24. Evangélikus Lap. 4. sz. 7. oldal. KÜLÖNFÉLE. Libertiny Gusztáv meghalt. Halála szőkébb családján és szőkébb hazáján kívül is felköltötte az őszinte részvétet. Mint Nyitra megyének tanfelügyelője, mint a f. zellei evang. egyház felügyelője három évti­zednél is hosszabb ideig buzgón s önzetlenül műkö­dött. Ö alapította a F. M. K. E.-et, A tanügynek lelkes barátja volt s barátja a tanítóknak, akik elnevezték őt a „tanítók atyjának“. Galgócon lakván lankadatlanul buzgóíkodott, hogy a régi Turzó-féle lutheránus fészek­ben, melyet az ellenreformatio feldúlt és megsemmi­sített, a régi lutheránus szellemet felélessze, az ott lévő mintegy másfélszáz hívet összegyűjtötte, kis gyüleke­zetté szervezte, évenkint több istentiszteletet rendezett be s legfőbb vágya volt Galgócon egy — bár sze­rény — istenházának felépítése, melynek alapjára a gyűjtést megkezdte s ennek gyarapítására hitsorsosait mindenkor lelkesen buzditotte. O meg nem érte, de Galgócnak temploma úgy lehet a közel jövőben lesz s ez az ő érdeme s munkája. — Lelkes barátja volt az egyház autonómiájának s az utóbbi autonómia ellenes irányzat, mely egyházunkban demokraticus szer­vezetűnkkel és elveinkkel homlokegyenest ellenkező irányban fejlődni kezdett, sokszor s aggodalmasan foglalkoztatta elméjét. — Temetése folyó hó 16-án nagy számú közönség a vármegye, város, tanítóság, a F. M. K. E. s a hívek nagyszámának részvéte mellett ment véghez. — Nemes lelkű neje, aki életében hű támasza volt és egyetlen leánya siratja. Áldás lebegjen porai felett! Fontos bizottsági ülések. A lelkészi korpót- tékra az egyetemes egyház részére kiutalt államsegély felosztása tárgyában a pénzügyi bizottság január 2 l-én délelőtt ülést tart. Ugyanaz nap délután a nyugdijin- tézeti bizottság ülése. — A zsinat által kiküldött tör­vénykezési bizottság január 23-án tart gyűlést Csipkay Károly elnöklete alatt. A lelkészi fizetésrendezéséröl törvényjavaslat készül. A zsinati pénzügyi és lelkészfizetés-rendezési bizottság megbízásából ezt a javaslatot Gyiirky Pál esperes, egyet, nyugijint.-ügyvivő készíti. A fizetesren- dezésböl a segédlelkészek, hitoktató-segédlelkészek, úgy látszik megint kimaradnak. Pedig hogyha a nyug­díjintézetben meg lehet szerezni a nyugdíj-jogosultságot az ilyen minőségben eltöltött szolgálati idő után is indokolt volna, hogy a fizetésrendezési igények is eszerint eléghessenek ki. Ne foltozás legyen az a tör­vényjavaslat, hanem nagy koncepciójú, minden jogos igényt kielégítő, mindenkinek egyforma mértékkel mérő munka. Egész papságunknak érdeke az, hogy ha már szolgálati évek szerint javuló fizetési rendszert hoznak be, — tényleg szulgdlat, kezdetével kezdődjék a szol­gálat számítása s a rendezés áldásaiból ne legyenek kizárva azok, akik nem voltak theologuskorukban olyan szerencsések, hogy esetleg püspöki korengedélíyel mindjírt rendes lelkészi állásba kerülhettek volna. Lelkészválasztás. A battyándi (vasmegye) ev. gyülekezet Porkoláb Gyula halálozásával megüresedett lelkészi állásra nagy szótöbbséggel Luthár Ádám hely­beli segédlelkészt hívta meg lelkészének. A békéssi ev. esperességben az esperességi teendőket Keviczky László kondorosi lelkész végzi. Az aszódi isk. bizottság gyűlésén e hó 17-én majdnem teljes számmal jelentek meg a tagok. Scholtz püspök szép és megható módon parentálta el a bi­zottság elhunyt tagját Veres Józsefet és az intézet igazgatóját Oeschger Adélt. A tanév végéig ideiglene­sen Petrik Sarolta tanárnőt bízták meg az igazgatás­sal Az órák ellátására felkérték Szabó Lajosné úrhölgyet, az intézet volt tanárnőjét. Mikolik Kálmán bizottsági tagot felkérték, hogy a helyszínen szerzendő tapaszta­latai alapján a legközelebbi napokban tegyen a bi­zottságnak jelentést az intézetről. Baltazár Dezső a főrendiházban. Antal Gábor püspök halálával a tiszántúli ref. egyházkerület püs­pöke kerül majd be a főrendiházba. A legfiatalabb és legradikálisabb protestáns püspök, ki a szekularizáció zászlaja alatt tömöritette a református lelkészeket s kit ellenségei egyenesen szocialistának mondottak vala­mikor. Ez alkalomból nemcsak a debreczeniek üdvöz- lik püspöküket, hanem a „Világ“ is örül, hogy a szekularizációnak, a népoktatás államosításának a püspökök sorából is lesz szószólója. Az orosházi ev. egyházban az elmúlt évben 171 pár lépett házasságra. Született 398 gyermek, 40-nel kevesebb, mint 1912-ben. Meghalt 277 egyén, 19-el kevesebb, mint az előző évben. A természetes szaporodás egy év alatt 121 lélek. Az egyház híveinek a száma az 1910. évi népszámlálás szerint 14,886 lélek. A kondorosi ev. egyházban az 1913. év fo­lyamán kereszteltetett 135 fiú 127 leány, összesen 262 gyermek, ezek közül 42 fiú 32 leány szarvasi. Eske- tes 51 pár, lisztán kondorosi 44, szarvasi 7 pár — Elhalt 109 személy, 58 fi, 51 nő. Urasztalához járult 1613 — Konfirmáltatott 60 fiú, 64 leány 124 gyer­mek. Az egyház lélekszámú a legutóbbi népszámlálás szerint 3869, az óta való növekedéssel 4203 Iskolás evang. növendékek száma 614 Az egyházközség a múlt évben 3000 kor. költséggel körülkerítette temp­lomát A f. évben Isten segedelmével épít újabb iskolát 30°/,,-os külön kivetósscl, melynek összege 11000 korona. Esküvők. Kutlik Endre szarvasi fögimn. tanár leányát Irént Botka József liptószentmiklósi tanár ve­zette oltárhoz Szarvason — Ugyanott Tömörkényi Dezső tanitóképezdei tanár, Mészáros Jolánt, Mészáros Gusztáv kir táblai biró leányát vezette oltárhoz. Eljegyzés. Udvardy Sándor szarvasi fögimn. tanár eljegyezte Dózsa Irént, néhai Dózsa Andor mérnök leányát. Káplán kinevezés. Kálmán Rezső békési espe- resi káplán orosházi káplánná lett, az esperesi káp- lánságra Tuícsányi László szarvasi s. Ldkész kapott meghívást, kinek igy a h. espereshez Kondorosra kell mennie. Az osztrák „Los von Romw mozgalom 1913-ban is szépen gyarapította az evangélikus egyházai. Egy pár véletlenül kezünk ügyében levő szám azt sejteti, hogy az 1913-ban áttérők száma az 1912-ben történt áttérésekét felül fogja tnulni. Csehországban például: Reichenbergben 156, Grottaugban 56, Trautenanban 21, Falkenauban 212 volt az áttérők száma. Morva­országban Brünnben 120, Znaimban 12, Olmiitzben 80 áttérő hagyta ott a katholikus egyházat. Alsóauszt-

Next

/
Thumbnails
Contents