Evangelikus lap, 1914 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1914-01-24 / 4. szám
Evangélikus Lap. 4. sz. 3. oldal. gárok békésen megférnek egymás mellett, az a hö vágyunk és kérésünk, hogy Európa egyházai felekezeti különbség nélkül feledjék el egy pillanatra mindazt, ami elválasztja őket egymástól, emlékezzenek meg a Golgatha keresztje alatt arról, hogy egy és ugyanaz az urok, egy és ugyanaz a mennyei atyjok, egy és ugyanaz a hivatásuk: itt a földön a szeretet Istenének az országát szolgálni! Ha erről megemlékeznének s elfelednének m nden egyebet — küldjék ki megbízottaikat erre a kongresszusra, hogy Isten szent szellemétől vezéreltetve számot vessünk arról, hogy az egyházak a népek közt a jog és békesség gondolatának a terjesztésében mennyit tehetnek, hogy ezáltal a katonai terhek csökkentését és háborús veszedelmek eltávoz- tatását lehetővé tegyék. Ez a cél vezet bennünket. Abban a hitben, hogy az Ur akarata szerint cselekszünk, Önöket is megkérdezzük, szeretett testvérek az Urban, hajlandók volnának-e az európai egyházak kongresszusára mely, ha Isten is úgy akarja, 1915-ben Bern városában gyűlne össze, képviselőjüket kiküldeni. Igen hálásak volnánk, hogy ha válaszukat április 15-eig közölnék velünk. Ha a kongresszusra elegen kilátásba helyezik részvételűket, akkor majd annak idején közölni fogjuk a kongresszusra vonatkozó tudnivalókat és a kongresszus idejét. A választ Isten adja az Önök ajkára, Ö áldja meg Önöket az ö drága adományaival, Ö oltalmazza Önöket s adja, hogy ez a lépésünk az ö dicsőségére szolgáljon. Az Úr Jézus Krisztus nevében köszöntjük Önöket kedves és tisztelt testvérek! Bern, 1914. januárjában. A svájci reformálás wvbAzak szövetségi» nmbro G. Ris, lelkész, elnök Worb (Bern.) E. Ryser lelkész, alelnök Bern. M. Billcter, hlkész, 1. titkár Lyss (3ern.) Ch. Simon lelkész, 2. titkár Neuvevdie (Bern.) Az (indítványt tevfi Wead-kaolonbeli nemzeti egyház zsinati bizottsága részérói: Prof. Dr. L. Emery elnök Lausann . /. Savary lelkész, titkár Lausanne. * Ez a felhívás szól a mi egyházunknak is. Mit válaszolunk majd rá? . . . (Szerk.) 1914. január 24. Hermann Freiherr von Soden. 1852 -1014. A január 16-án megjelent lapokban jött az a szomorú hír, hogy Soden báró, a berlini Jerusalem- Kirche első lelkésze, a berlini egyetem theolcgiai tanára szerencsétlenül járt. A földalatti villamoshoz vezető lépcsőn elcsúszott, koponyatörés következtében pár órai szenvedés után agyvérzésben meghalt. Soden Hermann báró halálával a protestáns egyházat és különösen a protestáns theologiai tudományt igazán nagy veszteség érte. A helyére ugyan akadni fog ember, de olyat, aki őt igazán pótolja és elfeledtesse, aki annyit tegyen, oly munkát végezzen, mint a megboldogult, aligha fognak hamarosan találni. A szerencsétlenül járt báró alacsony termetű, igénytelen megjelenésű férfiú volt. Az igénytelen testben azonban nagy szellem és óriási munkabírás lakozott. Soden báró egyike volt a legnagyobb tudósoknak. Mint pap tetötöl-talpig liberális, a liberalizmus minden küzdelmében tevékeny részt vevő és vezérszerepet játszó egyéniség volt, akit mindenütt ott lehetett látni a kongresszusokon és gyűléseken. A berlini vallásos világkongresszuson előadást tartott, az „Evangelisch Sozial- évenkénti összejövetelein gyakran szerepelt. Ezek a nyilvános szereplései azonban csak epizód- szerű jelentőséggel bírnak az ő életében. Áldásos munkásságának a java egyházáé és a tudom ínyé volt. Mint az újszövetségi irásmagyarázat tanára több szakjába vágó nevezetes munkát irt. Ezek között a legnevezetesebb az a kis füzete, mellyel a Jézus Krisztus történetiségét tagadó Drews Arthur érveit tette semmivé s amely a kötetekre terjedő Christusmythe-iro- daiomban kétségtelenül a legmeggyőzőbb és legvilágosabb, a legnagyobb hatású munka.* Irodalmi működése azonban aránylag jelentéktelen volna — hiszen a német professzorok vaskos és tudós, sokszor meglehetős terjedelmes könyvei mellett Soden báró öskeresztyén irodalomtörténete s egyéb munkái igazán nem tűnnének fel, hogyha Soden nem alkotott volna náluk nagyobbat, ércnél maradandóbb igazi monumentumot szövegkritikai munkájával, melynek „Die* Schriften des Neuen Testaments in ihrer ältesten erreichbaren Textgestait“ a cime, 70 illetve fél- bőrbe kötve 86 márka az ára s amely az újtestamen- tumi szöveg megállapítását illetőleg igazán korszakalkotó és tudomány számára nélkülözhetetlen munka.** Aki ezt a négy hatalmas kötetet a kezébe veszi, aki tudja, milyen rengeteg anyag van ebben a négy kötetben feldolgozva, annak nem kell superlativusokban beszélni Soden báró óriási munkabírásáról, tudományos jelentőségéről. Egy egész emberélet hangyaszorgalmának, hihetetlen energiájának a gyümölcse és eredménye ez a több mint háromezer oldalra terjedő nagy mü. Tizenhat évig dolgozott rajta a tudós szerző, negyvennégy munkatársat utaztatott ezen idő alatt szerte a világban, akik számára az anyagot összehordták. A cél az volt, hogy az újtestamentumnak, a mi * Hat Jesus gelebt? 11—20. Tausend. Berlin—Schőneberg a Protest. Schriften vertrieb kiadása. Ára: 50 Pfennig. ** Megjelent Vandenhoeck és Ruprechtnél Göttingenben.
