Evangelikus lap, 1914 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1914-07-25 / 30. szám
8. oldal Evangélikus Lap. 30. sz. 1914. julius 25. tagjai jelentkezni. A jelentkezőket kérjük, hogy foglalkozásukat, lakóhelyüket az utolsó postával és vármegyével együtt szíveskedjenek megjelölni. Dr. Baltazár Dezső, Dr. Zsilinszky Mihály, az ORLE elnöke. a MP1T elnöke. A Dunáninneni Ágost. Hitv. Evang. Egyházkerületi Tanitó-egyesüleí augusztus hó 21-én délután 3 órakor tartja közgyűlését Pozsonyban. Előzőleg augusztus 20-án este 7 órakor tanítói estélyt tart az .evang. fiúiskola tornatermében, melyet a Pozsony- városi egyházmegyei tanítóegyesület rendezi a Früh- wirth Samu egyházi karnagy vezetése alatt álló egyházi énekkar közreműködésével. A közgyűlés tárgysorozata: 1. Ének — ima. 2. Elnöki megnyitó. 3. Az alapszabályok bemutatása. 4. Az ideiglenes tisztikar lemondása és az uj tisztikar megválasztása. 5. A zsinathoz felterjesztendő memorandum tárgyalása. Előadó Kowarik Mihály. 6. A „Tanítók Szava“ c. folyóirat ügye. Előadja: Huszák József. 7. „Milyen helyet foglaljon el a tanító egyházunk alkotmányos életében?“ 8. A jövő évi közgyűlés helyének és idejének megállapítása. 9. A beérkezett indítványok tárgyalása. Az országgyűlési képviselők választásáról szóló 1913. évi XIV. t.-c. 73. §-a értelmében a névjegyzékre vonatkozó összes kivonatokat, bizonyítványokat és egyéb okiratokat bélyegmentesen és amennyiben maga az idézett 1913. évi XIV. törvény másként nem rendelkezik — díjtalanul kell kiállítani. -- Minthogy ismételten előfordult, hogy egyesek a törvény e szakaszának eleget tenni vonakodtak a kultuszminiszter hatósága alá tartozó hatóságokat, hivatalokat, intézeteket, illetve iskolákat az idézett törvényszakasz rendelkezésének szigorú megtartására felhívta s az esetleges visszaélések elkerülése végett elrendelte, hogy a kiállítandó bizonyítványokra, kivonatokra és egyéb okiratokra a következő záradék vezettessék: „Jelen bizonyítvány (kivonat, okirat) kizárólag a választói jogosultság igazolása végett az 1913 : XIV. t.-c. 73. §-a alapján bélyegmentesen állítatott ki.“ Jó lesz, hogyha adandó alkalommal mindenki pontosan alkalmazkodik ehhez a rendelethez. A selmeczbányai ág. h. ev. egyházkerületi tanitóképzőintézet a jövő 1914—15. tanévben már egészen különállóan, gyakorlóiskolával és gazdasági szakoktatással, az állami tanterv és utasítás teljes keresztülvitelével folytatja a Csemez alapítványból emelt uj épületben tanítói és nevelői munkáját. Fenntartója az egyházkerületen kívül a tanárok fizetéskiegészitése révén az állam is. Utóbbinak segítségével szerelte fel szertárait és építteti az internátust is. Az intézet felvesz valláskülönbség nélkül minden 14 évét betöltött tanulót, ki a gimnázium, reáliskola vagy polgári IV. osztályát elvégezte. A tandíj egész évre 24 K, az élel- meződij pedig 200 K. Ez összegek azonban negyedévenként, illetve havonként is törleszthetők. Szegény- sorsú és jó magsvíseletü növendékek tan- és élel- meződij elengedésben részesülnek és a szükséges tankönyveket az intézet könyvtárából használatra kölcsön kapják. Az orvosi segély az összes növendékekre díjtalan, de az élelmezőbe nem járók maguk fedezik gyógyszertári szükségleteiket. Helyreigazítás. Lapunk 28. számában egy tudósítás jelent meg a trencséni egyházmegye közgyűléséről. A tudósításnak a Zsedényi-féle szorgalomdijra vonatkozó részét a trencséni tanitóegylet nagy mértékben kifogásolja és helyesbiteni kéri. Simko Gusztáv tanitó- egyesületi elnök hozzánk beküldött válaszában azt mondja, hogy az egyesület nem „évek óta“, hanem csak múlt évtől kezdve ajánl tanítót a Zsedényi-féle szorgalomdijra. Teszi ezt egy tanitóegyleti gyűlési határozat alapján, mely igy hangzik: „Mivelhogy es- perességünk tanítóságának nagy része nem érdeklődik a tanítói egyesület, továbbképzés és a tanügy fejlesztése iránt, egyesületünk, indokoltnak tartja a Zsedényi-féle ösztöndíjra csak azokat a tanítókat ajánlani, akik a tanítói közgyűléseken részt vesznek, bizonyítva azzal a tanügy iránti érdeklődést, ápolván azzal is esperességünk ev. tanítóságában az együvé tartozás érzését, ami ől eddig úgyszólván szó sem lehetett.“ Mint ilyet elsőhelyen ajánlották Adamcsik Vilmos tanítót, az esperességi gyűlés azonban a múlt évben csak a második helyen ajánlotta. Folyó évi közgyűlésükön a tavalyi határozatot megujitották és megtoldották azzal, hogy csak egy tanító kérelmezze a Zsedényi-féle ösztöndíjat, hogy a protezsálásnak elejét vegyék, „miből a múlt esp. gyűléseken nagyon kellemetlen és a tanítóság tekintélyét rontó jelenetek játszódtak le“ „Ebből világosan kitűnik, hogy egyesületünk ezzel csak azt akarja elérni, hogy esperességünk minden tanítója tagja legyen az egyházmegyei tanító egyesületnek és hogy a közgyűlésen megjelenjen.“ Schweiz Mihályt az elnök abban hibáztatja, hogy tagja ugyan az egyletnek, de a f. évi közgyűlésre nem jött el, elmaradását ki nem mentette és nem közölte az egyesülettel, hogy reflektál a Zsedényi-féle ösztöndíjra. „Ez azonban nem olyan hiba melyen segíteni nem lehetne. Schweiz kartársukon múlik, hogy ezen a legközelebbi alkalommal javitva legyen.“ Végül kijelenti az elnök, hogy gyűléseiken nem politizálnak és tiltakozik, a tudósitó azon osztályozása ellen, mely hazafias és nem hazafias csoportra osztja a trencséni tanítókat. Miután igy a kérdéses ügy két oldalról meg van világítva, a tudósításból s a rá érdekelt helyről adott válasznak fent közölt rövid, de a lényeges és az ügyre tartozó dolgokat összefoglaló kivonatából minden olvasónk maga megítélheti, hogyan is állhat valójában ez a dolog. (<Szerk.) A népművészet. Malonyay Dezső fővárosi író- „A Magyar Nép Művészete“ cím alatt nagy munkát ír,, melynek ötödik kötete nemsokára elhagyja a sajtót.
