Evangelikus lap, 1914 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1914-07-25 / 30. szám
1914, julius 25. 9. oldal Evangélikus Lap. 30. sz. A szerző a hatodik kötetet az Alföld népművészetének szenteli. Arra kéri lapunk olvasóit, hogy a nagy és szép föladat megvalósításában támogassák. Hívja föl mindenki figyelmét a községben található népművészeti alkotásokra. Hol van szép viselet; a női hímzéseknek és a szép szürviseletnek hol van divatj.i? A templomokban hol vannak magyaros építészeti részek, magyaros föstmények, bútorok? Az épületeket hol, hogyan díszítik, milyen a bútorzat, a házban mi minden népművészeti kincsek hevernek szerteszét. A temetői fejfákon miképen nyilvánul meg a nép művészkedése. A szerző hálával fogad rajzokat, a népéletre vonatkozó fényképeket s bármily kis adatot. Címe: Ferenc József rakpart 15. Az író kérését a legmelegebben ajánljuk mindenki figyelmébe. Hassunk oda, hogy népművészetünk a kötetben minél méltóbban legyen képviselve. A korábbi kötetekből látjuk, hogy az író nagy szeretettel fordult a templomok népművészete felé. Bemutatta a kis falusi templomok virágosra festett falmennyezeteit, azokat a magyaros hímzéseket, amelyeket leányok, asszonyok gyengéd keze hímzett kegyeletes érzéssel az Isten háza részére. A papság igen szép missiót teljesítene, ha elsősorban a templomát és temetőjét iparkodnék a szép munkában ismertetni. Így egyúttal oda is hatna, hogy templomaink és temetőink művészetébe, a közölt példák nyomán, több magyaros vonás vonuljon be, amiben ezek eddig meglehetősen szegények. KÜLFÖLD. Próba szobor. Kóburg várában hatalmas Luthcr- emlck felállítását tervezik. A szobortervek megbirál.isá- val foglalkozó bizottság elhatározta, hogy a szobor hatásának a megítélését megkönnyitendő a kivitelre elfogadott szobortervet a tervezett nagyságban fából, rabitzból és színes gipszből fel fogja állíttatni próbaképen. Ez a próbaszobor pár hónapig fog állni azon a helyen, ahova a szobor is kerülni fog s ez alatt az idő alatt a bizottságnak és a szakértőknek módjukban lesz megítélni azt, hogy a szobor hogyan fog hatni s hogyan illeszkedik bele a környezetbe. A próbaszobor junius végére kész lesz. Az emlékalapnak ugyan meglehetős pénzébe kerül ez a kísérlet, azonban a monumentális emlék kivitelének és hatásának a kérdése feltétlenül jobban elbírálható egy eredeti nagyságban elkészült próbaszobor, mint a többszörösen kisebbített modell alapján. A Gusztáv Adolf és a Bonifacius-egylet. A Bonifacius-egyletnek 1912-ben 2,458.793 márka bevétele volt, vagyis 240.000 márkával kevesebb, mint 1911-ben. Ez az összeg még igy is 190.087 márkával multa felül a Gusztáv Adolf-egylet bevételét. A Gusztáv Adolf-egylet 1912-ben 1.889,473 márkát fizetett ki segélyekre, a Bonifácius-egylet pedig 2.201,636 márkát. A Gusztáv Adolf-egylet 58.460,375 márkát adott, mióta fennáll, az evang. diaszpóra segélyezésére (1832.). A Bonifácius-egylet csak 1849-ben alapittatott, azóta a katholikus diaszpóra támogatására és erősítésére 50.577,877 márkát fordított. Los von Rom mozgalom Szászországban. Az evang. egyházi konsistorium jelentése szerint a szász kiiálysig területén 1913-ban 923 róm. kath. lett evangélikussá. Ezzel szemben mindössze 40 evang. lett katholikussá. A legtöbb áttérés azokra a városokra és vidékekre esik, ahol a katholikusok nagyobb számban élnek együtt Dresden I. 196, Chemnitz I. 124, Leipzig I. 137 áttérőt mutat fel. Szombat—vasárnap munkaszünet. Skovgaard Petersennek van egy nagyon értékes munkája, (Des Glaubens Bedeutung im Kampf ums Dasein. Berlin, Reuther u. Reichard.) melyben azt bizonygatja, hogy nemcsak kíméletlen törtetéssel s minden eszköz fel- használásával lehet előre jutni és vagyonra szert tenni. Nagy vállalatok, áruházak, gyárak a példái, hogy azok nem a kizsákmányolásra vannak berendezve, hanem hírnevük s elért sikereik jó részét annak a valláserkölcsi alapnak, megbízhatóságnak, tisztességes üzleti és gyártási elvnek köszöniietik, melyet tulajdonosaik mindig szem előtt tartottak, önkéntelenül is ez a példa jut eszünkbe, mikor azt olvassuk, hogy inig nálunk a teljes vasárnapi munkaszünet is csak a jövő zenéje, addig Amerikában, ahol pedig igazán nem tréfálnak a munkással és a munkával, hanem azt követelik, hogy a munkás úgyszólván lélekzetvétel nélkül dolgozzék a munkára szabott időben, — újabban arra törekszenek, hogy hetenként kel teljes szabadnapja legyen a munkásoknak. Az iskolákban már régóta ismeretes Angliában és Amerikában a két napos szünet. Péntek délben vagy délután vége a tanításnak s a gyerekek hétfő reggelig szab dók. A kereskedövilágban eddig nem mertek menni. Az üzletben 5 és fél napig tart a munka. Angliában az irodák, nagykereskedések, jobb detail-keres- kedések szombaton délben zárnak. Egy ideig ez csak szokás volt, most a törvény igy rendeli. Amerikában még tovább mentek a munkaidő önkéntes leszállításával. A new-yorki nagy áruházak elhatározták, hogy julius és augusztusban szombaton nem nyitják ki egyáltalán az üzleteiket. Előljár a mozgalomban a hires John Wanamaker féle áruház, melynek pedig 12000 alkalmazottja van. A vállalat vezetői szerint az uj rend — kifizeti magát! ... A szombaton elmaradt haszon bőségesen megtérül az alkalmazottak frissebb munkakedve és pihentebb ereje révén. Arra az 50000 alkalmazottra pedig, akinek most két összefüggő szünnapja van, minő áldás ez az uj rend ?! Gyorsabb, rendesebb munka, szigorúbb ellenőrzés, azután pedig emberies bánásmód a munkásokkal szemben, ez nem jár anyagi kárral sem, — ezt tanítja az amerikai két napos munkaszünet.
