Evangelikus lap, 1914 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1914-01-24 / 4. szám
IV. évfolyam. 4. szám Aranyosmarót, 1914. január 24. EVANGÉLIKUS LAP EGYHÁZI, ISKOLAI ÉS TÁRS AI) A LHI HETILAP. Szombatonként jelenik meg. A lapot illető közlemények és küldemények, az előfizetési es hirdetési dijak a lap szerkesztősége elmére Nagybörzsönybe (Hontmegye) küldendők. — Hiányzó lapszámokat a nyomda pótol — Főszerkesztő: SZTHMl.O KOKNÁL Felelős szerkesztő: SZI/IONIOESZ LAJOS PAmunkatársak : HOKNYÁNSZKY ALAÜAK LIC. FIZKLY ÖDÖ.N áa 8ZBLÉNYI ÖDÖN dr. Az előfizetés ára : Egész evre 12 K., Fél évre 6 K., Egyes szám ára 30 fill. Hirdetéa dija: Ksész oldal 28 K., (éloldal U K., negyedoldal 7 K. k isebb hirdetések (pályázatok) minden szava 6 (ill. Többször megjelenő hirdetésnél árengedés. Tartalom: Felhívás. — Szimunuiesz Lajos: Hermann Freiherr von Soden. — Dr. Zimányi Dániel:A magyar irodalomtörténetirás úttörői. — Osusky Sámuel: Keresitdés. — Különféle. — Irodalom. — Hirdetések. Felhívás az európai keresztyén egyházakhoz! Az Igazság cs a szeretet Istene, ami mennyel Atyánk és az Clr Jézus Krisztusnak, a békesség fejedelmének a nevében I Kedves és tisztelt testvéreink! A két balkáni háború megint szemünk elé állította a hadviselés borzalmait. A halál háromszázezer embert ragadott el élte virágában a csatatérről vagy a kórház ágyairól. Ugyanannyi, ha nem több a sebesültek száma, akiknek nagy része egész életére nyomorék marad, nem lesz arra sem képes, hogy a maga kenyerét megkeresse, hanem polgártársai által lesz kénytelen eltaitatni magát, özvegyek és árvák ezrei sírnak eltartóik után s vannak a legnagyobb nyomorúságban. A termőföldek pusztán állanak. Városok és falvak hevernek romjaikban. S mindezeken felül új gyűlölet és új ellenségeskedés támad a régi helyén s ez boszúra és leszámolásra ösztökéli az ellenfeleket s nagyra neveli a jövendő háború csiráját. Európa keresztyénéinek ezt nézniök kellett. Tizenkilenc évszázaddal azután, hogy Judea mezein elhangzott az emberfia dicséretére az ének: A földön békesség: . . . Ha még azzal vigasztalhatnék magunkat a háború rettenetes borzalmainak a láttára, hogy a diplomáciai erőlködések eredménnyel jártak és a háború színhelyét a Balkán félszigetre korlátozták, hogy Európa a béke áldásait élvezheti! . . . Azonban lehet békességnek nevezni a mostani állapotokat?... Keresztyének, mi ezt nem mondhatjuk békességnek ! . .. Emlékezzünk csak arra, milyen óriási munkájukba került a kormányoknak a béke fentartása, anélkül, hogy a békét csak egy pár hétre is előre garantálni tudták volna. Nézzétek azt a sok százezer embert, aki most is fegy- ben áll, ütni kész és azt a többi százezret, aki ezeknek bármely pillanatban a segítségére siet. Olvassátok meg azokat a milliókat és nem is milliókat, hanem milliárdokat, amelyeket szárazföldi és tengeri haderejük fenntartására csak az európai hatalmak évenkén elköltenek! Legyen szabad erre vonatkozólag egy pár számra hivatkoznunk! A hat európai nagyhatalom, Németország, Ausztria-Magyarország, Franciaország, Anglia Olaszország és Oroszország 1880-ban 31500 millic frankot költöttek tengeri és szárazföldi hadseregeikre’ s ezeknek a békelétszúma körülbelül 2,650.000 embe volt. Harminc évvel később, 1910-ben a katonai kia dások 7.100 millió frankra emelkedtek, a hadseregei békelétszáma pedig 3,800.000 ember. Csak békében 1914-ben a létszám megint emelkedni fog, amint köz tudomásé, 4,200.000 ember fog fegyverben állni ezek eltartása többe fog kerülni 8 milliárd franknál A nagyhatalmak példáját kénytelenek a népesség tekintetében csak másod, vagy harmadsorban számba vehető államok is követni, hogy vitás kérdések ese tén semlegességüket megőrizhessék s ezek is felemel ték a hadikiadásokat. Svájcban az 1880-ki 12 millic helyett 1910-ben már 42 millió volt e célra a költség vetésbe beállítva. Jelenleg Belgium, Biflgária, Dánia Spanyolország, Görögország, Norvégia, Németalföld Portugália, Románia, Montenegró, Szerbia, Svájcz é: Törökország katonai kiad sait — természetesen a bal kánháború költségei nélkül — 1200 millióra lehet be csülni. Katonát 800.000-et tartanak ezek az országol békében is fegyverben. Azt lehet tehát állítani, hogy ha semmiféle politi kai zavar nem lesz is, Európában 1914-ben katonaságra tizedfcl milliárd frankot költenek az államok é: öt millió embert tartanak fegyverben. Ha háború ta hálna lenni, a katonák száma megnégyszerződnék vágj ötszöröződnék. * Ebben a számban nincsenek benn azok a gyarmati had seregekre költött pénzek, amiket Európán kívül fordítottak kato nákra a nagyhatalmak.
