Evangelikus lap, 1914 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1914-05-30 / 22. szám
1914. május 30. Evangélikus Lap. 22. sz. 5. oldal. közerkölcsiséget sérti, b) a ki egyházának kárára a gyermekek vallására vonatkozó egyezséget köt. Kéler különvéleményével szemben e célra a presbyteriumból választandó egyházközségi bíróságot állítanak fel, a mely azonban csak erkölcsi hatású büntetést (meg- intést, Írásbeli feddést és a választási és választhatósági jogtól valá megfosztást) mondhat ki. Az egyházi törvénykezés alá tartozó ügyek körét kiterjesztették és részletesen körülírtak, ide fognak tartozni a lelkész! nyugdíjigény megállapítása, a lelkészt fizetés kiegészítése vagy korpótlékok körül támadt vitás kérdések is. Fontos az a megállapítás, hogy az egyházi közgyűlések az egyházi törvénykezési útra tartozó ügyek érdemében érvényes határozatokat nem hozhatnak es az elnökség köteles ügyelni arra, hogy ilyen ügyek a közgyűléseken ne tárgyaltassanak. A hatáskör kérdésében az egyetemes egyházi tanács és ha ilyen nem lesz, az egyetemes jogügyi bizottság határozzon. Nagyobb vita fejlődött ki a törvénykezési hivatalos nyelv megállapítása körül, a mely a javaslat szerint a magyar. A javaslat külömben a nemzetiségeknek a legmesszebb menő engedményeket teszi, a melyek a bizottság által el is fogadtattak. Ezen engedmények azonban Ruman es Stur bizottsági tagokat ki nem elégítettek és külön véleményt terjesztettek be aziránt, hogy az egyházmegyei törvényszékeken használandó tárgyalás nyelvét az egyházmegyei közgyűlés határozhassa meg. Az összes iratoknak magyar nyelvre való lefordítására ók is vállalkoztak. A törvényszéki bírák számat szaporították, hogy a tanítói és tanári karból több bíró legyen választható. Kimondott k, hogy a vizsgálóbiztos nem lehet biró abban az ügyben, a melyben a vizsgálatot végezte. A közvádlói teendőket fegyelmi ügyekben az egyházi ügyészekre bizták. Az egyházközségi közgyűlésre tartozó választások és a felsőbb egyházi tisztségre beadott szavazások eredménye felebbezéssel támadhatók meg, felebbezhet- nek az egyháztagok (legalább 10 tag) es az espeies által kirendelt ügyész. A ielebbezö egyuáztagok a törvényszék elnöke által 1000 korona erejeig terjedő köit- ségbiztositék letételére kötelezhetők, melyet ha 15 nap alatt le nem tesznek, a felebbezés visszavontnak tekintendő. Igazolt szegénység esetében az illetékes püspök az erre önként vállalkozó evangélikus ügyvedek sorából a szegények képviseletére ingyen jogvédőt kérhet fel. Ily esetekben a közvádló is csak készkiadásai megtérítését követelheti. A fegyelmi ügyeknek gyorsabb elintézése szempontjából azt javasolja a bizottság, hogy két egybehangzó ítélet ellen csak akkor van helye felebbezés- nek, ha állástól való elmozdításra vagy hivatalviselése való képtelenségre szól a büntetés. Választási ügyekben ugyanerre korlátozta a feleb- bezést az előadó javaslatával ellentétben, a mely szerint már az elsőfokú Ítélet ellen is csak akkor lenne helye íelebbezésnek, ha a választás megsemmisittetett. El lett fogadva, hogy fegyelmi ügyekben a felsőbíróságok a fegyelmi vétség megállapítása és a büntetés kiszabása kérdésében az ítéletet* a felebbező fél hátrányára is megváltoztathatják. El lett fogadva, hogy a bírói határozatok mindég kézbesítendők és a felebbviteli határidő akkor is a kézbesítéstől számit, ha a határozat a félnek előbb ki lett hirdetve. A kézbesítés rendszerint posta utján, a szükséghez képest a helybeli lelkész utján történik. A végrehajtási eljárás, amely a jelenlegi törvényben hiányosan van szabályozva, részletesen szabályoztatok. Az egyetemes gyűlés felhatalmaztatok az egyházi bíróságok részére ügyrendet és iromány mintákat készíteni. Elhatároztatott, hogy az egyházi törvénykezéssel összekötött irodai munkát az egyházmegyei törvényszéken az esperesi hivatal, a kerületi es egyetemes törvényszéken pedig az ezeknél állandóan alkalmazott jegyzők végzik. A bizottság munkálatát befejezvén elhatározta, hogy azt a zsinat összes tagjainak megküldi. A fizetésrendezés kérdése. G)ürki Pál előadói javaslatát indokolásával együtt volt alkalmunk ismertetni. A javaslat sorsa is köztudomású : a rendezésnek Gyürky Pál által konteniplált formája 414,D0U koronába került volna, miből 246,000 korona az adóalapi államsegélyből lett volna fedezendő, úgy hogy az egyházak mostani adóalapi segélyeiknek legfeljebb a felet kaphatnák tovább, miért is a zsinati bizottság április 21-én az előadói javaslatnak azt a részét, mely a mostani adócsökkentési segély elvonását célozta, nem fogadta el. Ezzel egyelőre a már elfogadott és korrigált határozmányok is értéktelenekké váltak. Ha nincs meg a rendezésre szükséges pénz, akkor hiábavaló — ha mégannyi volna is — minden paragrafus. A javaslat sorsa az adócsökkentési államsegély felhasználásán múlott. Ennek az egyházaktól való megvonását találták aggályosnak Schleiffer Károly, Varga Gyula esperesek, Okolicsányi Gyula esp. felügyelő s velük együtt a bizottság többsége. Schleiffer Károly a kongruának és a korpótlékoknak az egyházegyetem kezéhez egy összegben leendő kiutalását szorgalmazta, hogy ennek a felhasználásával a lelkészi javadalmaknak az egyház saját hatáskörében leendő új összeírása esetén a lelkészi fizetések megfelelően javíthatók legyenek, amit részünkről elég rokonszenves megoldásnak tartanánk. Varga Gyula a már meglévő
