Evangelikus lap, 1914 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1914-05-23 / 21. szám
1914. május 23. 7. oldal Evangélikus Lap. 21. sz. Az árvák felvétele iránt benyújtandó kérvények legkésőbb junius 15-ig küldendők Rozsnyóra, az árvaházi bizottság egyházi elnökéhez: Terray Gyula főes- peres-lelkészliez. A kérvényhez melléklendők: a) a szülők vallását, polgári állását, elhalálozásukat és a hátrahagyott árvák számát igazoló anyakönyvi kivonatok ; b) az árva keresztlevele (az a) és b) alattiak egy családi értesítőn is kimutathatók); c) szegénységi bizonyítvány, mely a lelkész által is hitelesítendő; d) iskolai bizonyítvány azok részéről, kik iskolába már jártak; e) orvosi bizonyítvány arról, hogy a felveendő gyermek teljesen ép és egészséges és hogy himlő ellen be van oltva. f) szülői vagy gyámi nyilatkozat arról, hogy mig az esetleg felveendő gyermek az árvaház kötelékében marad, a felette való rendelkezési jogról az árvaház elöljárósága javára lemond. A kérvény és mellékletei bélyegmentesek. A kerületi árvaházba, csak oly árvák vétetnek föl, akik az 1901-ik évi XXI. t.-c. által — mely a 7 éven felüli elhagyott gyermekek továbbneveléséről gondoskodik — védelemben és gondozásban nem részesülnek. Ingyenes növendékül elsősorban csak teljesen árva, másodsorban félárva, vagyontalan s minden anyagi segély nélküli, egészséges, éptestü és épelméjű, 6—10 éves fiú- és leánygyermek vehető fel. Üresedés esetén lelkészek és tanítók nem árva tanuló gyermekei is felvehetők, havi 24 kor. tartásdíj fizetése mellett, de csak 14 éves korukig; ha az ilyen üres helyet lelkész vagy tanitógyermek nem kérelmezné, az más pályázónak is adományozható. Gimnáziumba és polgári leányiskolába csak olyan árvaházi növendék irható be, aki kifogástalan maga- viseletü s a megfelelő előképzettség, szorgalom és tehetség mellett ezen iskolákban legalább is jó általános eredményt képes felmutatni; az ilyenek a IV. osztály elvégzéséig (14 éves korukig) maradhatnak és tartatnak az árvaházban. De 12 éves korának betöltése előtt is elbocsáttatik az olyan növendék, akinek az intézetben való maradása az árvaház érdekeivel össze nem egyeztethető. A felveendő árvák belépésük előtt még az intézeti orvos által is megvizsgáltatnak s csak azon esetben fogadtatnak be, ha szellemileg nem visszamaradot- tak, tehát taníthatók; ha testileg épek, egészségek, ragályos vagy krónikus bajban nem szenvednek s himlő ellen be vannak oltva. A felvételről a folyamodók értesítve lesznek, mely után a megjelölt napon kötelesek az árvákat saját költségükön az intézetbe szállítani. Az ingyenes helyre fölvett árvák a rajtok levő ruhán kívül még egy öltözettel, lábbelivel és három öltő fehérneművel látandók el s ezeket tartoznak magukkal hozni. A havi 24 koronát fizető növendékek a teljes ruházatról,’tankönyvekről, tandíjról stb. maguk gondoskodnak ; a többieket azonban minden szükséges dologgal az árvaház látja el. Ingyenes és fizető növendékek egyebekben azonos elbánásban részesülnek. Bővebb tájékozást szívesen ad a árvaatya. Rozsnyó, 1914. május 12-én. Terray Clyula, Egyed Dávid, fócsp., árvnh. cin. udv. tan. árvaatya. A halotthamvasztás. Németországban mind nagyobb tért hódit. Az 1913-évröl szóló hivatalos adatok összesítése szerint Németországban 40 krematórium van, ezek közül három (Esslingen, Greifswald, Görlitz) az év utolsó negyedében nyílt meg. A hamvasztások száma 10,1ö8, az 1912. évihez képest, amikor 8870 hullát hamvasztottak el, tetemes emelkedést mutat. Az elhamvasztottak közül 6117 férfi 4051 nő volt. Evangélikus vallású volt 8598, katholikus 758, ókatholikus 70, izraelita 509. A többiek szabad egyházak tagjai, vagy dissidensek voltak. A hamvasztást a krematóriumban egyházi szertartás előzte meg 7944 esetben (78°/,.). Ezen kívül a halottas háznál is sok halottat elbúcsuztattak, úgy hogy nem lehet azt állítani, hogy a hamvasztásnak egyházellenes tendenciája lenne. Legjobban megbarátkoztak a hamvasztással Pössneckben, ahol 111 tizennégy évnél idősebb halott közül 74-et, vagyis az elhaltak */#“& elhamvasztották. Berlin evangélikus egyházi szükségleteinek a fedezésére az állami jövedelmi adó 20°/n-a; 4.900,000 márka szolgál. Az előirányzott rendes kiadás 5.325,000 márka, rendkívüli kiadás kerek 50,000 márka. A kiadások legnagyobb tétele a tartományi egyház költségeihez való hozzájárulás 2.011,582 márka összegben, amiből Berlin a lelkészek, diakónusok és diakonisszák korpótlékára és az ifjúsági mozgalom támogatására 383,216 márkát visszakap. A városi synodusnak az összes adóssága 19.740,720 márka, csupán kamatokra és törlesztésekre évenként 999,813 márkát kell fordítania. Lelkészfizetésre 710,680 márka, egyházi közigazgatásra 498,094 márkát kell kiadnia! jezsuita volt 1913. év végén 27 provinciában 16,815, ezek közül 8,178 felszentelt pap. A legtöbb jezsuita van Kastiliában (1,344) és Arragoniában (1,253). A német jezsuita rendtartománynak 1,222 tagja van. Ausztriában 614-en, nálunk 208-an vannak. Ezek között 80 felszentelt lelkész, 59 scholasztikus és 69 laikustestvér van, kik öt rendházban laknak. (Kalocsa, Nagyszombat, Szatmár, Pozsony, Pécs.) 1911. vége óta a jezsuiták száma 244-el szaporodott.
