Evangelikus lap, 1914 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1914-05-16 / 20. szám
IV. évfolyam. 20. szám. Aranvositiarót, 1914. május 16. EVANGÉLIKUS LAP EGYHÁZI. ISKOLAI ÉS TÁRSA DA LHI HETILAP. Szombatonként jelenik meg. A lapot illető közlemények és küldemények, az előfizetési és hirdetési dijak a lap szerkesztősége elmére Nagy- börzsönybe (Hontmegye) küldendők. — Hiányzó lapszámokat a nyomda pótol. — Főszerkesztő: SZTKHLO KORNÉL Felelős szerkesztő is kiadó: SZinoMDHSZ LAJOS l'ómunkatársak: hornyAnmzky aladAm LIC. FIZÉLY ÖDÖK c. SZHI.HNYI ÖDÖN dr. Az előfizetés ára : Egész évre 12 K., Fél évre 6 K., Egyes szám ára 30 fill. Illrdcté* dija: Kgész oldal 28 K., (éloldal 14 K.p neKycdoldal 7 K. Kisebb hirdetések (pályázatok) minden szava 6 (ill. Többszór megjelenő hirdetésnél árengedés. Ta rtalom: Sz. L.: A vallás tanítás eltörlése protestáns szempontból. — Kiss Béla: Vallás és iskola. — Endreffy János: Prochászka. — Az alkotmány II. és III. részének módosítása tárgyában kiküldött zsinati albizottság ülése — Nyári szünidei tanfolyam Pozsonyban. — Különféle. — Külföld. — Irodalom — Hirdetések. A uMmlii ellése piotestáns szempontból. Ez a címe a „Világban“* dr Barta Antal okos és értékes fejtegetéseinek, melyekkel a liberális protestantizmusra appellál, hogy azt is megnyerje a vallásoktatás kiküszöbölésére irányuló mozgalomnak. Ebben a cikkben három dolgot állít: azt, hogy a vallástanításnak az iskolából való kiküszöbölése a helyesen értelmezett protestantizmus elveivel nem ellenkezik, azt, hogy a mostani iskolai vallástanítás nem kis mértékben éleszti a felekezeti türelmetlenséget s azt, hogy a protestantizmusban van annyi erő, hogy iskolai kényszereszközök, notesz, osztályozás nélkül is tudná tanítani a maga erkölcsi elveit — feltéve, hogy papja ban van munkakedv. Mind igen helyes és szép dolog. Nem válik dicsőségére korunknak s egyházaink helyzetének, hogy pl. „űz állami, sőt a budapesti községi iskolákban is csak a katholikus vallástan szerepel a tanrendben. A református és zsidó vallások ilyenformán csak úgy tűnnek fel, mintha holmi megtűrt szekták volnának; igaz, hogy a hivatalos katholikus felfogás szerint nem ismások. “ Azt is csak a legnagyobb aggodalommal láthatjuk, hogy a vallásoktatás leple alatt hogyan nevelik bele fanatikus felekezeti emberek a zsenge, jobb iránt is fogékony gyermekekbe a türelmetlenséget és gyülölséget. A mi vallástanításunknak sok hibája lehet, olyan azonban legalább is van, mint a katholikus, mert agresszív tendencia nincs benne. Nem bélyegez • Május 7. senkit eretneknek, nem zár ki más felekezetűt az üdvösségből, azt meg, hogy más felekeze- túek iránt gyűlöletet oltana bele a gyermekekbe, joggal aligha lehet állítani. A mi vallástanításunk mégsem egyenjogú! Az iskolára és a nevelésre nézve óriási jelentőségű esemény volna, hogyha a klerika- lizmns befolyását csak ellensúlyozni is képesek volnánk. Azonban már ez is oly elérhetetlennek látszó feladat, hogy az elgondolásába is belefájdul az ember feje. Az, hogy ezt a befolyást az iskolából — ki lehessen küszöbölni, álomnak is merész. Ezért félünk tőle, hogy a mi szabadgondolkodóink és radikálisaink alighanem erejükön feltii való feladatra vállalkoztak, mikor erős elhatározással feltették magukban, hogy a kleri- kalizmus előtt egyszerűen becsukatják az iskolák kapuit. Quod uni uistum, alteri aequum s mi is repülni fogunk. Az erőssel együtt a gyengék is mehetnek. Minek is a gyengét erősíteni, a gyakorlati egyenjogúsításra irányuló törekvéseket támogatni, a békét és a kölcsönös megbecsülést megzavaró és felborító fanatizmus munkáját lehetetlenné tenni, mikor a legegyszerűbb mód: valamennyitől egyszer s mindenkorra szabadulni. Félünk, hogy ez az orvoslás nem segít, hanem csak ront ezen a mostani nyavalyás állapoton. A felekezetek erőviszonyán a hitoktatásnak az iskolákból való kiküszöbölése semmit nem fog változtatni. A sokkal mélyebben gyökerező, a jobban táplált, tehát erősebb klerika- iizmus és a híveikkel sokkal jobban összeforrni
