Evangelikus lap, 1914 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1914-05-09 / 19. szám

6; oldal

Evangélikus Lap. 19. sz.

1914.. május 9.

Szaporittatnak a bírák. Esperességnél 16, kerületnél 24, egyetemnél 24 bíró javasoltatik, ezek egy negyedrésze tanító vagy tanár, három negyede felerészben lelkész, felerészben világi. A határozathozatalhoz 5, ill. az egyetemnek 7 tagú tanács szükséges. A határozatok érvényesek akkor is, hogyha a lelkész és világi tagok közt levő arány be nem tartatott. Új az, hogy mindenkinek van birósága. Az esperesek, a kerületi, püspökök és kér. felügyelők az egyet, törvényszék elé áilitandók, az egyet, felügyelő fegyelmi birósága az egyet, gyűlés által választandó kilenc tagból álló fegyelmi szék. A biróküldés és illetékesség megállapításának a joga az egyet, jogügyi bizottság hatáskörébe utaltatik át. Új az a rendelkezés, hogy a felettes hatóságnak kötelessége a nem hivatalos utón tudomására jutott egyh. vétségek megtorlása iránt az eljárás megindítása. Ezen kötelesség elmulasztása miatt a felettes hatóság elnökei fegyelmileg felelősségre vonhatók. Az E. A. 328. §-a, mely a rendbírságról szól, kimaradt. Az eljárás gyorsítása es egyszerűsítése érdekében kizárja az új törvényjavaslat azt az abuzust, hogy törvénykezési ügyek közigazgatási utón tárgyaltassanak. Két egybehangzó Ítélet után nem lehet felebbezni. A felebbezési jog más tekintetben is szükebb körre szo- rittatott (85—88 §.) Az egész javaslat mindenütt pontosabb meghatározásokra, az eljárás egyszerűsítésére, de amellett szigorítására is törekszik. A mostani törvénytől való eltéréseit mind fel nem sorolhatjuk, csak azt emeljük még ki, hogy a 79. §-sal bevonul a törvénykezésükbe is a szegenyvédelem intézménye.

A protestas közös bizottság folyó évi május 15-én tartandó ülésében a következő ügyek fognak tárgyaltatni:

1. A reformatus egyetemes konvent határozata az alapítványi ügyekre vonatkozó legfőbb felügyelési jog tárgyában.

2. Ugyanannak határozata az elemi népiskolai oktatás ingyenességéről szóló 1908 : XLVI. t.-c. 5. §-ának módosítása tárgyában.

3. Ugyannak a határozata a lelkészi körpótlékról szóló 1913 : XXXVI11. t.-c. revíziója tárgyában.

4. Ugyanannak határozata az egyházi és iskola alapitványlevelek ministeri megerősítése ellen.

5. Ugyanannak határozata a tábori lelkészek ügyében.

6. A vallás- és közoktatásügyi miniszter rendeleté a protestáns teológiai tanárok illetményé ügyében.

7. Az evangélikusok egyetemes gyűléseinek határozata a protestáns lakosságnak a katholikus egyház részére teljesítendő szolgáltatások alóli mentesítése tárgyában.

Ulicsny János András miklóshalmi lelkészi mosoni esperes meghalt. Ápr. 30-án. temették nagy részvét mellett. A révbe tért munkás Pozsonyban 1840. évben született szegény csizmadia szülőktől. Ugyancsak Pozsonyban járt a gymnasiumba; itt végezte a

teológiát. 1863-ban Jénában töltött egy évet, ahonnan 2 évvel későbben feleségét hozta. 1864. őszén Geduly Lajos püspök mellé került segédlelkésznek és a mikor Zurány és Miklóshalma szétváltak ő lett 1865. január hóban Miklóshalma lelkésze és ott működött mindig a szerénység, a béke és a visszavonultság utjain maradván haláláig, mely f. é. ápril 28-án nem váratlanul bekövetkezett. '

Szerénységének két megnyilatkozására mutatók. Bodiczky K. esperes lemondása után rajta volt a sor esperesnek lenni; egyértelemben ö kéretett fel. „Inkább lemondok még lelkészi hivatalomról is semhogy ezen nyugtalansággal egybekötött tisztet elfogadjam“ — volt a válasza. Ringbauer A. lett az esperes. Ennek halála után m. évi novemberben újból kéretett fel az esperesi tiszt elfogadására és most vállalta azért, mert máskép választási harc lett volna Mosonmegyében; az ő békeszeretete elejét akarta venni.

A másik túlnagy szerénység jele volt, hogy* f. é. január hóban megakartuk ülni lelkészkedésének 50. évfordulóját. Ö egyszerűen elodázta azt 1915. januárra a mikor teljes az 50 évi szolgálata. F. évi március 8-án hozzám intézte a következő sorokat, melyekben magamagát híven jellemzi: Nincs nékem mindabból, amit kívánsz és ami kellene esperesi tisztemhez; hiányoznak a szárnyak, a támasz, hiányzik az ököl, mert nem vagyok harcos, sem irodai munkás. Legkedvesebb munka a csendes készülődés a. szószékre; ez igazi életem.“

írja, hogy egy rokona meghalt azzal: Távozunk egyik a másik után.

Távozott ö, végtelenül jó ember, a hű pásztor, gondosan szerető atya.

Emléke maradjon áldott közöttünk! .sz. k.

Protestáns Orsz. Árvaegyleí választmánya április hó 27-én Kuvácsy Sándor elnöklete alatt ülést tartott, amelyen p. Hoivátu Zoltán dr titkár előterjesztette az évi jelentést és a zárszámadásokat, amely szerint az árvaegylet vagyona 1913-ban 4875 K-val növekedett és jelenleg 1,281.094 korona. A számadások kapcsán különösen jóleső érzést keltett, hogy a tiszántúli ref. egyházkerület 299, a vértesaljai ref. egyházmegye 108-80 korona a felsöbaranyai ref. egyházmegye 6618 koronát gyűjtött. A választmány foglalkozott a kisebb jelentőségű tárgyakon kívül a városmajori eredetileg árvaház céljaira vett, de a fővárosi szabályozás folytán egyúttal áthasított és igy árvaház céljaira már nem használható telek parcellázásával. — Örvendetes tudomásul szolgált a karácsonyi gyűjtés 6077 korona eredménye, amely a nőválasztmány tagjainak különös buzgóságát mutatja. — Az ülés különösen nevezetes tárgya volt Brocskó Lajos árvaházi igazgató ünneplése kir. tanácséssággal való kitüntetése és 40 éves szolgálatának betöltése alkalmából. Kovácsy Sándor elnök meleg szavakkal fejezte ki az árvaegylét