Evangelikus lap, 1914 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1914-05-09 / 19. szám

1914. május 9.

Evangélikus Lap. 19. sz.

Dr Kéler és Jánossy együttes javaslata 268. §-ból áll, tehát 105. §-al meghaladja a jelenlegi törvénynek idevágó szakaszait. A rendelkezéseknek ezen nagy meg- szaporitása kétségtelenül a szorgalmas és alapos munkának köszönhető, de vajon lesz-e abból haszna az egyháznak, nem azt kell-e majd mondani: corruptissima respublica — plurimae leges?

Az előadók mindjárt egy jelentékeny elvi kérdésben nem tudtak egyetérteni a bizottsággal. Már egy előző ülésben egyhangúlag (az előadók kivételével) úgy határozott a bizottság, hogy az előadók javaslatát, hogy az egyháztanács minden fórumon keresztül felállitassék, nem fogadja el és utasította az előadókat, hogy e helyett tágítsák a gyűlések által megválasztott bizottságok hatáskörét. Az előadók azonban kijelentették, hogy ők miután javaslatukat mint különvéleményt fentartot- tak és ehhez ragaszkodnak, a bizottzágok hatáskörének kiterjesztése iránt nem intézkedtek, ezt javaslatukba fel nem vették, Kéler azonban arra kéri a bizottságot, rendelje el az egyháztanácsok felállítására vonatkozó javaslatának kinyomatását. A jószivü bizottság ezen szerinte felesleges kinyomatást el is rendelte, hogy fog azonban az ő kívánsága, hogy a bizottságok hatásköre kiterjesztessék előadói javaslat nélkül teljesülni, arról nem esett szó. Az előadók mindenképen hibáztak, hogy a kimondott elvi álláspontnak megfelelő javaslatot el nem készítettek. Az előadónak ugyanis kötelessége saját egyéni nézetét a bizottság határozatának alárendelni, fentarthatja ugyan külön véleményét, de a javaslatot úgy kell kidolgozni, amint ezt a bizottság akarja. Ha az előadó nem deferál, lemondhat az előadói tisztről.

Ami magát a kérdést illeti, nem az a lényeges, hogy egyháztanácsnak, vagy jogügyi, pénzügyi, tanügyi bizottságnak nevezzük-e azt a szervet, amelyet a végből akarunk alkotni, hogy a sürgős természetű és a kisebb jelentőségű továbbá a különös szakértelmet igénylő ügyek (tanügy) a közgyűlések hatásköréből kivétessenek és ezzel az utóbbiak terhe könnyítessék, hanem az, hogy ezek a szervek megalkotassanak és hatáskörük megállapitassék. Ha tehát a bizottság az egyháztanács idegenszerü intézményét elfogadni nem akarta, de az ellen kifogása nincs, hogy a jelenlegi bizottságok hatásköre tágitassék, erre nézve kellett volna javaslatot tenni és meghatározni azt, mely ügyekben legyen ezen bizottságoknak, melyek eddigelé véleményezési joggal bírnak, határozó jogkörük.

Sajnálatos lenne ha a zsinat ezen felette szükségreform tárgyában megfelelő előmunkálat hiánya miatt nem határozhatna.

Áttérve az előadói javaslat részletes tárgyalására az ágost. hitv. evangélikus keresztyén elnevezést a zárjelben foglalt ezen toldással (rövidítve evangélikusok) elfogadtatik. Reméljük, hogy a zsinat meg fog elégedni a toldással. A leányegyházák és fiók-egyházak közötti megkülönböztetést elejtették.

5. oldal.

A hadsereg tagjainak az egyetemes egyház felügyelete alávaló sorozását elejtették. Marad a jelenállapot.

Nagyobb vitára adott alkalmat a javaslat 30. §-a, amely az egy politikai községben létező több egyház- községnek kényszer utján való egyesítését tervezte. Nagy többséggel el lett vetve ezen indítvány és csak az maradt meg belőle, hogy csak a jövőben nem szervezhető egy polit, községben több mint egy egyházközség.

Azt hogy egyházközségeknek nyelvek szerint való elnevezése meg nem engedtetik, meghagyták.

A nőknek megadtik az egyházközségi tagságot, de a közgyűléseken csak meghatalmazott által képviseltethetik magukat. Csekély engedmény a női jogoknak.

Azt a rendelkezést, hogy az egyházközség közgyűlésein semmi jogot nem gyakorolhat oly egyén, aki reversalist adott elejtették, miután a törvénykezési bizottság előadója utalt arra, hogy ez a kérdés a törvénykezési részben fog megoldatni.

(Folytatjuk.)

KÜLÖNFÉLE.

Az egyház perrendtartást is tárgyalás alá veheti immár a zsinati bizottság és a zsinat, mert a javaslatot Sztehlo Kornél egyet, ügyész, előadó, elkészítette, kinyomatta s az érdekelteknek elküldötte. A munkálat alapos és körültekintő figyelemmel készült átdolgozása nemcsak a zsinati törvénynek, haner a zsinati bizottság javaslatának is. A 2. §-t a hozzdiar- tozó indokolással együtt már közöltük. A zsinati törvény 324. §-ának b) pontja: (egyházi vétséget követ el) aki tettel, vagy mulasztás által az evang. egyháznak az ország törvényeiben gyökerező jogait és szabadsagait veszélyezteti, a javaslatból kimaradt. Új az, hogy aki oly foglalkozást űz, mely hivatalával össze nem fér, fegyelmi vétséget követ el. Új a 4. §. Egyházi fegyelmi vétséget követ el az egyháztag, aki magaviseletével a vallási érzületet, hithüséget vagy közerkölcsiséget sérti és aki egyházunk kárára a gyermekek vallására vonatkozó egyezséget köt. Új az az intézkedés, hogy az elöregedett, vagy elmebeli állapotának a fogyatékossága miatt hivataloskodásra képtelen tisztviselők esetleg törvényszéki határozattal legyenek szoríthatók az állásuktól való megválásra. A büntetések skálája nem feddéssel, hanem meginléssel kezdődik. A büntetésen felül mellékbüntetés is alkalmazható (legfeljebb öt év tartamára választás és választhatóság jogától való megfosztás). Egyháztagot azonban csak megintésre vagy feddésre lehet elitélni s csak ha egyházunk kárára adott reverzálist, akkor Ítélendő a választás és választhatóság jogától való megfosztásra. Új dolog az egyházközségi bíróság felállítása, melynek a lelkész vagy felügyelő az elnöke, tizenkét presbyter a tagja. Ez a törvényszék kizárólag az egyháztagok Ügyeiben ítél. ítélete ellen egyfokú felebbezés van.