Evangelikus lap, 1914 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1914-05-09 / 19. szám

1914. május 9. Evangélikus Lap. 19. sz. Dr Kéler és Jánossy együttes javaslata 268. §-ból áll, tehát 105. §-al meghaladja a jelenlegi törvénynek idevágó szakaszait. A rendelkezéseknek ezen nagy meg- szaporitása kétségtelenül a szorgalmas és alapos mun­kának köszönhető, de vajon lesz-e abból haszna az egyháznak, nem azt kell-e majd mondani: corruptis­sima respublica — plurimae leges? Az előadók mindjárt egy jelentékeny elvi kérdésben nem tudtak egyetérteni a bizottsággal. Már egy előző ülésben egyhangúlag (az előadók kivételével) úgy ha­tározott a bizottság, hogy az előadók javaslatát, hogy az egyháztanács minden fórumon keresztül felállitassék, nem fogadja el és utasította az előadókat, hogy e he­lyett tágítsák a gyűlések által megválasztott bizottsá­gok hatáskörét. Az előadók azonban kijelentették, hogy ők miután javaslatukat mint különvéleményt fentartot- tak és ehhez ragaszkodnak, a bizottzágok hatásköré­nek kiterjesztése iránt nem intézkedtek, ezt javaslatukba fel nem vették, Kéler azonban arra kéri a bizott­ságot, rendelje el az egyháztanácsok felállítására vo­natkozó javaslatának kinyomatását. A jószivü bizott­ság ezen szerinte felesleges kinyomatást el is rendelte, hogy fog azonban az ő kívánsága, hogy a bizottságok hatásköre kiterjesztessék előadói javaslat nélkül telje­sülni, arról nem esett szó. Az előadók mindenképen hibáztak, hogy a kimondott elvi álláspontnak megfelelő javaslatot el nem készítettek. Az előadónak ugyanis kötelessége saját egyéni nézetét a bizottság határoza­tának alárendelni, fentarthatja ugyan külön véleményét, de a javaslatot úgy kell kidolgozni, amint ezt a bizott­ság akarja. Ha az előadó nem deferál, lemondhat az előadói tisztről. Ami magát a kérdést illeti, nem az a lényeges, hogy egyháztanácsnak, vagy jogügyi, pénzügyi, tan­ügyi bizottságnak nevezzük-e azt a szervet, amelyet a végből akarunk alkotni, hogy a sürgős természetű és a kisebb jelentőségű továbbá a különös szakértelmet igénylő ügyek (tanügy) a közgyűlések hatásköréből kivétessenek és ezzel az utóbbiak terhe könnyítessék, hanem az, hogy ezek a szervek megalkotassanak és hatáskörük megállapitassék. Ha tehát a bizottság az egyháztanács idegenszerü intézményét elfogadni nem akarta, de az ellen kifogása nincs, hogy a jelenlegi bizottságok hatásköre tágitassék, erre nézve kellett volna javaslatot tenni és meghatározni azt, mely ügyek­ben legyen ezen bizottságoknak, melyek eddigelé véle­ményezési joggal bírnak, határozó jogkörük. Sajnálatos lenne ha a zsinat ezen felette szükség­reform tárgyában megfelelő előmunkálat hiánya miatt nem határozhatna. Áttérve az előadói javaslat részletes tárgyalására az ágost. hitv. evangélikus keresztyén elnevezést a zár­jelben foglalt ezen toldással (rövidítve evangélikusok) elfogadtatik. Reméljük, hogy a zsinat meg fog elégedni a toldással. A leányegyházák és fiók-egyházak közötti megkülönböztetést elejtették. 5. oldal. A hadsereg tagjainak az egyetemes egyház felü­gyelete alávaló sorozását elejtették. Marad a jelenállapot. Nagyobb vitára adott alkalmat a javaslat 30. §-a, amely az egy politikai községben létező több egyház- községnek kényszer utján való egyesítését tervezte. Nagy többséggel el lett vetve ezen indítvány és csak az maradt meg belőle, hogy csak a jövőben nem szer­vezhető egy polit, községben több mint egy egyházközség. Azt hogy egyházközségeknek nyelvek szerint való elnevezése meg nem engedtetik, meghagyták. A nőknek megadtik az egyházközségi tagságot, de a közgyűléseken csak meghatalmazott által kép­viseltethetik magukat. Csekély engedmény a női jogoknak. Azt a rendelkezést, hogy az egyházközség köz­gyűlésein semmi jogot nem gyakorolhat oly egyén, aki reversalist adott elejtették, miután a törvénykezési bizottság előadója utalt arra, hogy ez a kérdés a tör­vénykezési részben fog megoldatni. (Folytatjuk.) KÜLÖNFÉLE. Az egyház perrendtartást is tárgyalás alá veheti immár a zsinati bizottság és a zsinat, mert a javaslatot Sztehlo Kornél egyet, ügyész, előadó, elké­szítette, kinyomatta s az érdekelteknek elküldötte. A munkálat alapos és körültekintő figyelemmel készült átdolgozása nemcsak a zsinati törvénynek, haner a zsinati bizottság javaslatának is. A 2. §-t a hozzdiar- tozó indokolással együtt már közöltük. A zsinati tör­vény 324. §-ának b) pontja: (egyházi vétséget követ el) aki tettel, vagy mulasztás által az evang. egyház­nak az ország törvényeiben gyökerező jogait és sza­badsagait veszélyezteti, a javaslatból kimaradt. Új az, hogy aki oly foglalkozást űz, mely hivatalával össze nem fér, fegyelmi vétséget követ el. Új a 4. §. Egyházi fegyelmi vétséget követ el az egyháztag, aki magaviseletével a vallási érzületet, hithüséget vagy közerkölcsiséget sérti és aki egyházunk kárára a gyer­mekek vallására vonatkozó egyezséget köt. Új az az intézkedés, hogy az elöregedett, vagy elmebeli álla­potának a fogyatékossága miatt hivataloskodásra kép­telen tisztviselők esetleg törvényszéki határozattal legye­nek szoríthatók az állásuktól való megválásra. A bün­tetések skálája nem feddéssel, hanem meginléssel kez­dődik. A büntetésen felül mellékbüntetés is alkalmaz­ható (legfeljebb öt év tartamára választás és választ­hatóság jogától való megfosztás). Egyháztagot azonban csak megintésre vagy feddésre lehet elitélni s csak ha egyházunk kárára adott reverzálist, akkor Ítélendő a választás és választhatóság jogától való megfosztásra. Új dolog az egyházközségi bíróság felállítása, melynek a lelkész vagy felügyelő az elnöke, tizenkét presbyter a tagja. Ez a törvényszék kizárólag az egyháztagok Ügyeiben ítél. ítélete ellen egyfokú felebbezés van.

Next

/
Thumbnails
Contents