Evangelikus lap, 1914 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1914-05-09 / 19. szám
4. oldal. Evangélikus Lap. 19. sz. 1914. május 9. Az udvaron keresztül az épület jobb szárnyába, az árvaházba jutottunk. A földszintet munka és fürdőszobák foglalják el. Az első és második emelet teljesen egyforma. Az első emeleten a fiú, a másodikon a leányárvák laknak. A hálóterem elragadó látványt nyújt. Kicsiny ágyak állnak egymás mellett; az ember lelke szinte újong, amikor ezeket a kedves helyiségeket végigjárja. A háló és a nappali terem között van a felügyelő diakónus, illetőleg diakonissza szobája. A csukott folyosón továbbhaladva az első emeleten nővétünk a kápolnába, majd innen a felügyelő lelkész két nappali szobájába vezetett, ahonnan ismét a központi épület folyosójára értünk. A pincehelyiségek is elsőrangúak. Hatalmas központi fütőház, modern konyha és mosóház teszik az épületet teljessé. Az új épület gyönyörű, erdőkoszoruzta hegyoldalon fekszik; kivül köröskörül alkalmas terraszok és kilátók teszik kellemessé a bennlakók életét. Különösen megemlítendő az a hatalmas terrasz, mely a kórház balszélső szögletében épült s amely a lábadozó betegeknek napfürdőre, üdülésre igen alkalmas helyet nyújt. A monumentális alkotás létrejöttében a nagy ala- pitványtevőkön néhai Roykón és Andree Ernőn kivül elsőrangú érdeme van magának az egyházközségnek, azután vezetőiknek, igy Lie. Schmidt Károly Jenő esperesnek és dr. Dobrovics Mátyás egyházfelügyelőnek, akik fáradhatatlan agilitásukkal éveken keresztül buzdították híveiket a kitartásra és áldozásra és Bäumler gyülekezeti gondnoknak, aki mint az épitőbizottság vezetője soha el nem lankadó szorgalommal végezte a reá rótt munkát. De nem szabad Pozsony város elöljáróságáról sem megfeledkeznünk, amely a mü létrejöttéhez szükséges anyagi és erkölcsi támogatásit a gyülekezettől nem vonta meg. * A felavató ünnepség méltó volt az alkotáshoz. Délelőtt 9 órakor ünnepi szónoklatot tartott német nyelven Dr. Bezzel Hermann a bajor prot. főcon- szisztorium elnöke, üdvözölvén az ünneplőket német testvéreink nevében és kiemelte, hogy Jubilate vasárnapja gyönyörű örömünnepe a pozsonyi gyülekezetnek. Ugyanekkor szónokolt Szeberényi Lajos dr. csabai lelkész a tót istentiszteleten. D e. fél 11 órakor Gyurátz Ferenc a dunántúli egyh. kér. ősz püspöke beszélt magyar nyelven. Lendületes szavakkal ecsetelte a diakonisszaház jelentőségét s a nővérekhez a felebaráti szeretet nevében szólt. Innen az ünneplők az új épület ele vonultak, ahol a városnak minderp'számottevő egyéne várakozott a menetre. A főbejárat előtt Bäumler építési bizottsági elnök meleg szavak kíséretében adta át dr Dobrovics Mátyás felügyelőnek a kulcsot. A felügyelő ezután az intézet felállításának célját kifejtette, köszönetét mondott mindazon tényezőknek, melyek az intézet létrejöttéhez hozzájárultak; Így az intézet tervezőjének és építőinek, a diakonissza- és hölgybizottságnak, a jószivű adakozóknak, mindazon hitszónokoknak, akik bel- és külföldről küldték adományaikat a költségek fedezésére, a hazai gyámintézeteknek a német „Gusztáv Adolf“ és a „Gotteskasten“ egyleteknek, a város elöljáróinak és közönségének, a magas kormánynak, és végül Ő felségének I. Ferenc Józsefnek, mint az evang egyház legjobb patronusának. Erre megnyitotta a kaput. — Az ünnepelők Baltik Frigyes dr püspökkel az élükön bevonultak az udvarra. A püspök megtartotta avató beszédét. A kér. vallás a szeretet vallása, amit ez uj alkotás ékesen bizonyít. A belmisszió terén a parányi egyháznak elévülhetetlen érdemei vannak, de minden alkotásának ez a hajlék a gyöngye. Legyen e fedél a diakonisszáknak Bethaniájuk, a betegeknek Bethesdá- juk, az árváknak és elhagyottaknak meleg otthonuk. Ez ünnepnek legfőbb tanulsága: Eredj el és te is eképen cselekedjél. E megható beszéd után Schmidt K. Jenő esperes német nyelven, beszélt híveihez. Pozsonyban ez nem az első ilynemű intézet. Valamikor régen thüringeni Erzsébet, az áldottlelkü királyleány, azután mások is létesítettek ily intézeteket s igy az ő szellemeiknek is hódoltak, amikor ez alkotást életre hívták. Hálás szavakkal emlékszik meg az egyháznak két legnagyobb jóJtevőjéről Roykóról és Andree Ernőről. Az^ munkai 'aíííely ** falak1 r között fog folyni, ne legyen egyéb, mint hála Jézus iránt az ő nagy szeretetéért. Baltik Frigyes dr. imája és avatásával az ünnepség véget ért. A jelenlévők ezután az épületet tekintették meg. Délben nagyarányú közebéd volt a „Magyar Király“ szállóban, amelyen a város minden számottevő egyéne és a vidéki vendégek részt vettek. Felszólaltak itt többek között: Baltik Frigyes dr. (a királyra), Dobrovics Mátyás dr., Schmidt K. Jenő, Dr. Bezzel, Bartal Aurél főispán, Brolly Tivadar polgármester, Gyurátz Ferenc, Dr. Komlóssy pozsonyi prépost (a felekezetek együttműködésére s az egyetemes kér. eszme győzelmére) stb. * Az ünnepségen egyetemes egyházunknak igen sok számottevő egyéne vett részt. Szántó Róbert. Az aüiotmány II. és III. részénél! módosítása \mM Will zsinati alblzottsái ülése. Az ülést f. hó 4-én Zsigmondy Jenő kerül, felügyelő nyitotta meg. Tárgyaltatott Dr Kéler és Jánossy Lajos második előadói javaslata. Jelenvolt a bizottság 16 tagja a 17-ik egészségi okokból mentette ki elmaradását. Szavazati jog gyakorlása nélkül résztvettek Zsilinszky Mihály és Sztehlo Kornél zsinati tagok.