Evangelikus lap, 1914 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1914-05-02 / 18. szám

6. oldal.

1914. május 2

Evangélikus Lap. 18. sz.

idegen vallásfelekezetek közé beékelve kisebbségben van, csökkenteni legalább is olyan mértékben, hogy az idegen vallásuak egyházi adója ne legyen a mieinknél sokkal alacsonyabb.

De mégis ismétlem, hogy e tekintetben elsősorban a városi gyülekezetek kell, hogy tekintetbe jöjjenek és pedig először azért, mert itt nehezebb a megélhetés, másodszor mert a városiak rendesen nem oly buzgó templomba járók s igy az egyházi adótól jobban húzódnak. Az esetleg szivesen fizető egy-kétinte- ligens egyháztag teherviselési készsége pedig csak nagyon kevés ember lelkében talál visszhangra.

Ne tekintsünk tehát csupán a falusiakra, de ne is kizárólag a városiakra, hanem segítsünk ott, ahol elsősorban segíteni a közegyház érdeke a könnyebb adózási viszonyok közt élő idegen vallásuak közé beékelt gyülekezeteinknél.

Jeszenszky Károly S.

KÜLÖNFÉLE.

Kánoni látogatás. Geduly Henrik tiszakerületi püspök ez év májusában sorra szándékozik a kárpátaljai esperesség egyházait látogatni. Május 21- 25-e között a szepesszombati járás területén levő egyházakat, 27—29-e között Késmárkot s a körülötte levő egyházakat látogatja meg. Pünkösd ünnepe miatt itt megszakítja a látogatást s junius 3-án folytatja Szepes- tótfalun, Basóczon, Krigen, Sörkuton és Hollólomniczon (junius 3—6.) Junius 6—9-éig a szepesófalvi járás községeit járja sorra, ahonnan 10-én Késmárkra tér vissza. Itt tiszteletére nagy ünnepi lakomát készítenek. A hatóságok és egyházak nagyban készülődnek rá, hogy a püspököt méltóan fogadhassák.

Esperesi értekezlet. A dunántúli ev. esperesek április hó 22-én Pápán értekezletre gyülekezve több fontos egyházközigazgatási kérdést tettek tanácskozás tárgyává. Első sorban is az esperesek beszámolva a legutóbbi 3 év alatt teljesített esperesi egyházlátogatásaikon tett tapasztalatukról, megállapodtak abban, hogy ezután is 3 évenként minden anya- és leánygyü- lekezetet meg fognak látogatni és ez alkalmakkor nemcsak az anyagi, hanem a benső 'hitélet ügyeire is ki fognak terjeszkedni. A hitoktatói dijak kiosztását illetőleg azon véleményét terjeszti az esperesi értekezlet a kér. gyűlés elé, hogy az anyaegyházban levő községi elemi iskolákban végzett hitoktatásért a kerületi pénztárból ne adassék jutalom, hanem kérjék azt az illető lelkészek a községtől vagy gyülekezettől. A soproni tanitóképzőintézetnél óhajtandónak tartja rendes vallástanári állás szervezését. A belmissziói egyletek szervezését ajánlja a tolna—vas—somogyi és a vasi középegyházmegyéknek is, ahol még nem áll fenn ezen a többi egyházmegyében áldásosán működő egyesület. A szórványhivek confirmandus növendékeinek oktatását

ajánlja a belmissziói egylet figyelmébe. A kerületi árvaháznak 1917-ben létesítését közegyházi fontos feladatnak tekinti és e célra felhívja a gyülekezetek és áldozatkész hívek jóakaró pártolását. Még néhány fontos kérdés volt felvéve a tárgysorozaton, de e kérdések annyira kimerítették a rendelkezésre álló időt, hogy ezekre most sor nem kerülhetett. .

Választások. Rajkára Zimmermann János né- metjárfalusi lelkész választatott meg. A száki egyház Valkó Miklós dr. szombathelyi törvényszéki bírót választotta meg felügyelőjéül. Bikácson Wágner János alsónánai és Rátz Ágoston kakaslomniczi lelkészek tartanak próbaszónoklatot.

Kinevezés. A király Vitális István dr.-t ki a sel- meczbányai evang. lyceum tanára volt, a selmeczbá- nyai bányászati és erdészeti főiskolára rendes tanárnak nevezte ki.

Adomány. Maróihy László dr. földbirtokos a kőszegi felső leányiskolánál boldogult neje emlékére tett alapitványának növelésére 200 koronát adományozott.

Orgona adományozás. A péterhegyi gyülekezet új orgonát szerezve eddig használt orgonáját a bakony- szentlászlói gyülekezetnek adományozta.

Ifjúsági előadás. A beledi ev. ifjúság április 13-án a templom alap javára szinielőadást rendezett, amelyen Lukács Sándor „Kósza Jutka“ c. népszínművét mutatták be. Az előadás anyagilag is nagyon jól sikerült és a templom alap javára közel 500 korona gyűlt össze.

Egyenlő mérték. A Barkóczy-éra utolsó napjaiban „rendezte“ a hitoktatók fizetését és mondani sem kell, hogy ennél a rendezésnél a katholikus hitoktatók jártak a legjobban, ami magától értetődik. A középiskolai hitoktatók minden heti óráért évi 180 koronát kaptak az államtól és fölszámíthattak, ha az intézetben a felekezetűkből legalább harminc gyermek volt, heti négy órát és egy exhortációt, ha legalább hatvan volt, heti nyolc órát és egy exhortációt, ha hatvannál több a gyerek, akkor osztályonként heti két órát és két csoportban egy-egy órát exhortációra. Nyilvánvaló, hogy ez az intézkedés nagyon kedvező volt a Barkóczy felekezetéhez tartozó hitoktatóknak, hiszen alig van az országban középiskola, ahol legalább hatvanegy katholikus növendék ne volna. A dolgon most változás esik. Jankovich Béla közoktatásügyi miniszter nem vonja vissza a Barkóczy—Zichy-féle intézkedést, de egy kicsit csökkenti a felszámítható heti órákat. Az exhortációkat nem engedi felszámítani az evangélikusoknál. A többinél marad az exhortáció, marad minden úgy ahogy volt. Az egyenlő mérték, a méltányosság szempontjából ugyancsak furcsa ez az intézkedés. Miért érdemelnek az evangélikus hitoktatók kevesebbet, azaz hogy miért jár az egyik felekezet