Evangelikus lap, 1914 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1914-05-02 / 18. szám
1914. május 2 Evangélikus Lap. 18. sz. 7. oldal. hitoktatóinak az tovább is. amit az evangélikusoktól megvontak ? Az evangélikus hitoktatók mozgalmat indítottak a miniszter intézkedése ellen. Lelkészválasztás. A sajógömöri ev. egyház meg ürült lelkészi állására huszonketten pályáztak. Ezek közül ketten a választás előtt visszavonták pályázatukat. Vendégszónoklatra a pályázók közül öten hivattak meg. Ezek meghallgatása után a választó közgyűlés ápril. hó 26-án tartatott meg: Szcnl-lvdnyi Árpád egyházi és egyházkerületi felügyelő és Tcrray Gyula gö- möri főesperes, udvari tanácsos társelnöklete mellett. Megválasztatott: Egyed Aladár rozsnyói segédlelkész egyhangúlag. A veszprémi ágost. hitv. ev. egyházközség 1914. évi április hó 26-án d u. 4 órakor igen látogatott és kitünően sikerült vallásos ünnepélyt tartott, a következő műsorral: I. Közének. 2. Ima: Hofbauer Pál ny. ev. esperes lelkész. 3. Megnyitó beszéd: Baldauf Gusztáv püspöki titkár. 4. Régi egyházi ének: Káldy Gy. Vegyeskar. 5. A keresztyén egyház és a művészetek: Felolvasta: Nagy Sándor polgári iskolai tanár. 6. Miatyánk: Kapi Gy. Soloének. Waszindák Mili. 7. A szivárvány: Várady Antaltól. Szavalja: Hoffmann Rezső felső keresk. tanuló 8. Wieux temps Adagió Religioso: Hegedűn es harmoniumon előadják: Cornelius János és Ritter Lőrinc. 9. Az öreg zsoltáros: Lampérth Gézától. Szavalja Kamarell Pál. 10. Szent érzelem tölti keblem: Mozart Vegyeskar. 11. Záró Ima: Horváth Dezső ev. leik. 12. Közének. Az ünnepély végeztével, az építendő orgona alapja gyarapítására, gyűjtés eszközöltetett, mely az alapot közel 00 koronával gyarapította. K0LFÖI D. Traub a theologiai doktora. A zürichi új egyetemi épület felavatásának p.z emlékére a theologiai fakultás azzal a feltűnést keltő tényével lepte meg a világot, hogy 7raub Gottfried volt dortmundi lelkészt, Jatho védőjét, kit a porosz egyház főtanácsa fegyelmi utón elmozdított állásától, a theologiai tudományok doktorává promoveálta. Ezt a díszes kitüntetést azzal indokolván, hogy Traub „a keresztyénség múltjának és jelenének buzgó tanulmányozója, ki különös megértéssel foglalkozik a keresztyénség és a modern kor egymáshoz való viszonyának a problémáival s ezenfelül az evangéliumi szabadság bátor védelmezője is. Az áttérési mozgalom Ausztriában. A bécsi cs. és kir. evang. főtanács közlése szerint 1913 ban összesen 4720 egyén tért át az evang. egyházba, még pedig 4083 az ág. hitv., 637 egyén pedig a helvét hitv. evang. egyházba. Ezek a végleges számok. Legtöbb áttérő volt a bécsi superintendenda területén (1923) •a legkevesebb Galíciában (1). Ezzel szemben az evang. egyházak veszteségei elenyészően csekélyek. 1898. óta nem kevesebb mint 75,222 egyén hagyta ott Ausztriában a róm. kaih. egyházat s lett evangélikussá. A kilépési mozgalom következtében a Berlin városi synodalis kerület területén 12,705 kilépés történt. 2875 házas férfi, 2875 férjes nő, 4978 más férfi 1977 más nő volt a kilépők között. A kilépők között volt 4676 egyházi adóval megrótt, kiknek kilépése következtében az egyházat 33951 20 M. adóveszteség érte. (Az egész egyházi adó: 4,900.000 M.) — A berlini viszonyokra nézve jellemző a templomlátogatók csekély száma. Estomihi vasárnapján 98 berlini templomban 34170 volt a hivek száma, ami az evangélikusok 3'5 százaléka. A Komité Konfessionslos ugyanakkor szintén megszámolta a templomban levőket, azonban ő csak 26813-nak olvasta őket. Egy chinai történet. Hiung-Si-Ling chinai mi- nisterelnök beszélte nemrég. — D. Wilhelm misszionárius közlése szerint ezt a történetet: „A lázadás kitörése után a Yangtseetől délre Wutschangban nagy harcok voltak. Sok halott és még több sebesült hevert a harc színhelyén. A japánból hazatért diákok vöröskereszt-egyletet alapítottak, hogy a harctérre menjenek és segítsenek a sebesülteken. Engem is meghívtak az alakuló gyűlésre, melyen hatvankilenc fiatalember vállalkozott a nehéz feladatra. A hardérről egymás után jöttek a táviratok s ezek mind azt jelentették, hogy borzalmas mészárlások folynak s hogy a harcolók nagy része a csatatéren maradt. A hirek nagy megdöbbenést keltettek s mikor indulásra került a sor, a 69 vöröskeresztes közül alig harmincán keltek útra. A csatatérre erve épen huszonkilencre apadt a szám. Ezen nagyon elcsodálkoztam és vizsgálat tárgyává tétettem a dolgot. Ez a vizsgálat fontos eredménnyel járt, amennyiben kiderült, hogy mind a huszonkilenc megmaradott keresztyén volt. Hogyha azt akarjuk, hogy megmaradjunk, akkor az ilyen embereket nem nélkülözhetjük.“ IRODALOM. Obscurus emberek levelei. A vihar nem ront egyszerre elő. Egypár szélrohamot küld rendesen maga előtt, amely felkavarja a port, a piszkot, papírdarabokat, faleveleket hurcol magával és játszva, zúgva rohan tovább, hogy a vihart minél előbb mindenfelé hiriil vigye. A reformációt is megelőzte egy pár ilyen szélroham. Pfefferkorn, Hochstraten és Reuchlin nevéhez fűződik az a nevezetes per, mely az „Epistolae obscurum virorum*’ c. világhírű szatírának a hátterét szolgáltatja és a létrejöttéhez a lökést megadta. Pfefferkorn a renegát zsidó érdemeket akar szerezni s kieszközöl egy császári rendeletet, mely a keresztyének ellen irányuló és a zsidó „törvénnyel“ ellenkező zsidó könyvek megsemmisítésére irányul. A cél azonban az