Evangelikus lap, 1913 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1913-03-08 / 10. szám
6. oldal. Evangélikus Lap- 10. sz. 1913. március 8. Dr. Immanuel Benzínger: Bilderatlas zur Bibelkunde. Ein Handbuch für den Religionslehrer u. Bibelfreund. Stuttgart, J. F. Steinkopf 1913. Ára 7 Mk = 8‘40 kor. A hittan nem az a tárgy, ahol a magyarázatot kisór- lettel, vagy szemlélettel lehetne érdekesebbé és alaposabbá tenni. Egy pár bibliai történeti képen és Palesztina térképén kivül alig áll valami szemlélhető segédeszköz a hitoktató rendelkezésére. A bibliaolvasó is sokszor szivesen venné, hogyha azt, amiről olvas, látná is, egy képre vetett pillantás néha többet használna, mint akárminő hosszú magyarázat. A képes bibliák képei nem mindig bibliai illusztrációk, hanem legtöbbször művészi kompoziciók, melyek mint szemléltető eszközök nem igen jöhetnek komolyan számba. Ez a Bilderatlas, mely egy 1905-ben megjelentnek az átdolgozása, úgy a hitoktatónak, mint a bibliaolvasónak kitűnő szolgálatot tehet 454 képével, melyeknek a legnagyobb része fénykép, s melyek a szentföld mai állapotától, az ásatásokról, megmaradt műemlékekről és igen sok, a biblai történetekkel egykorú farag- vány, pénz, isztenszobor és egyéb képével a zsidó kultúráról, kultuszról és népéletről a valóságnak megfelelő fogalmakat és képeket nyújtanak. A képeket magyarázat előzi meg, mely az egyes képek és kulturfokok között megvonja az összekötő vonalakat s amely a képek használatát, megértését és magyarázatát igen megkönnyíti. Ezt az igazán olcsó atlaszt iskoláknak, theologusoknak, papoknak s mindazoknak, akik a bibliát szeretettel forgatják, csak ajanlani lehet, még pedig a legmelegebben! „Emléksorok“ cimen Czipott Géza lelkész kiadta a szentgotthárdi ev. templom felavatása alkalmából a gyülekezet alakulásának, szervezésének, torony — és templom — avatásának történetét. A nagy lelkesedéssel megírt történetben helyet foglal Gyurátz Ferenc püspöknek templomavatási beszéde és Baldauf Gusztávnak ugyanakkor a templom előtt összegyülekezett közönséghez tartott predikatiója A 62 oldalas füzetet, — melynek ára 40 fill, (az esetleges tiszta jövevolt, a magyaroknak nagy jóakarója, kiknél a jóságos palatinus nevet viselte, ellentétben Béccsel, hol udvari körökben magyarbarát érzelmei miatt „Rákóczinak“ nevezték gúnyosan. Humánus gondolkozásából folyt, hogy nejét, buzgó vallásában, ev. hithűségében nemcsak soha nem háborgatta, hanem ennek közbenjárása mellett nádori székéből nem egyszer a prot. egyház javára tett intézkedéseket. Mária Dorottya minden ízében korának legműveltebb hölgyeihez tartozott. A tudományok és szépmüvé szetek, különösen a zene iránti érzékének bensősége vetekedett azzal a mély, igaz, hűséges lutheránus vallásosságai, melyet minden szavával, minden tettével támasztott. Az új testamentumot ennek eredeti görögnyelvű szövegében olvasta és megértette. „Krisztus az én mindenem“, így vallja maga, „ő erősít meg enge- met, ő általa mindenre képes vagyok.“ És ezen hitéből származnak és az igaz hitnek szent bélyegét viselik magukon az ő tettei. Családi körében igazi anya volt, gyöngéden szerető, gondos, hű anya. Főúri körökben „dadának“ csúfolták, mert — mint naplójában megírta: „ha ki- kocsikázom, nem kis kutyáimat, hanem gyermekeimet viszem magammal.“ ■ delem a templom-alap gyarapítására fordittatik.) melegen ajánljuk olvasóinknak. Chugyik Pál aszódi ev lelkész gyászkeretes füzetben közrebocsátotta dr. Podmaniczky Levente koporsója felett tartott mély érzésről tanúskodó gyászbeszédét. KÜLFÖLD. Evangélikus tankönyv jezsuita bírálók kezében : ez lehetett volna nemrég egy magyar szenzációnak a címe, mikor a Krug-Laschober Pós és Schranz-féle olvasó és tankönyvet épen a protestáns államtitkár által aláírott leiratban nem engedélyezte a vallás- és köz- oktatásügyi miniszter, mert az egyháztörténet protestáns szempontból való tanításának gátat akar vetni az engedélyezés megtagadásával. Egy kis egészséges ijedelem — úgy gondolja a miniszter — nem fog ártani a tankönyvíróknak s majd óvatosabbak lesznek a történeti igazságok kidomborításánál. Mi persze ilyenen felháborodunk. Azonban az ilyesmihez — úgy látszik — hozzá kell szoknunk, mert ez a törekvés nemcsak a mi kultuszminisztériumunkban van meg, hanem mintha általánossá kezdene válni __Legutóbb Németországban is a protestáns vallásoktatásra vetette rá magát a klerikális és jezsuita ellenőrzés. Reiniger Miksa még 1908-ban kiadott egy „Präparationen für den kirchengeschichtlichen Unterricht in evangelischen Volks-, Bürger und Mittelschulen“, c. könyvet melyet egyúttal vezérfonalul akart a tanítók kezébe adni. Mivel a szerző nem Pastor és Nie. Paulus ultramontán történet konstrukteurök tanítványa, kénytelen volt könyvében a középkori bűnbocsátó cédulákkal űzött Legfájdalmasabban érintette evang. anyai szivét, hogy az akkori törvény szerint katholikus vallásban nevelt gyermekeinek vallásos érzületére való befolyását mindenképpen megakadályozták a mérvadó körök, mi a vallástanító préposttal való nem egy heves jelenetre adott alkalmat. Miután az anya gyermekei kezébe felvilágosító vallásos iratokat — a házi béke érdekében — nem adhatott, elmés ötlettel gyermekeinek kis tányér- káira aranybetűs bibliai mondatokat Íratott, melyeket ezeket jó kedvvel elolvastak és megtanultak. Messze vezetne, ha részletesen előadnám hosszú sorát azon jótéteményeknek, melyekkel e kiváló nő emlékét a szegények, az Ínségesek megsegítésében hallhatatlanná tette úgy hazánkban, mint Ausztriában is Engedjék meg azért t. h. és u., hogy csak arra szorítkozzam, ami őt nekünk, budai evangélikusoknak felejthetetlenné teszi. Mint a budavári királyi palota lakójának Pestre az akkori Széna-téri, most Deák-téri templomba kellett járnia, hol állandó páholyűlése volt. Télben azonban, jégzajlás idejében, amidőn az egyetlen hajóhidat is szét kellett bontani, a Pestre juthatás lehetetlenné vált. A királyi palotában berendezett evang. imatermet látogató, olykor szegényes, nem udvarképes öltözetű, de
