Evangelikus lap, 1913 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1913-03-01 / 9. szám
1913. március 1 Evangélikus Lap. 9. sz 5. oldal mondott a nőegyletnek, mely fennállása második esztendejében is oly szép eredményt mutatott fel. Az egyház buzgó lelkésze az egyház fennállása óta minden évben rendezett karácsonyfa-ünnepélyt az összes gyermekek számára, különbség nélkül, mikor is minden gyermek egy-egy vallásos tartalmú, gyakran igen értékes könyvet kapott. Mint minden évben, úgy ez idén is karácsony első napján d. u. 3 órakor ment végbe ez ünnepély a templomban egy 8 m. magas pompásan díszített és kivilágított karácsonyfa alatt. Tekintettel a katonák megajándékozására, ez idén könyv helyett csupán felirásos fali táblákat kapott a a legtöbb gyermek. Az érdeklődés oly nagy volt, hogy a ISO gyermeken kívül legalább 400 felnőtt egyén volt jelen. A tartományi főnök helyettese Rohonyi Gyula és Dietrich altábornagy is megjelentek mint az egyház hívei. Az ünnepély szépségét különösen emelte a felnőtt ifjúság éneke. Mivel a mostani karácsonyi ünnepek alatt nagyszámú katonaság is volt Szerajevóban, különösen sok tartalékos katona, kik közül a legtöbbnek otthon családja van s a szeretet ünnepét távol hazájoktól kell tölteniök, Schäfer lelkész a nőegylettel együtt az evang. katonaság részére is rendezett karácsonyfa ünnepélyt. Dec. 22-ikén vasárnap három nyelven, németül, magyarul, tótul tartatott istentisztelet; azután az iskola- épületbe vonult a katonaság, hol a gyűlésteremben a karácsonyfa alatt gyűltek össze. Az oldalt nyíló nőegyleti teremben 50 személy számá>a volt terítve, s a bizottság nőtagjai teát és süteményt szolgáltak fel. így ment ez tovább ötvenes csoportokban, mígnem mindenki részesült a szeretetvendégségben. Aztán karácsonyi énekeket énekeltek. Szép, felemelő alkalom volt ez a katonai karácsonyi ünnepély. Nem az evés, ivás általi megelégültség volt az, mi a katonák fénylő szemeiből kiolvasható volt, hanem öröm és hála a felett, hogy a mesze idegenben is otthont találtak a hittestvérek között s nem maradt szem szá azon, midőn egy magyar gyalogos katona a lelkész elé lépett s egyszerű, de szívből fakadó szavakkal arra kérte őt, hogy tolmácsolja a nőegyletnek mélyen érzett hálájokat, különösen azokét, kiknek családjuk van hazájokban s akik most elmondhatják nekik, hogy itt az idegenben is pompás szeretünnepélyben volt részük hittestvéreik között. E példát követve, aztán egy bécsi altiszt is előlépett s német bajtársai nevében hálás köszönetét mondott a nőegyletnek a szép ünnepélyért s Isten áldását kérte az egylet további működésére. Nyolc óra lett, mire az ünnepély lefolyt. Végül ár. Frúnins, az egyház gondnoka a presbyterium köszönetét fejezte ki a nőegyletnek buzgó fáradozásáért s aztán egy kedves karácsony meleg, felemelő érzésével oszlott szét a közönség. IRODALOM. ApoUrifus evangéliumok Jézus gyermekségéről. Toldalékul Nikodemus evangéliuma. Fordította: Raffay Sándor theol. tanár, evang lelkész. Ára 2 korona. Az apokrifus evangéliumokkal való foglalkozás több szempontból érdekes és hasznos. Már az új testamentumba belekerült iratokban is megcsendülnek olyan motívumok, melyek az apokrifusokban jutnak teljesen érvényre. Jézus gyermekkoráról egypár epizód van a későbbi evangéliumokban (Mt. és Lk. első fejezetei). Az apokrifus irodalom ezt a pár epizódot kiszínezi egész önálló művekké. József, Mária, Jézus fogantatásának születésének, Egyptomban való tanulásának a kérdései foglalkoztatják az aprofikus irodalom megteremtőinek a fantáziáját. Dacára annak, hogy valamennyi teljesen mondva csinált, minden történeti alapot nélkülöző alkotás, mégis mai napig megtaláljuk az elbeszéléseiket a »szentcsalád“ legendáiban, sőt még dogmatikai érveket is merítenek belőlük. A hiszékeny kath. nép lelkében ma is az apokrifusok Szűz Máriája és Szent Józsefe él. Az egyház első évszázadaiban pedig még nagyobb szerepet játszottak. Mint a néplélek szükségleteit sokáig kielégítő iratok is megérdemlik a figyelmet, mert az Ízléstelenségig fokozódó csodahit s szertelen legendák jellemzik őket. Jézus életének és hatásának utolsó hul- lámgyürüi ezek, melyek már csak nagyon homályos fogalmat nyújthatnak arról a kőről, mely őket előidézte. Raffay Sándor ezt az irodalmat igyekszik hozzáférhetővé tenni a nagyközönség számára is. Fordításai előbb a Theológiai Szaklapban jelentek meg s onnan gyűjtötte össze őket önálló kötetbe. Kár, hogy takarékossági szempontok miatt a megkezdett rövid bevezetések is elmaradtak később az egyes iratok elől, amelyekre pedig nagy szükség volna, hogy ezen iratok megértésébe és helyes értékelésébe bevezesse az olvasókat. * A katholikus autonómia kérdésének a tárgyalása alkalmából felhívjuk a figyelmet Ágoston Péter dr.: „A szekularizációu cimű igen érdekes és tanulságos, világosan s áttekinthetően megírt s valamennyi kérdést felölelő munkájára, melyben a kath. egyházi vagyon származásáról, rendeltetéséről és tulajdonjogáról sok fontos történeti és jogi érvet, valamint statisztikai adatot találhatunk. A füzet ára 1 korona. Megjelent 1909-ben, mint a „Természet és társadalom“ cimű a Huszadik Század szerkesztősége által kiadott könyvtár 2. füzete. szí. Gömöry János: Az ág. h. evangélikus tanárok és elemi iskolai tanítók országos egyesületének évkönyve az 1911/12. évről. Eperjes, 1912. 162 lap. Tagadhatatlan, hogy ev. egyházunk és annak veteményes kertje: az ev. iskola között meglazult a régi meleg kapcsolat; mintha egy idő óta idegenül állanának egymással szemben és már csak a közös múlt meg a jogi kötelékek
