Evangelikus lap, 1913 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1913-03-01 / 9. szám

4. oldaí. Evangélikus Lap. 9. sz. 1913. március 1. Pénz is kell! A nervus rerum hiánya sok üdvös alkotás romlásának-bomlásának, pusztulásának oka, sok üdvös mozgalomnak kerékkötője, sok keserű nélkülözésnek panasznak forrása. Hallani lehet ezt a pénzügyi s egyéb bizottságok tárgyalásai közt, kiolvashatni azt a közgyű­lések sok határozatából, kiérezni lehet ezt a Szerkesztő úr sok lelkes fölszólalásából, több pénzügyi tervéből. De a zsinat pénzt nem fog elővarázsolni paragrafusaival; holt betűjük a szivekbe, a hívekbe nem fog új lelket önteni. „Eszméi azonban a zsinati bizottság javaslatá­nak ... eszméi, melyekkel az egyház bajain segíteni lehetne, alig vannak; merészebb eszmék nem tudtak a zsinati bizottságban érvényesülni, így kesereg a Szerkesztő úr; de nyomban megvigasztal, „nem szabad azonban föltenni, hogy a zsinaton is így lesz.“ Én ezt a gon­dolatot olvasom ki ebből: a zsinat nincsen kellőkép előkészítve. Nagyon kívánatos volna a közjóért érvényesítendő, bár merészebb eszmék részletesebb javaslatát ismerni. Ha nem lehetett a zsinati bizottságban megismertetni, legalább a zsinat előtt, minél előbb bocsáttassák közre, nehogy a merész eszmék a zsinati ülésekben meglepetés­szerűen tűnjenek föl, hanem hogy azok, kik a zsinati tárgyak iránt érdeklődnek, ezen új eszmékről már eleve eszmecserét folytathassanak, a választó gyülekezetek már eleve megtudhassák, kik vallják ezen új irányban az ő eszméiket, kik képviselnék majd a zsinaton az ő esz­méiket és hogy azokra adhassák szavazatukat.* Minél merészebek ezek az eszmék, annál szükségesebb azokat jó eleve ismerni, megfontolni. E nélkül a zsinat eléggé elkészítve nincsen. Kund Sámuel. Evangélikus egyházi ünnepélyek Boszniában.** l. A zavidovici templom felszentelésének 1912 októ­ber 27-ikén gyönyörű idő kedvezett. Ez alkalomra nagy közönség érkezett a boszniai evangélikus gyülekezetekből, Zavidovicról, Zepcéből, a szomszédos vidékekről s más felekezetektől is. Az eddigi imaházban gyűltek össze, hol éneklés után Schäfer lelkész röviden megköszönte a Gregersen családnak azon * A maga idején bizonyára bátorságot veszünk arra, hogy az összeülendő zsinatnak egyet s mást mi is majd nyomaté­kosan figyelmébe ajánlunk. Hogy aztán „eszméink“ merészek lesznek-e, nem tudjuk, de az bizonyos, bogy meggyőződésünk fóruma elől kerülnek a nyilvánosság elé s egyedül egyházunk javát célozzák. Az „eszmék“ értékelése aztán — kérjük szé­pen — felette relativ dolog leend. Szerk. ** Lent délen a „görbe begyek“ országában sokkal több evangélikus gyülekezetünk küzködik nehéz viszonyok közt mint gondolnók. Az ő körükből jöttek hozzánk e közérdeklődésre méltán számottartó hírek, miknek ép azért szívesen adunk helyet. szerk. kiváló szívességét, hogy a gyár iskolatermét isteni tisztelet céljaira immár 10 esztendő óta átengedte. Innen a templomba vonúlt a menet körülbelül ezer ember. A kis templomban csak 150 ülőhely lévén, a kö­zönségnek alig fele fért be. Gyülekezeti ének után Schäfer szerajevói lelkész tartotta a felszentelő beszédet a Zsolt. 26. 6—8. alapján, meggyőzően fejtegetve azon alapgondolatot, sogy az új Istenházát azért fogja szeretni a gyülekezet, mert itt Isten dicsősége lakozik, mert itt a hála hangjait hallják s mert itt Isten csodadolgait prédikálják; aztán a szentelési aktust végezte. Gyülekezeti ének után Dőli schutzbergi lelkész lépett a szószékre s Luk. 17 20—21 alapján ünnepi prédikációt tartott, mely épúgy, mint Schäfer beszéde, mély hatást' tett a gyülekezetre. A szolid, csinos építésű templomnak kitűnő akusz­tikája lévén, a nyitott ajtón át a kívülálló közönség is jól hallotta a beszédeket. Záróének után gyónás és úrvacsora következett. Délután három órakor istenitisztelet volt, melyen Funk derventi lelkész prédikált. A kis templom ismét teljesen megtelt s feszült figyelemmel hallgatták a majd­nem egy órás prédikációt. Általában öröm volt látni, hogy ez ünnepély nem­csak az evangélikus gyülekezet ünnepe volt, de az egész Zanidovicé, valláskülönbség nélkül. Mindenütt ünnepi hangulat uralkodott. Este bankett volt, több mint 100 személy rész­vételével. Köztük a róm. kath., gör. orth , zsidó és izlam felekezetek papsága. Schäfer lel kész egyik felköszöntőjében a felekezetek közti egyetértést éltette, mire a róm. kath. és gör. orth. lelkészek hasonló szellemben válaszoltak. Nagyobb pénzadományokkal segítették az egyházat: a Gregersen család 2000 kor, Eissler-Ortlieb cég 1000 kor. s ezen cég két evangélikus tagja egyenként 500 kor., gyűjtés Boszniában 2000 kor. Gusztáv Adolf egylet 1200 kor. a zavidovici egyház maga 3800 kor. Isten áldása legyen a törekvő kis egyházon, annak minden rendű-rangú segítőin, pártfogóin 1 II. Karácsonyi ünnepély a szerajevói evang. gyülekezetben. Az evang. nőegylet fennállása átvette a lelkészi hivataltól azon feladatot, hogy a szegény gyermekeket felruházza és más gyermekeket is segítsen a gyüleke­zetben. A szegény gyermekek számára rendezett karácsonyfa­ünnepély dec. 21 ikén volt az új iskolaépület vallástani termében, mikor is 13 gyermek kapott új ruhát és fehérneműt, mely utóbbit a nőegylet buzgó tagjai varrták. Egy öreg asszony ruhaneműt, egy szerencsétlen fiatal ember szintén fehérneműt s készpénzt kapott. Miután egy leánynövendék karácsonyi költeményt szavalt, a gyermekek nevében Schäfer lelkész köszönetét

Next

/
Thumbnails
Contents