Evangelikus lap, 1913 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1913-12-27 / 52. szám
1913. december 27. Evangélikus Lap. 52. sz. 9. oldal. 2 1887. Wellhausen: „Reste des arabischen Heidentums“. 2 1897. Goldziher: „Muhammedanische Studien“. 2 B. 1889/90. „Vorlesungen über den Islam“. 1910. L. Krehl: „Das Leben des Mohammed“. 1884. (I.) H. Reckendorf: „Mohammed und die Seinen“. 1907. W. Soltau: „Das Fortleben des Heidenthums in der altchristlichen Kirche“. Berlin, 1910. C. Clemen: „Religionsgeschichtliche Erklärung des neuen Testaments“. Giessen, 1909. Lencz: „A keresztyénség előállása“. 1913. Szinionidesz: „Élt-e Jézus?“ 1913. Szelényi: .A philosophia alapfogalmai“. 1907. öreg: „A bölcseleti tudományok ismeretköre“. 1898. (Véged IRODALOM. A modern haladás és az evangéliumi keresztyén világnézet viszonya, különös tekintettel az iskolai nevelésre. Irta : Hetvényi Lajos, soproni evang. líceumi tanár. A cim maga is elárulja, hogy a szerző kettős problémát tűzött ki maga elé. Egyfelől azt a viszonyt akarja tiszta világításba állítani, amelyről a legellentétesebb vélemények keringenek, aminek következtében a kérdés kielégítő megoldása szinte lehetetlennek látszik, másfelől mint neveléssel foglalkozó ember, aki látja azt a rettenetes pusztítást, amelyet az újabb idők vittek véghez ifjúságunk lelkében, az iskolai nevelés bajait vizsgálva, orvosságot ajánl egyikre-másikra. Arra való tekintettel, hogy legtöbbször a fogalom- zavar az oka a vélemények, felfogások szembeállításának, igen helyesen a „modern“ és „haladás“ szavak fogalmakat tisztázza. Találóan mutat rá, hogy az em berek többsége mindkét fogalom lényeges jegyeit illetőleg végzetes tévedésben van. Végzetes a tévedés azért, mert oly következtetéseket vonnak s oly következmények származnak belőlük, amelyek az emberiség javát kockáztatják Hogy minden homályt eloszlasson, részletesen és alaposan foglalkozik a természettudományok vívmányainak erkölcsi értékével, amelynek megállapítására az emberiség — úgy látszik — nem képes, mert csakis a belőlük származó anyagi előnyök szerint tudja becsülni azokat. E vívmányok, melyekben legjobban visszatükröződik a „modern haladás“ nagysága, az anyagi kultúra mértékeiül tekinthetők ugyan, de valódi becsüket ama hatások mutatják meg, amelyeket az emberiség boldogulásában fejtenek ki. Ezek pedig nem mindig jótékonyak s nem is lesznek, míg az evangéliumi világnézet nem hatja át az emberiséget. A hatások különösen az iskolára nézve lehetnek veszedelmesek. Ez új feladatokat ró az iskolára és az egyházakra, t i az evangéliumi világnézet meggyökereztetését. Röviden ez a gondolatmenete a fejtegetésnek, amelyet jó megfigyelés és világos előadás jellemeznek s amely ment minden dogniatismustól. A kérdéssel kapcsolatos eszmék mindegyikére egyforma gonddal terjeszkedik ki, legföljebb a háborúval foglalkozik aránylag hosszasabban. Lehet, hogy szándékosan, mert tényleg a háború a leghívebb tükre „haladásiunknak, egyformán elénk tárja az anyagi kultúra törtetését és az erkölcsi kultúra lassú cammogását pr Rimányi Dániel. Jézus mindenütt. Vallásos és családias költemények. Irta: Petrovics Pál. Ára fűzve: 1 korona, kötve: 1 kor. 50 fill Bensőséges, meleg hangon irt költemények vannak e kis kötetben, miket az érzéses egyszerű poesis hívei szívesen fognak olvasni. Hat részre oszlik a kis könyvecske: I. Jézus a magányban II. Zarándokút Jézussal. 111. Jézus a templomban. IV. Jézus a családban. V. Jézus a természetben. VI. Jézus a nagyvilágban. A verseket olvasóink figyelmébe ajánljuk. Missiói irodalom. Egy rhinai Up nemrég azt a fogas kérdést adta fel a* olvasóinak, hogy mi a leghosszab dolog a világon. A kérdésre mindjárt meg is adta szóban is, képben is a feleletet. Egy földgömböt rajaoltatott, erre egy rettenetes hosszú chinai copf van rátekerve, mely háromszor éri körül a földet. A képhez Írott magyarázó szövegben pedig azt Allírja, hogyha valamennyi chinai copfját összekötnék, az tényleg háromszor körül érné a földet. — Hogy chinai laptársunknak igaza van-e s hogy tényleg a chinai copfok összessége a leghosszab dolog-e a világon, est a kérdést egész nyugodtan eldöntetlen hagyhatjuk. Ráérő emberek erre az analógiára a chinai copfok összességénél hosszabb valamit is kieszelhetnek. Kőnek a copfhistoriának megvan azonban a mélyebb jelentősége. A világon minden harmadik vagy negyedik ember chinai s ezek a chinaiak lassanként tudatára kezdenek ébredni erejüknek s hatalmuknak s sejteni kezdik, hogy a világ és az emberiség jövőjének a kialakulásában nekik döntő szerep juthat. — Az orosa-japán háború pedig Japánt emelte a nagyhatalmak sorába. Egész csomó más okon kívül a két államnak a politikai jelentősége is nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a missiók egy pár évtizeddel ezelőtt Chinában és Japánban is kivetették emberfogásra a hálójukat s ma már azzal dicsekedhetnek, hogy mindkét birodalomban jelentős szerepet játszanak s nagy befolyásra tettek szert. A sok angol és amerikai missió között működik egv német missió is : az Allgemeiner Evang. Protestantischer Missions- verein, mely épen az idén harminc éves múltra tekinthet vissza Ennek a missiónak neves és nagyarányú irodalmi működést kifejtő missionárusai vannak, akik működésük szíu- helyén az európai keresztyén kultúra zászlóhordozói, itthon pedig mint a chinai és japán viszonyok alapos ismerői mutatkoznak be Írásaikban. R. H'ii/ie/mnak, a tsingtaui missionárius- nak több chinai vallási dokumentum fordítására már felhívtuk a figyelmet. Most egy pár olyan könyv címét jegyezzük ide, melyekből Ohinát és Japánt, a nép életét, szokásait, vallását, a missió működését, eredményeit lehet megismerni. Első helyen Lie. H Witte missiói felügyelő aDie Wunderwelt des Ostens• c. útleírására mutatunk reá, mely rövid idő alatt két kiadást ért meg. Ennek az érdekes, kitűnő megfigyelőre valló, színes leírásokból álló, huszonkét melléklettel díszített könyvnek 2 Mk. = 2'40 K az ára. A japáni élet és missió kedves leírását D. Schiller kyotoi missiói superintendes „Morgenröte in Japan“ c. 65 oldalas, szintén több képmelléklettel biró füzetében olvashatjuk. Ennek az ára 60 Pf. = 72
