Evangelikus lap, 1913 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1913-12-27 / 52. szám
1913. december 27. Evangélikus Lap. 52. sz. 10. oldal. fillér. Egy japán benszülött missionárius illetve pap életrajzát 0. Marbach baseli lelkész irta meg „Pfarrer Aoki und die Chiba-Gemeinde in Japan“ c. füzetében. Ez a füzet is a 2. kiadásban fekszik előttünk. Ára 16 Pf. = 20 fillér. Lie. dr. Rohrbach „Der chinesische Fuss“ és „Der chinesische Zopf‘( c. 30 Pf.-es (— 24 fill.), szépen kiállított füzeteiben akar érdeklődést kelteni a missió chinai feladatai iránt. Mindeme füzeteknek az acéljuk, hogy megismertessék a messze Keletet, de hogy egyúttal támogatókat és pártfogókat is szerezzenek a messze földön keresztyény hitet, erkölcsöt és eszményeket terjesztő missiónak. A missió érdekében melegen óhajtjuk, hogy ezek a könyvek és füzetek minél több olvasó kezén megforduljanak s áldozattól sem elzárkózó érdeklődőt találjanak. — Az első két könyv a Protestantischer Schriftenvertrieb kiadása (Berlin-Schöneberg). A többi hármat a missiói egylet központi irodájában (Berlin, S. W. 29, Mittenwalder Str. 42.) lehet megkapni. Madame Guyon: Zwölf geistliche Gespräche. E. Diederichs kiadása, Jéna, 1911. Ára 4 Mk. 4 80 K. A mysticismusáért sokat üldözött és sokat szenvedett francia asszony (1648—1717) egyik főmunkájá- jának fordítását nyújtja N. Hoffmann ebben a könyvben a mysticáról és s quietismusról szóló bevezetés kíséretében. M. Guyon minden beszédéből bensőség és a „tiszta szeretet“ után való vágy sugárzik ki. A mysticismus iránt érdeklődők rokonszenvvel fogják talán olvasni az ő zavaros sóvárgással telt theoriáit és bibliamagyarázatait. Nekünk az ilyesmi nem nyújt élvezetet, minket a sok kálváriát megjárt, hitéért zárdákba internált s börtönökbe hurcolt szerencsétlen asszony sorsa ragadott meg. S-s. külföld, A diakonisszák kiképzésére Fliedner alapította 1836-ban a Düsseldorf melletti Kaiserswerthben az első „diakonissza-anyaházat“. Az azóta eltelt háromnegyed évszázad alatt a diakonissza-ügy nagyszerűen fellendült. A „Monatschrift für Innere Mission“ legutolsó száma pontos statisztikát közöl, mely ennek beszédes bizonyságát szolgáltatja. Az egy diakonisszával alakult „anyaház“ kötelékébe ma 1435 diakonissza tartozik, akik 381 helyen működnek. Emellett a kaisers- werthi anyaház a többi egymásután alakult anyaházakat a „Kaiserswerther Verband“-ban közös célok szolgálatára, közös ügyek megtárgyalására gyűjtötte össze. A „Kaiserswerther Verband“ kötelékébe ma összesen 87 anyaház tartozik Németország, Francia- ország, Hollandia, Ausztria, Oroszország, Schweiz, Skandinávia (Svéd- és Norvégország) és Észak-Amerika területén. Ezekben a rendes diakonisszák száma 15467, a próbaidősöké 6507, összesen 21.974, kik közel nyolcezer (7928) helyen fejtenek ki tevékenységet. Az anyaházak összes bevétele 23,403.690 márka, kiadása pedig 23,627.915 márka. A deficit negyedmillió márka, ebből magára Észak-Amerikára százötvenezer márka esik. A legtöbb diakonissza van Németországban: 55 anyaház kötelékében 17.661, itt is Poroszországban: 34 anyaházban 11.540. A legnagyobb diakonisszaház a kaiserswerthi 1435 diakonisszával. Másutt egy-egy országban nincs annyi diakonissza, mint Kaiserswerthben. Németország után Schweiz következik, négy anyaházban 1492, azután a skandináv országok 1313 diakonisszával. A sorrendben Ausztria (116) és Francia- ország (100) állanak az utolsó helyen. Északamerika közvetlen előttük említendő. Diakonisszája ugyan nincs sok (210), azonban deficit dolgában vezet. Egyetlen anyaháza százhatvanezer márka deficitet mutat ki. Mivel a többi három anyaháznak sem sok a feleslege, az országos mérleg is meglehetősen rosszul áll. Mint látható, a pozsonyi anyaház nem szerepel a kimutatásban, vagyis nem tartozik a „Kaiserswerther Verband“ kötelékébe. Németországban sok egyéb „Bund“ mellett van egy „Evangelischer Trostbund“ is, mely gyászolókat lát el vigasztaló iratokkal. Ennek a Bundnak 3 404 tagja van s 374.186 vigasztaló tartalmú iratot osztogatott szét. Örültek kezelése. Hollandia évek óta nem őrültek házába internálja azokat, akiknek a lelki egyensúlya meghibbant, hanem egészséges helyeken, különösen halászcsaládoknál helyezi el őket. Intézetekben csak azokat kezeli, akik környezetükre veszélyesek. Van egy elmebeteg kolónia is, ahol évek óta a legteljesebb szabadságban hatezer őrült él. Ezt a jó példát Németország is követni fogja. A Rajna mellett Bedburgban (bei Cleve) egész várost alapítottak háromezer lelki beteg számára. A telep egy erdő közepén fekvő „kertváros“. Nagysága 200 hektár, melyen 90 épületcsoport áll. A kényszerintézet, melyben a dühön- gőket elhelyezik,fegészen külön áll^az erdő mélyén elrejtve. így a betegek nincsenek egymás társaságára utalva, nem látnak rossz példát, nincsenek örökké veszélyes környezetben, nyugodtabban élnek, nincs elzárva előlük a szabadulás, a gyógyulás útja. A bölcs kezdeményezés nem maradt követők nélkül,
