Evangelikus lap, 1913 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1913-12-13 / 50. szám

1913. december 13.

2. oldal. Evangélikus Lap. 50. sz.

jobbára díszmagyarban, a zsinat lelkésztagjai papi ornátusban. A karzatot érdeklődő közönség töltötte meg. Az „Erős vár a mi Istenünk“ első versszakát állva énekelték. végig a jelenlevők, ezután dr. Baltik Frigyes kérte buzgó imában Isten segedelmét a zsinat munkájára.

Báró Prónay Dezső megnyitván az első ülést, felhívta a zsinat legifjabb tagjait: báró Radvánszky Antalt, Ostffy Lajost, Mohácsy Lajost és Takács Eleket, hogy körjegyzői tisztöket foglalják el. Azután megtartotta megnyitóbeszédét, melyet] mellékletünkön szószerint közlünk. Beszéde nagy hatást keltett s élénk helyeslést váltott ki a zsinat tagjaiból. Beszédének különösen a keresztyénség lényegéről és az ecclesia invisibilisről szóló részei igen jelentőségteljesek.

A nagyhatású és fontos beszédért a zsinat hálás köszönetét szavazott s azt jegyzőkönyvébe egész terjedelmében felvenni határozta Szentiványi Árpád indítványára. A zsinati képviselők igazolására tizenegytagú bizottság választatott, mely Bélák István, Horváth Sámuel, Ivánka István, Schleiffer Károly, Bakay Károly, Bakay Péter, Sztehlo Kornél, Korbély Géza, dr. Lersch Kornél, Wagner Géza, Mikler Károly és Kéler Zoltán tagokból áll. Az igazoló bizottság megbízó leveleit a zsinat hivatalból tagjai vizsgálták meg és találták rendben. Az igazoló bizottság az ülés felfüggesztése után megvizsgálta a beadott megbízóleveleket s azokat több pótlás eszközlése után igazolta. A bizottság elfogadta a nyitraí egyházmegye által csupán tót nyelven kiállított megbízó- leveleket is. Az igazolt zsinati tagok száma összesen 118. Az összes igazolt tagok névsorának a felolvasása után a zsinat a zsinati tisztviselők választására tér át. A szavazólapok beszedettek, azok összeszámlálásáig, délután öt órára, a zsinat ülése felfüggesztetett. Ülés közben felolvastatott még a kolozsvári evangélikus egyháznak a zsinatot üdvözlő távirata s megjelent a református conventnek a zsinatot üdvözlő küldöttsége gróf Degenfeld József egyetemes konventi elnök és Baltazár Dezső dr. püspök vezetése alatt, mely György Endre, Kovácsy Sándor, Benedek Sándor, dr. Baksa Lajos, Szilassy Aladár és Petri Elek tagokból állott. Gróf Dégenfeld József mondott meleg üdvözlő beszédet, melyre báró Prónay Dezső válaszolt; mindkét beszéd az együttműködés, kölcsönös megértés szükségét hangsúlyozta. A idei evangélikus egyetemes gyűlés után, ahol a nagygerezsdi egyezséget mi az asztal alá dobtuk, az üdvözlés különösen jól esett.

A délutáni ülésen a szavazás eredménye publicál- tatott. Elnökké egyhangúlag, 112 szavazattal, báró Prónay [Dezső, 90 szavazattal pedig dr. Baltik Frigyes választattak meg. Jegyzők lettek: Szelényi Aladár, Mikler Károly dr., Ostffy Lajos, Jánossy Lajos, Jánoska György. Bognár Endre és Sárkány Béla között pótszavazás rendeltetvén el, ebből Bognár Endre került ki győztesen. A zsinat gazdája báró Radvánszky Antal.

Báró Prónay Dezső az elnöki széket ismét nagyszabású beszéddel foglalta el. A körjegyzőknek a zsinat köszönetét szavaz. Gyurátz püspök indítványára koronás királyunkat a zsinat feliratban fogja üdvözölni. Elhatározta még a zsinat, hogy az ünnepi istentiszteleten és a megnyitás alkalmával elhangzott beszédeket kinyomatja és az egyházközségeknek rendelkezésére bocsátja.

A zsinat tanácskozásának második napján báró Prónay Dezső bemutatja a zsinat elé szánt beadványokat, ezek között a zsinati bizottság előmunkálatait, a rájuk tett észrevételeket, az eperjesi egyház és theol. akadémia, a tiszai egyházkerület, az árvái tanítóegylet, a budapesti Rákócziúti egyház megjegyzéseit, a pozsegai és antunováci egyházak kérvényeit, melyekben a magyarhoni egyházban való megtartásukat kérik. Rátz László zsinati tag betegséggel kimenti távolmaradását. Az istvánvölgyi egyház sürgönyileg üdvözli a zsinatot. Az első ülés jegyzőkönyvének hitelesítése után az ügyrend tárgyalására került a sor.

Az első felszólaló, Vanovics János, mindjárt beledobta a követ a kútba~ még pedig azzal a tényével, hogy az ügyrend liberalismusát kifogásolva, azt kívánta, hogy a zsinaton német és tót nyelvű felszólalások is meg legyenek engedve. Gyakorlati és elvi szempontból ragaszkodott ehhez a joghoz. Abafi horvát esperes a horvát-szlavon egyházmegye által kiküldött, magyarul nem tudó zsinati tag részére kért szükség esetén szólás- szabadságot és meghallgatást. Fajnor Dusán pedig a zsinati tagoknak az óvás jogát akarta fenntartani. Hosszú s néha szenvedélyes vita után a zsinat az ügyrendet Szeberényi L. Zsigmond és Földváry Elemér indítványára általánosságban a tárgyalás alapjául elfogadta. A részletes tárgyalás alkalmával, mint nem az ügyrendbe való, mellőztetett Fajnor Dusán indítványa a zsinat minden ülésének imával való megnyitása és bezárása tárgyában. Apróbb változtatások után a zsinat tárgyalási nyelve a magyar maradt, az óvásról szóló pontnál Jánossy Lajos utasította vissza a Fajnor által követelt óvás jogát, röviden és határozottan kifejtvén, hogy ez a zsinat nem lelkiismeretbeli kérdéseket tárgyal. Hit dolgában, dogmákkal szemben meg van a protestálás jogosultsága s ezt épen a mi egyházunkban senki kétségbe nem vonja, közigazgatási s külső rendtartásra vonatkozó szabályok alkotásánál azonban az az alkotmányos eljárás, hogy ha a többségi akarat érvényesül. Kellemetlen feltűnést az a hosszú vita keltett, mely egy rossz helyre becsúszott i betű miatt [több, mint egy óráját vette el a zsinatnak. Az ügyrendi javaslat 33. §-a szerint: „Szavazatok egyenlősége esetén az elnökök szavata/ döntenek“. Ez világos, hogy nyelvtanilag nincs helyesen mondva, mert a két elnöknek csak egy-egy szavazata van, tehát nem az elnökök szavazata/, hanem az elnökök szavazata dönt. A stiláris módosítást Farbaky István ajánlotta. Ezzel felhúzta a zsilipet és megindult s tartott — miután ebbe a kérdésbe egy csomó más