Evangelikus lap, 1913 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1913-10-11 / 41. szám
6‘. oldal Evangélikus Lap. .41. sz. 1913. október 11. gyámintézettel annyira egybe van forrva már, hogy végtelenül találónak kell elismernünk egyházunk egyik vezetőjének azon megjegyzését, hogy Bognár Endre tetőtől-talpig gyámintézet, sőt maga a gyámintézet. Melegen üdvözöljük őt díszes állásában mi is s szívünkből kívánjuk, hogy az Úr számos esztendőkig adjon erőt s lelkesedést legkrisztusibb egyházi intézményünk igaz irányban való vezetéséhez. Életrajzi adatait az alábbiakban közöljük: Bognár Endre Győrött, Sopronban és Bécsben végezte iskoláit. Sopronban a hires Dóczi volt a tanulótársa. Egymás közt 8 esztendőn át folyton az elsőségért vetekedtek. Már az első osztályban korrepetitoroskodott a Zsoldos-fiúk mellett. Később a lócsi Baranyai testvéreknek lett nevelője, majd meg a vértsologi Rupprecht- családnál a csöndes természetű RupprechtTassiló mentora volt 4 esztendőn át. Három hónapot Vadosfán töltött kápláni minőségben, 1 évig őriszigeti pap volt Onnan ment Lovászpatonára. Jelenleg a dunántúli egyházkerület főjegyzője, annakelőtte sok ideig a dunántúli egyházkerületi népiskolai biz. elnöke volt, 26 éven át a „Gyámintézetet“ szerkesztette. Időközben megírta a Magyarhoni E. E. E. Gyámintézet második 25 évének történetét. Az egyházkerület megbízásából kiadta Luther kiskátéjának magyarázatát, mely ma 13-ik kiadásban forog közkézen. írt Konfirmandus Kátét és „Kis tükör“ címen egy, keresztyén családok házi épülésére szánt könyvet. Munkába vette a győri evang. egyházmegye történetét. A „Kis tükör“-rő\ 1895-ben igen hízelgőén nyilatkozott a hivatalos kritika. „E munka kiadva épületes könyvévé bánat, töredelem jut kifejezésre, de rendszerint csak betegség esetében, mint amely az életörömet megzavarja. A legfőbb jó, a hosszú, zavartalan földi élet, mert a túlvilági lét sötét, vigasztalan (árnyékvilág), visszatérés nélküli ország. Halottaikat rendesen a lakóházak alatt temették el; lelkűk a sötét alvilágba szállt, mely hét fallal volt körülvéve. Érdekes az is, hogy Hammurabi törvénykönyve nélkülözi a vallásos indokolást. Assyria vallása teljesen Babylonia hatása alatt áll, csak jelentéktelen különbségek észlelhetők; így hogy itt (Assyriában) előtérbe lép a vallás állami jellege, miért is a király a főpap. A vezető isten Assur, melyet nem igen ábrázoltak szobor alakban. Egyes, Babyloniá- ból átvett, istenek harciasabb jelleget öltenek. A babyloniai assyriai vallás határozottan ethikai vallásnak minősítendő, bár még igen sok benne a természeti elem (magia). Lényegében polytheismus, de itt-ott a monarchikus monotheismushoz (Naboned király) közeledik. Ennek ellenére, azonban épenséggel nem állítható oly magas fokra, mint ahogy ezt egyes túlzók (Delitzsch) hirdetik. E vallás alaposabb megismerése tehát az israeli vallás belső lényegének mit sem ártott, mert ez tőle és a többi sémi vallástól főleg a következőkben különbözik: 1. Míg a szomszédos lenne a keresztény családoknak, melyet minden keresztyén család szívesen megszerezhetne és olvashatna.“ A túdós Ballagi Mór 1880-ban lapjában a két kátéról hasonló szellemben nyilatkozott, mondván: „Üdvös dolgot cselekedett a dunántúli evangélikus egyházkerület, midőn Luther kiskátéja korunk szükségéhez mért magyarázásával Bognár Endrét bízta meg, ki vallásos lélek mellett a kifejezés azon könnyűségével és megnyerő egyszerűségével bír, mely ily munka szerencsés keresztülviteléhez mindenekfelett szükséges. Tanító és tanuló egyaránt kedves munkát nyertek e kis könyvecskében.“ Vagy midőn a Konfirmandus Kátéról szól, ezeket írja: „A konfirmációra előkészítő nagybecsű kis művecske. Becses, különösen azért, mert a vallás fenséges tanait a gyermekészhez simuló, könnyen érthető nyelven, megnyerő modorban adja elő és ami fődolog, beszéde meggyőződést keltő, mert meggyőződésből foly és meleg vallásosság ömlik el minden szaván.“ KÜLFÖLD. Csodálatos gyógyulás Lourdesban. Az „Egyházi Közlöny“ a tudományos szemle-rovatában hírt ad arról, hogy egy anglikán orvos és újságíró a „Daily Mail “-ben tudósítást hoznak egy tuberkulotikus leány csodás gyógyulásáról Lourdesban. Mi nem abban látjuk a csodát, hogy ez a leány a lourdesi víztől meggyógyult, sem abban, hogy két anglikán ember ezt elhitte, hanem abban, hogy az „Egyházi Közlöny“ a népek istenei természeti istenek voltak, melyeknek élete folyton egybefonódik a természettel, addig Israel istene a világ, a természet fölé emelkedik, rajta kívül áll, melyet megteremtett hatalmas igéjével. 2. Míg a többi sémi népek istenei sokan vannak és emberi módon élnek, Jahve egy, egyetlen, emberentúli, örökkévaló. 3. A sémiek istentisztelete tele van varázslattal, erkölcstelenséggel, mechanismussal. Ezzel szemben Israel prófétái azt hirdetik, hogy Jahve igazságot akar és nem áldozatot. 4. Amott a (relativ) monotheismus a természeti erőknek egy hatalomra való visszavezetéséből áll, emitt élő megtapasztalása a személyes és a világgal szemben souverain istennek. 5. Végül fontos, hogy a bibliai irodalom legtöbb cathegoriájához találtak analógiát, csak a prophetai iratokhoz nem (legfeljebb az énekekben csillan fel egy-egy halvány sugár) mert túlteng a mágiás irodalom és a papság tudós speculatiója. így tehát a prophetismusban tetőződik Israel vallásának elsőrendű jelentősége, felsőbbsége a többi sémi vallással szemben. E felfogás ellenében némelyek, például Winkler, megtagadja az israeli vallástól a specifikus önállóságot és benne csak amolyan képromboló irányt lát az általános, zárt keleti világnézet keretében..
