Evangelikus lap, 1913 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1913-10-11 / 41. szám

1913. október 11.

7. oldal

Evangélikus Lap. 41. sz.

magyar katholikus papság felvilágosodott lapja ilyeneket tálal fel olvasóinak.

A hivő tudomány. „A hivő tudomány annál biztosabban eljut az igazság ismeretére, minél szorosabban alkalmazkodnak az egyház tanítói hivatalának a rendelkezéseihez. 1900 év története azt tanítja, hogy az egyház, soha és sehol nem helyezkedett szembe a tudománnyal. Ha az egyház kritikát gyakorolt és megrend- szabályozott. azzal mindig a tudomány javát akarta. A dogma néni akadálya a tudománynak, hanem a tudomány informálása, mert a dogma a tudományt határozott, szilárd és csalhatatlan igazságokra vezérli. Nincs tudomány előítélet nélkül. Hogy azután az előítéleteket az ész vagy a hit szentesíti, az tökéletesen egyre megy “ Ezt a bölcs kijelentést egy Gross nevű katho- I kus püspök tette az ez évi „Linzer Katholikentag“-on s hallgatók százai tapsolták és éljenezték meg érte. Minden szavát ércbe lehetne vésni annak a bizonyitá sára, hogy hogyan lehet (a mi fogalmaink szerint) pirulás nélkül ráfogni a feketére, hogy az a legtisztább hófehér s hogyan lehet ezzel még „általános helyeslést és tapsokat“ aratni korunk és az igazság nagyobb dicsőségére.

KÜLÖNFÉLE.

Örömhír. A leghitelesebb forrásból közölhetjük, hogy a magyar királyi vallásügyi miniszter azt a 172.000 koronát kitevő összeget, amellyel a múlt évi költségjMahler E.: „Babylonia és Assyria“. Budapest, 1906. Rohoska J.: „Babylonia és Assyria vallástörténete“. Sárospatak, 1908. Hornyánszky A.: „A Bábel- Bibel vita“. („Theologiai Szaklap“ 1904.) Ugyanaz: „Genesis és a babyloniai teremtésmythos“. (Akad évkönyv. 1902,3.) Ugyanaz: „A prophitai extasis és a zene“. Budapest, 1910. Csengey G.: ,,Israel története“. 1909. Delitzsch: „Babylonia és Biblia“. Varga Zs.: „Vallásos világnézet és történeti kutatás“. Ugyanaz: „Az ó-testamentomi zsoltárköltészet összehasonlítva a babyloniai zsoltárokkal“. 1912. Ugyanaz: „Az ó testa- mentomi vallástörténet assyr-babil. megvilágításban“. 1911. Galgóczy és Venetianer vitája az „Etnographia“ 1906. évfolyamában. Rohoska: „A halotti requiemek babyloniai őstypusa“. „Prot. Szemle“ 1906. Csárszky J.: „Kanaan és Israel“. Budapest, 1900. Kniosko M.: „Assur régi uralkodóinak feliratai“. „Phil. Közi.“ 1912. Blau N. cikkei a „Magyar Zsidó Szpmlé“ ben. 1913, Pröhle V.: „A sumériak nyelve és Írása“. („Földr. Közi.“ 1912.) Kaulen, ford. Szabó Á.: „Assyria és Babylonia“. Temesvár, 1891. Daxer H.: „A panbabylon- ismus és az ó-testamentom“. Székács-emlékkönyv. Pozsony, 1912. Kniosko M.: „Az emberiség első Írott szabadságlevele“. Akad. feiolv. 1913.J

(Folyt, köv )

vetésben egyházunk mellőzése folytán az 1848: XX. törvénycikk alapján adott segély felemelésénél rövidséget szenvedtünk, egyetemes egyházunknak kiutalványozta és a miniszter által aláirt végzés már útban van Ácsa felé: Legyünk mi az elsők, akik a magyar királyi kormánynak és elsősorban Jankovidi Béla vallásügyi miniszter úrnak ezért nyilvánosan köszönetét mondunk.

Egyetemes gyámintézeti közgyűlés. Léván folyt le október 4-én és 5-én az egy. ev. egyházi gyámintézet idei közgyűlése. Részlvettek Scholtz Gusztáv egyházi elnök, a gyöngélkedő világi elnök Láng Lajos báró helyett lándori Kéler Zoltán, Beniczky Árpád kerületi felügyelő s az ország minden részéből kiküldöttek. A központi bizottságot a vasúton a város nevében a polgármester, az evang. egyház nevében a felügyelő köszöntötte szives szavakkal. A gyűlést szombaton este sikerült vallásos estély előzte meg, amelyen megjelent a város közönsége valláskülönbség nélkül. A képezdei énekkar 2 koráit énekelt. Dr. Szelényi Ödön theol. akad. tanár e címen olvasott: Belmisszió és iskola. Felolvasásában az olyan evang. iskolák mellett foglalt állást, amelyekben a tanárok tekintet nélkül a szakjaikra, ismerik a vallásos igazságokat s a növendékek tőlük is hallanak vallásos dolgokról s nem csupán a hittanároktól és lelkészektől. Nagy hatást ért el Heinrich Győzőné énekével és Szántó Róbert szavalatával, ki Kozma Andor „Krisztus a gyárban“ c. költeményét adta elő nagy sikerrel. A közgyűlést vasárnap reggel 9 órakor istentisztelet előzte meg, amikor Pröhle Henrik prédikált Róni. 1., 16 — 17. alapján. A városháza nagytermében megtartott közgyűlést Kéler Zoltán nyitotta meg, aki a világiakat buzdította leginkább munkára. Scholtz Gusztáv évi jelentésében különösen a hölgyeket buzdította gyámintézeti munkára, mint az igazi keresztyén feminizmusra való törekvésre. Megemlékezett a király 4000 koronás adományáról, melyet külön audiencián köszöntek meg a királynak. Scholtz püspök lemondása után az egyhangúlag megválasztott új elnök, Bognár Endre foglalta el az elnöki széket, ki nyomban megtartotta programmbeszé- dét. A segélyek felaprózásának nem barátja s a Gusztáv Adolf egyesülettel a jó viszonyt ápolni akarja Küldöttségek üdvözölték azután a gyámintézetet: a barsi ref. egyházmegye, Léva városa. A lévai evang. Nőegylet 250 K-t, a barsi evang. gyámintézet 50 K-t, a konfirmandusok 50 K-t, Medveczky a Belcsák-esküvőn gyűjtött 100 K-t, a missziói fűzérke aranyozott kelyhet adományozott a gyámintézetnek. A pozsonyi theol. Székács József Kör pedig 25 darab énekeskönyvet a modori árvaház javára. A segélyek közül a bányakerületben a kis szeretetadományt Nagytarcsa, dunántúliban János- liáza, a tiszai kerületben Kölese, dunáninneniben Nagy- petrős, a nagy szeretetadományt pedig Veszprém és Nemeskér egyenlő részben kapták meg. Más és kisebb segélyekben részesült még sok egyház. Az országos