Evangelikus lap, 1913 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1913-10-11 / 41. szám
4. oldal. Evangélikus Lap. 41. sz. 1913. október 11. 2. Az egyetemes egyháznak a kormánytól az 1848. évi XX. törvénycikk alapján adott államsegély tíz százaléka. 3. Adományok és az egyetemes gyűlés által eset- ről-esetre az alapba beutalt segélyösszegek. 5. Ezen jövedelmekből évenkint 50% tőkésítendő mindaddig, míg az alap tíz millió koronára nem szaporodik, 50% pedig segélyezésre fordítandó, illetve kiosztandó. 6. A segélyezés egyelőre, míg az egyetemes gyűlés máskép nem határoz, nevelési pótlék alakjában a következő elvek szerint történik: a) A nevelési pótlékra igényt tarthat minden működő evangélikus lelkész és lelkészi oklevéllel biró hitoktató, kinek az egyetemes nyugdíjintézet által nyilvántartott összjavadalma a 3000 koronát meg nem haladja, minden 10—20 éves fiú- és 10—18 éves leánygyermeke után, amennyiben igazolja, hogy gyermeke a lelkész lakhelyén kívül valamely nyilvános iskolát látogat. A nevelési pótlékra hasonló igényük van az evangélikus lelkészek és lelkészi oklevéllel biró hitoktatók árváinak is, amennyiben nincsenek árvaházban elhelyezve. b) A nevelési pótlék összegét az e célra kiküldött bizottság fogja meghatározni a beérkezett folyamodványok alapján az igényre jogosultak számához és az évenkint felosztandó összeghez képest. Az egyénen Igen művelt nép volt ez a sémita törzs. Jól értettek a földmíveléshez és állattenyésztéshez, mívelték a bányászatot és gazdag tudományos és költői irodalmat hoztak létre. Az astronomiában ők lettek az egész világ tanítómesterei. Ebbéli vizsgálódásaik vallásuknak astrális jellegéből eredtek: a babyloniai istentan ugyanis általában a csillagok tüneményeire van alapítva és felfogásuk szerint a csillagok járásán alapul a természet körforgása is. A források itt is kétfélék: idegenek (Hero- dotos, Ktesias és Berossos, Nagy Sándor kortársa) és nemzetiek (a cseréptáblákon, téglákon stb. fenmaradt 5000— 6000 éves okmányok, levelek, naplók, törvények; legfontosabb Assurbanipal király könyvtára 669—625). A vallásos tartalmú iratok több csoportba foglalhatók: mythosok, bűnbánó énekek, hymnusok, imák, varázsformulák és lithurgikus tartalmú iratok stb. A történelemből elég annyit fölemlíteni, hogy Babylon városa csak a Krisztus előtti második évezred elején emelkedett történeti jelentőségre, midőn Hammurabi alatt (2300 Krisztus előtt) az északi és déli városállamok fővárosává lett. 1300 körül versenytársai támadnak Babyloniá- nak, jelesen Assur országa és Elám az egykori babyloniai tartomány, mely önállósághoz jutott. A VIII. század kint felosztandó összeg egyenlő lesz, 300 koronát azonban egy gyermekre nézve meg nem haladhat. c) Ha a b) pont szerint történő felosztás befejeztével a felosztás alá kerülő jövedelemből még fölösleg mutatkozik, ezen fölöslegből azon lelkészek és hitoktatók részesíthetők minden évben, akiknek jövedelme a 3000 koronát meghaladja ugyan, de a 4000 koronát el nem éri. d) A nevelési pótlék engedélyezése iránti kérvények minden év október elsejéig nyújtandók be az egyházmegyei espereshez. A kérvényhez a jelen szakasz a) pontjában megírt feltételeket igazoló bizonyítványok csatolandók. Az esperes a kérvényeket átvizsgálva a folyamodót a netaláni hiányok pótlására rövid úton utasítja és azután a felszerelt kérvényt az adatok helyességét tanúsító záradékolással haladéktalanul a lelkészalap bizottságának elnökéhez beküldi. Az ide november elseje után beérkezett kérvények figyelembe nem vehetők és a folyamodóknak vissza adandók. A bizottság jogosítva van a kellően fel nem szerelt kérvények elintézését függőben tartani, amikor is a hiány pótlására záros határidőt tűz Ha a hiány záros határidőben nem pótoltatik, a kérvény elutasítandó. e) Ha a nevelési pótlék felvétele után bebizonyulna, hogy a gyermek, aki után a nevelési pótlék adatott, a szülő lakhelyén kívül levő iskolát egyáltalában nem, vagy csak rövid ideig látogatta és a szülő a látogatás félbeszakítását elfogadhatóan nem indokolja, az illető szülő a jövőre nézve nevelési pótlékra nem tarthat igényt és amennyiben a lelkész eljárásában fegyelmi közepe táján az óbabyloni birodalom teljesen megbukott és Assyria foglalja el a helyét, mely egyébként majdnem változatlanul átvette a babyloniai culturát. E korból említendők Sanherib és Assurbanipal királyok. Majd 625-ben Krisztus előtt Nabopolassár megalapítja az új babyloniai birodalmat, melyet sűrűn ,,Chal- deá“-nak neveznek. 539-ben ez is beleolvadt a hatalmas perzsa birodalomba (Kyros). Kétségtelen, hogy a babyloniai vallás is fejlődésen ment át, mégpedig Rohoska szerint három fokon: polydámonismus, zoo- morphikus polytheismus és anthropomorphikus poly- theismus, amelyek közül csak a harmadik áll teljes történelmi világításban előttünk. A legrégibb feliratok egy csomó kisebb városállamot tüntetnek fel, melyeknek középpontja egy-egy fontos cultushely. Ilyenek északon : Sippar: (Samas = napistennel), Borssippa: (Neboval = aki a „sorsok“ Írója), Babylon: (Marduk^világegyetem istene), Kutha: (Nergal = az alvilág ura); délen: Uruk: (Anu = az istenek atyja és királya), Eridu: (Enki vagy Ea = a víz mélységeinek istene, Ur: (Mannar = holdisten) stb. Ezeket a városi isteneket általában égi kormányzókul képzelték és mindegyik mellé női istenséget adtak. Ezek az istenek a csillagzatokban nyilvánulnak
