Evangelikus lap, 1913 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1913-09-20 / 38. szám

1913. szeptember 20.

Evangélikus Lap. 38 sz.

7. oldal

és bizalmának ad kifejezést. Zelenka Lajos dr. az eperjesi kollégium igazgató választmányának előterjesztését adja elő, amelyet a közgyűlés elfogad és néhai Éles Henriknek, aki hatszázezer koronát kitevő vagyonának általános örökösévé az eperjesi kollégiumot tette meg, emlékét jegyzőkönyvben örökíti meg kegyelettel.

Dómján Elek az 1848: XX. t.-cz. végrehajtására vonatkozó felterjesztéseket ismerteti és ennek alapján a kerületi gyűlés a legnagyobb határozottsággal ragaszkodik törvényadta jogához, hogy a lel kés?.i fizetések rendezése kérdésének elintézésénél az egyliilUhatósagok meghallgat Tassanak. Ezen álláspont érdekében“ méglféresT á'Yetormátus egyházkerületeket is. A lelkészt fizetésrendezést pedig a középiskolai tanárok fizetésével egyenlővé kívánja tenni. Mikler Károly dr. a zsinati bizottság javaslatára beérkezett felterjesztéseket ismerteti, s ezeket az egyetemes gyűlés útján a zsinathoz terjesztik fel. Zsinati képviselőkül a tanárok közül: Draskóczy Lajos, Mikler Károly dr., Fischer Miklós és Gömöri János választattak meg. A theologiai fakultásnak Pozsonyban való felállításához a kerület hozzájárult.

Másnap Korbély Géza főjegyző ismertette az egyetemes jellegű evangélikus tanitónöképző-intézet létesítésének kérdését, amely fölött anyagi erők hiányában napirendre tértek.' A tanítónőkópYŐ-inté- zetek magántanulóinak vizsgaengedélye megadása tárgyában a kultuszminiszter megígérte, hogy a kérvények az egyes püspökökhöz terjesztettek be s csak annak adja meg az engedélyt, akinek a püspök is javasolja. A theologiai akadémiák egyesítése ügyében kimondta a kerület, hogy az egyesítés ellen foglal állást, mert sem gyakorlaii, sem elvi szempontból nem tartja azt helyesnek. Mayer Endre felolvasta az eperjesi theologiai akadémia tanári karának fölteijes/.- tését, melyhez hozzászólták Dfaskőczy Lajos, Révész János stb. A közgyűlés a polgári iskolában a vallásiam órák szaporítása ügyében a kultuszminiszterhez intézett felterjesztést megsürgette.

A középiskolai hitoktatói tiszteletdíjak dolgában a püspöknek gondoskodásáért köszönetét szavaztak. A reformáció négyszázéves évfordulójának megünneplésére kerületi diakónus-intézmény felállítását, meglévő intézmények erősítését és az egyház- községek és egyházmegyék történetének megírását határozták el. Kimondotta a közgyűlés a nagygerezsdi egyezmény revíziójának szükségességét a súrlódások elkerülése végett s ebben az ügyben beérkezett észrevételeket felterjeszti az egyetemhez. Kimondotta továbbá, hogy a szabad társulás végett lépjenek az egyházközségek társasviszonyba, mely azonban felbontható legyen, s az illetékes királyi bíróság joghatósága alá helyezzék a szerződéseket. A theologiai akadémia évi jelentésével kapcsolatban elhatározták, hogy évenként harmincezer korona fentartási összeg kiutalása végett emlékiratot terjesztenek föl a kultuszminisztériumhoz. E memorandumnak érdekes érve, hogy az eperjesi kollégium vagyonának Karaila által történt konfiskálása folytán most az állam járuljon az intézet fentartásához. A közgyűlés beleegyezett, hogy a theologusok háború idején betegápolókul képeztefsenel^ ki, s ez évben a kassai hadtestparancsnokság rendelete szerint egy katonaorvos fogja végezni az oktatást. A thoologiai otthonról szóló jelentésben tudomásul vették h kishonti egyházmegye alapítványát és a gömöri egyházmegye támogatását.

Az erdélyrészi ág. h. ev. egyház papjai f. hó

9 és 10-én tartották harmadik „papi napjukat“ Segesvárt.

A gyűlést Orendi Gyula szászvárosi pap, az evangélikus lelkész magasztos kötelességeit prófétai ihlettel és apostoli erővel festő prédikációja vezette be. A tiszta gótstilfi templom padsorai egészen megteltek áhitatos közönséggel, melynek javarészét Segesvár intelligenciája és az országos egyház teljes papikara szolgáltatta. A féltizet már elütötte az őrtorony órája, mikor Schuller Rikárd dr. megkezdhette magasszárnyalású és eszmékben gazdag elnöki megnyitóját, melyben tudatos evan- gelizáló munkára hívja fel nemcsak a papokat, nemcsak a világiakat, hanem a nagyszámban megjelent evangélikus nőket és asszonyokat. Miután a gyűlés táviratilag üdvözölte a Gusztáv Adolf-egylet nagygyűlésére Kielbe’uta- zott főpásztort, D. Teutsch Frigyes püspököt és dr. Wolff Károly főrendiházi tag, országos egyházi főgondnokot, dr Schullerus nagyszebeni városi pap megtartotta nagyértékfi előadását. „Autoritás és szabadság a keresztyén vallásban" volt előadásának előre hirdetett és a tőle megszokott alapossággal kidolgozott tétele. A tragiKus sorsú Förster Fr.-féle álláspont beható és részletes ismertetése után a mesternek szakavatott kezével festette meg mindazon igazságok képét, melyek e téma keretén belül a liberális modern theologia erősségei. Lapunk szűk keretei nem engedik meg, hogy Schullerus előadásáról bővebben szóljunk. A liberális Schullerus azonban erős ellenfelekre talált. A régi iskola pozitív tanítványai a szentírásról, az egyház-történetről, a dogmák értékéről, a kátéról, az egyházalkotmányról, HonterusróL a mai prédikálásról, cura pastoralisról és katechézisrm elhangzott előadói véleményt keményen támadták. Többen beszéltek ellene, mint mellette. Különösen a segesvári Scheiner, a kerstenholzi Schreiner, a brassói Scherg és dr. Capesius voltak értékesek és tanulságosak. Különben a vitát Schullerus javára dr. Niebergall Frigyes, a tudós heidelbergi tanár, döntötte el, aki nemcsak tudományos érveinek ellenállhatatlanságával, de szellemes debatte-jaival meggyőzte hallgatóit Schullerus állításai-