Evangelikus lap, 1913 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1913-09-20 / 38. szám
4. oldal. Evangélikus Lap. 38. sz. 1913. szeptember 20. előadások nemcsak hogy nem vonják el az ifjúságot a másnapra való tanulástól, lévén másnap vasárnap, addig a szerdai előadások nem egy növendéket elvonnak a csütörtöki lecketanulástól. A munkásságra nézve is mily áldás volt az, mikor a szombati munkazárás után a munkás gyermekével elmehetett az ifjúsági előadásra, szerdai napon vájjon elmehet e a munkás? S miért kellett ezt áttenni? Azért, mert a szombati napon rendezhet a gondnok mulatságot hajnalig, de szerdán nem ! Érdekes a helyiség átengedésére vonatkozó 1911. évi március 13-án tartott választmányi ülés határozatának pontja: „a választmány előzékenyen átengedi a jelzett célra a helyiségeket, de csak azon feltétel alatt, hogy a közreműködő ifjak kellő felügyelet alatt álljanak. Egyúttal felkérvén Rozmanith J. felügyelő bizottsági tag urat, hogy ez alkalommal is szigorúan járjon el tisztében, nehogy az egylet ingóságaiban kár ejtessék.“ Aki ezen evang. ifjúsági estélyek szigorú felügyeletével meg volt bízva, az egy róm. kath. vallású kertész Hát protestáns ember nem akadt volna az egyletben erre a tisztségre? Mi pedig kérdjük, vájjon az ily határozatok a vallástanár munkakedvét emelik, ki különben is nehéz viszonyokkal küzd. Az ifjúsági tagokról pontos kimutatást sajnos, a jelentésben nem olvasunk. Azt olvassuk a zárószámadásokban, hogy minden évben belép 100-nál több tag- De azt is látjuk, hogy rövid ottidőzés után ott is hagyja az egyletet Vájjon miért ? Az ifjúság és a gondnok közt az ital- és ételárak miatt örökös súrlódások vannak, pedig a gondnok sem a helyiségért, sem a világításért, fűtésért bért nem fizet. rajta oly vallásformát ért, mely több mint a polythe- ismus, de kevesebb, mint a monotheismus, midőn t. i. az egyes hivő (Müller a Rigvedára gondol) bár több istenben hisz, imájában csak egyhez fohászkodik. Mások, például Pfleiderer relativ monotheismust értenek henotheismuson amiért is legjobb e fölösleges és zavaró fogalmat elhagyni. Ez általános meghatározások után rövid áttekintését adjuk a primitiv vallásoknak és részletesebben csak a finn-ugor ösvallásról emlékezünk meg. Afrika mai népei közül Dél és Középafrika lakói tartoznak ide (Afrika északi részeinek a lakossága között ma általán az iszlám uralkodik) Délen laknak a kafferek (batunégerek) hottentották és busmannok. Afrika közepét pedig a négerek lakják. Egész Afrikára vallástörténeti szempontból igen jellemző a fetisismus minden neme (négerek!) és az úgynevezett titkos szövetségek. Ez utóbbiakban a jog és a vallás sajátságos módon összeolvad. Az ilyen egyesülések rendeltetése különböző. így például a kameruni Egboe rend feladata üzleti szempontból Kalebar és Kamerun között a rendellenességek és meghasonlások megakadályozása, másrészt emlékeztet a középkorban dívott titkos törvényAz egylet alapszabálya azt követeli, hogy minden ifjúsági tag „felszabadult segéd legyen és kötelezi magát legalább egy rendes tanfolyam látogatására“. Úgy tudjuk, hogy a könyvelői tanfolyam kitüntettei közt (L.) nem-iparos van, ki 6 polgárit végzett s hivatalnoki pályára lép. Mindezen félreértések kikerülhetők, ha közük a neveket és a szakmát. A tanfolyamok vezetői jól vannak dotálva, ami dicséretére válik az egyletnek. De mi azt hisszük, hogy ha már októbertől május 15-ig tartó 3 órai rajztanításérl fizet az egylet 480 korona tiszteletdíjat, akkor azért egy szakembert kap. Mert mégis különös, hogy a gondnok aki a sört, a bort méri az egyletben, egy személyben rajztanár is legyen s nem szakember. Hogy ez az egyesület protestáns egylet létére mennyire káros egyházunkra, mutatja a következő eset. Tavasszal egyik fővárosi evang. lelkészi hivatalban meg jelent egy evang. anya s tanácsot kért, hogy mit tegyen ? Ők a vidékről feljöttek Pestre s örömmel vették tudomásul, hogy van Pesten egy protestáns iparosegylet, ahová felnőtt leányukkal mehetnek. Itt megismerkedik a leány a rendezőség egy tagjával. A fiatalok egymásba szeretnek. Eljegyzés alkalmával kiderül, hogy a fiatalember róm. katholikus. A szülőknek, kik buzgó evangélikusok ez már nem tetszett; de belenyugodiak. Az esküvő előtt ’a fiatalember kijelenti, hogy csak akkor veszi el a leányt, ha az katholikus reversalist ad. Ha már protestáns egylet fiatalságának vezetői reversalist kérnek s ez ellen nem teszünk semmit, akkor hová jutunk? székre (Fehme). Az összes szövetségeket bizonyos titokzatosság veszi körül, mely a halottcultusszal függ össze, másrészt jellemzi a totemistikus jellegű álarcok sűrű használata. Körmenetek és ünnepségek is vannak. Ezenkívül el van terjedve az őscultus, szellemhit, magia (fetispróféták), állatcultus. Itt - ott igen - igen primitiv mythosokat találunk (például Délafrikában a halál erede- étről). Amerika népei közül az úgynevezett indiánusokat (rézbőrűeket) számítjuk a természeti népekhez. Az indiánok között akadt két műveltebb (ma már kihalt) törzs is, az inkák Peruban és az astekok Mexicoban. Az utóbbiak több isteni lényt tiszteltek (Quetzalcoatl = a földmívelés és jó erkölcs istene, Teckatlipoka = az igazságszolgáltatás istene, Huitzilopochtli = a háború istene), különösen ez utóbbi istenség ünnepélyein véres emberáldozatok voltak divatban s a papság nagy tiszteletben állott. Ezzel szemben az inkák vallása szeüdebb jellegű. Fővonása a nap-cultus. Maga az Inka, a nap fia feltétlen világi és egyházi hatalommal bírt. A műveletlen indiánoknál fontos a totemismus. Amerikában már gazdagabb a mythologia, különösen a teremtés és vízözönmythologia tűnnek ki. A déli ocean népeit három csoportra oszthat-
