Evangelikus lap, 1913 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1913-09-13 / 37. szám

1913. szeptember 13.

Evangélikus Lap. 37. sz.

7. oldal

A városok népmozgalma egészen más természetű, mint a többi községeké, erre vezethető vissza a felekezetek eloszlásában jelentkező hullámzás. Sajnos, hogy mi még a városokban is inkább az esés, mint a hullámzás tüneteit tapasztalhatjuk önmagunkon, ami arra a következtetésre indíthat, hogy valami különös oknak kell közreműködni, amely a városokban szokásos és természetes hullámzás helyett az állandó hanyatlást juttatja osztályrészül egyházunknak.

*

Emez utolsó kis subjectiv kitérésemmel csak még jobban megvilágítottam ama — ránk nézve kedvezőtlen — folyamatot, amely időről-időre, fokról fokra csökkenti erőnket. Azt mondhatnám, hogy miután az egész képet világosságba állítottam, a részletezéssel mint fényszóróval, egyes pontokra intensivebb fényt vetettem és ezáltal a baj lényegére és okára is rámutattam némileg. Kevés kivétellel mindenütt vesztettünk és vesztünk. Ez gondolkodóba ejthet mindenkit; de akiket a vezérek sorába helyezett a sors vagy a közbizalom, azoknak tettre kell buzdulniok, mert a gondolkodás már nem elég. Akár tartunk zsinatot, akár nem, szükség van bizonyos „szellemi zsinat“-ra, amelynek megtartásához nem kell a felsőség engedélye, a külsőség pompája, hanem a hívek jó és erős akarata.

Dr. Zimúnyi Dániel.

KÜLFÖLD.

Egyetemi tanár statisztika. A megalkuvást nem ismerő, szélső orthodoxiájáról híres „Reformation“, mely nemcsak az Evangelischer Bunddal nincs megelégedve, hanem az egész mostani evangélikus egyházzal elégedetlen, érdekes statisztikát közöl a német theologiai tanárokról. Liberális vagy positiv pártállásuk szerint csoportosítja őket s hogy statisztikájából a jövőre nézve tanulságokat vonhasson le, valamennyinek az életkorát is számon tartja. E statisztikai kimutatás főbb adatai a következők: a berlini, bonni, breslaui, göttingeni, greifswaldi, hallei, kiéli, königsbergi és mar- burgi porosz egyetemeken levő 112 tanár közül rendes tanár 61, rendkívüli tanár 22, privátdocens 29. Theologiai pártállásra nézve „positivu 31 rendes, 8 rendkívüli és 9 magántanár, liberális 30 rendes, 14 rendkívüli és 20 magántanár. Vagyis összesen „positiv“ 48, ellenben liberális 64. Az erlangeni, giesseni, heidelbergi, jénai, leipzigi, rostocki, strassburgi és tübingeni nem porosz egyetemeken van 50 rendes, 13 rendkívüli, 9 magántanár; positiv“ 21 rendes, 3 rendkívüli, 4 magántanár; liberális 29 rendes, 10 rendkívüli és 5 magántanár, összesen positiv 28, liberális 44 tanár. A jövendő és az előléptetés szempontjából természetesen a rendes tanárok életkora a fontos. 24—35 éves 1, 36—49 éves 26,

50—59 éves 17, 60—69 éves 16, 70—80 éves 1 rendes tanár a porosz egyetemeken, a nem porosz egyetemeken a fenti categoriáknak megfelelő számok 1, 15, 18, 14, 2, úgy hogy összesen van 24—35 éves tanár kettő, 36—49 éves 41, 50—59 éves 35, 60 - 69 éves 30, 70 évesnél öregebb pedig három.

A statisztikus conslatálja, hogy a rendes tanároknál a mérleg körülbelül egyensúlyban van, mert 52 „positiv“ tanárral szemben csak 59 liberális van alkalmazva, azonban ha a kort vesszük tekintetbe a fiatalabbak között a „liberálisok“ határozottan túlsúlyban vannak. A fiatalabb theologusok között 45 liberális theologussal szemben csak huszonkét „positiv“ áll. A következtetés, mit táblázataiból levon, az, hogy a „positivek“ ne várjanak a statisztikai adatok alapján az egyetemeken addig jobb jövendőt míg ez a helyzet, nem változik, „mert ezen a téren nem szabad azt várni, hogy csodák történjenek“. „Aki a fiatalság, azé a jövő.“

Ehhez a statisztikához csak az a megjegyzésünk, hogy a tanárok ilyen csoportosítása sajnálatos eltévelyedés A theologiai tanárok értékét és jelentőségét nem az egyházpolitikai pártállásuk hanem tudásuk, tudományos munkálkodásuk és nevelésre való rátermettségük szabja meg. Azért az ilyen statisztikák igazságtalanok és nem sokat érnek. Azoknak azonban, akik az ilyen statisztikákat csinálják, megvan és meg lehet az az elégtételük és hasznuk, hogy kimutatván azt, amit ki akartak mutatni, mellőzésről panaszkodhatnak s pártjuknak a fokozottabb érvényesülését követelhetik."

KÜLÖNFÉLE.

A bányai ev. egyházkerület 1913. évi rendes közgyűlése. A bányai ev. egyházkerület folyó évi közgyűlését Budapesten tartotta szeptember hó 11. és 12 én.

Az előző napon, szept. 10-én, d. u. 5 órakor Scholtz Gusztáv püspök és Zsigmondy Jenő dr. kerületi felügyelő elnöklete alatt a szokásos elő- értekezletre gyűltek össze a kér. közgyűlés tagjai.

A közgyűlés programmjának megállapítása után a már nyomtatásban is megjelent tárgysorozat fontosabb pontjai körül élénk előzetes eszmecsere indult meg.

Az előértekezlet végeztével a lelkészek s a szép számban érdeklődő világiak Raffay Sándor budapesti lelkész vezetése alatt a bányakerületi lelkészegyesület s a bányakerületi belmissió egyesület megalapítása felett tanácskoztak. Míg az elsőnek megalakítását a jelenvoltak meglehetős egykedvűséggel vették tudomásul, a belmissiói egyesület dolga igen élénk vitát keltett. Raffay melegen ajánlotta annak létrehozását, mert szerinte nemcsak a