Evangelikus lap, 1913 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1913-09-13 / 37. szám

8. oldal

Evangélikus Lap. 37. sz.

1913. szeptember 13.

lelkészeknek, de az arra hajlandó világiaknak is módot kell adni arra, hogy a belmissió egyházépítő munkájában résztvehessenek. Ajánlotta, hogy az egyesület vezetésére egy intéző bizottságot szervezzenek, melynek tagjai az egyes esperességekből választott lelkészek és világi férfiak legyenek, kik megállapítják a munkatervet s ellenőrzik annak végrehajtását.

A kérdéshez többen hozzászóltak. Zólyomi dr. Wagner Géza az autonómia megkerülésének tartja a független intéző-bizottság szervezését. Ö a belmissiói munka irányítását az egyes autonom- testületekre kívánja bízni. Szeberényi Lajos Zsig- mond szerint belmissiót kormányzó testületek sehol sem csináltak, hanem egyedül lelkes egyéniségek.

Az egyesület megalakítását általában ellenzi, mert nem óhajtja, hogy a papiroson meglevő intézmények számát szaporitsuk. Walrabenstein Jakab, Zsigmondy Jenő, Majba Vilmos, Kovács Andor, Ivánka Pál az eszmét alapjában véve támogató, de a kivitel módját kritizáló érdekes felszólalásai után az összejövetel az ügyet a kér. gyűlés elé utalta.

Földváry Elemér szólalt fel azután s lelkes szavakban ajánlotta a belmissió ügyét, de különösen a kér. ifjúsági egyesületek működését a jelenvoltak figyelmébe. Meghallgatták aztán a jelenvoltak Sztehlo Kornél felolvasását a lelkészfizetés rendezéséről (ilapunk vezetöhelyén közöljük) s végül Jahn Jakab kiskéri lelkész elragadóan szép, lelkes s meggyőző előadását a világbékéről, aminek különösen az a része ragadta meg a hallgatóság figyelmét, melyben a lelkészek a világbékét egyengető munkájáról szólott.

A közgyűlést régi szokás alapján a kerületi gyámintézet gyűlése előzte meg, amely a Deák-téri templomben tartott gyáminzézeti istentisztelettel kezdődött. Az istentisztelet szónoka Sárkány Béla pestmegyei főesperes kecskeméti lelkész volt, aki tartalmas szép beszédben a hitbuzgóságot és áldozatkészséget jelölte meg mint a keresztyén élet két sarkpontját, felhíva a hallgatóságot, hogy „egymás terhét hordozzátok“. Az isten- tisztelet végeztével a gyámintézet javára gyűjtés volt. A gyámintézeti közgyűlést dr. Radvánszky György világi elnök megnyitván, Famler Gusztáv Adolf egyházi elnök előterjesztette kimerítő évi jelentését, amelyből kiemelendő, hogy dr. Radvánszky György alapítványát újabb 100 K val gyarapította. Geduly Lajos gyámintézeti jegyző által előterjesztett segélyezési tervet a közgyűlés elfogadta, melynek értelmében Nagytarcsa és Nagyszent- miklós kaptak nagyobb adományokat, 10 egyház közt pedig 1400 korona osztatott fel.

Az egyet, gyámint. elnöki tisztre való szavazatát — miután Scholtz Gusztáv püspök ezen állásáról tudvalevőleg nagy elfoglaltsága miatt lemondott, a gyűlés Bognár Endre egyet, gyámint. főjegyzőre adta.

Következett az egyházkerületi gyűlés, amelyet dr. Zsigmondy Jenő felügyelő eloquens beszéddel nyitott meg, hangsúlyozva, hogy a lelkészi fizetéseknek korpótlék utján való rendezése, am^ly sérelmes, nem tekinthető ezen égető kérdés végleges megoldásának s arra utalt, hogy az egyetemes gyűlés feladata leend a Sztehlo-féle lelkészfizetési alap megteremtésével ezt a nagyfontosságú ügyet a megoldáshoz közelebb vinni. Mint sérelmet említi fel, hogy az állam azt a kilátásba helyezett 172.000 K államsegélyt még mindig nem utalványozta ki, de remélni akarja, hogy a kormány, melynek élén ez idő szerint öntudatos protestáns ember áll, az 1848. XX. t.-c. végrehajtását szivén hordja. A kerületi felügyelő beszédét zajos ovatioval fogadta a gyűlés, amely Scholtz Gusztáv püspök indítványára annak a jegyzőkönyvbe való szószerinti beillesztését kimondta. A gyűlés a dr. Szelényi Aladár egyetemes főjegyzővé történt megválasztatásával megüresedett főjegyzői tisztre dr. Liedemann Frigyes eddigi aljegyzőt, ennek helyére pedig dr. Engel Sándort választotta meg, miután a távozó főjegyző kiváló érdemeit jegyzőkönyvben örökítette meg. A közgyűlés határozataiból különös figyelmet érdemel az a pont, amely kimondja, hogy egyházkerületi belmissiói bizottság küldetik ki a belmissiói munka irányítása céljából, melynek elnökéül Raffay Sándor és Földváry Elemér választattak meg, nemkülönben az a határozat, hogy a püspök felkéretik és felhatalmaztatik, miszerint a többi egyházkerületekben divó jogszokás szerint, segédlelkészeket küldhessen a gyülekezetekbe, hogy a segédlelkészhiány megszűnjék. A reformatioi jubileumi gyűjtés folytatása elrendeltetett, azonban az alkotás minemüsége tekintetében a kerület csak később kíván határozni.

Raffay Sándor ismertette a nagygeresdi egyezséget és indítványozta, hogy az egyezség a mai formájában elejtendő, ellenben az egyes gyülekezetek a helyi viszonyokhoz mérten egyesülhessenek a reformátusokkal az egyházi felsőbb hatóság jóváhagyásával. A gyűlés dr. Szeberényi Lajos Zs. és többek hozzászólása után az előadó indítványát magáévá tette. Hosszabb vita után a gyűlés elfogadta a jogügyi bizottság tervezetét a turóc- szentmártoni gymnasiumi alapok jövedelmét illetőleg, mely szerint ezen összegből a pozsonyi theol. akadémián tanuló hittanhallgatók közt több ösztöndíj fog kiosztatni.

A délutáni tanácskozáson elhatározta a közgyűlés, hogy felterjesztést intéz a kormányhoz az államsegély felemelése iránt és az 1848. évi XX. t.-c. végrehajtását sürgeti. Zsigmondy Jenő udvari tanácsost a Baldácsy- bizottság elnökévé választották meg. Betöltötte ezután a közgyűlés Matuska István kér. törvsz. bíró lemondása folytán megüresedett bírói állást és arra Posch Gyula dr.-t. választotta meg. Törvényszéki jegyzővé Szentiványi Géza dr.-t választotta meg a közgyűlés. A újonnan megválasztottak ezután letették a hivatali esküt. Több feleb-