Evangelikus lap, 1913 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1913-09-06 / 36. szám
10. oldal. Evangélikus Lap. 36. sz. 1913. szeptember 6. temhez az iránt, hogy a lelkészi nyugdíjintézetnek a ref. nőkkel kötött házasságra vonatkozó rendelkezései a ref. egyháznak ez irányú intézkedései szerint módo- síttassasak. Kapi Béla az egyesület által kiadandó vallásos-esti felolvasás gyűjteménytervezetét terjeszti elő, amelyet a közgyűlés teljes egészében elfogadott. Horváth Sámuel esperes az egyesület által hirdetett s a házi istentiszteletek emelését célzó pályázatról számol be. A bíráló'bizottság a három pályamunka közül Balikó Lajos kőszegi lelkész munkáját ajánlja jutalomra és kiadásra. Scholtz Ödön esperes a „vasárnapi iskoláról“, Mesterházy László pápai lelkész pedig a napjainkban nagyon aktuális „cserkészetről“ tartott élvezetes s a figyelmet mindvégig lekötő felolvasást. A „Harangszó“ jelentésével kapcsolatban meleg elismeréssel adózik az egyesület Kapi Béla szerkesztőnek. A „családi emlékkönyvekről“ s a „konfirmációi lapokról“ referálnak azután az illetékes előadók. Scholtz Ödön esperes a külmisszióról terjeszti elő jelentését. Horváth Sámuel esperes az egyetemes lelkészegyesület alapszabályait ismerteti, kifogásolván, hogy a világiak csak pártoló tagok lehetnek. Varga Gyula pénztáros jelentése szerint az egyesület vagyona 3571 korona. A mindvégig nagy érdeklődéssel kísért közgyűlés Gyurátz Ferenc buzgó imájával ért véget. A dunántúli kerületi gyámintézet Kőszegen tartott ünnepi estélyének programmját a gyűl. közének után Balikó Lajos helybeli lelkésznek oltári imádsága nyitotta meg. Az egyházi énekkar Hamar Gyula soproni képezdei tanár vezetésével két jól sikerült énekszámmal szerepelt a műsoron. Az ünnepi beszédet Pálmai Lajos győri lelkész tartotta, tartalmas prédikációjával s közvetlenségben szinte páratlan előadásával teljesen elbűvölvén atemplomot zsúfolásig megtöltő közönséget. Az istentisztelet után közgyűlés volt melyen az újonnan választott kér. gyámint. egyházi elnök Kiss János szombat- helyi lelkész meleg szavakban emlékezett meg a gyámintézetnek múlt évben elhunyt s feledhetetlen érdemeket szerzett egyházi elnökéről: Lőw Fülöpről. Majd a jegyző a segélyfelosztási tervezetet olvasta fel, melyet a közgyűlés tudomásul vett. A kér. gyámintézet egyetemes gyámintézeti elnököt választószavazatát Bognár Endre egyetemes gyámintézeti főjegyzőre adta. A brassómegyei papiértekezlet folyó hó 19 én tartotta meg ülését Bohus Pál elnöklete alatt. E gyűlésen jórészt azok a tárgyak szerepeltek, melyek az espe- rességi közgyűlés tárgysorozatába is fel voltak véve. A múlt ülés jegyzőkönyvének felolvasása kapcsán elnök bemutatja Brassó város tanácsának átiratát, melyet az egyházmegyei papiértekezlet azon határozati megkeresésére küldött, hogy a szokásos pénteki hetivásár nagypénteken, mint ünnepnapon szüntetessék be, illetőleg helyeztessék át egy más napra. A tanács, a kerületi iparkamara véleménye alapján a városi képviselőtestületnek nem javasolhatja a vásár áthelyezését, mert az nagy zavarokat idézhetne elő a kereskedők körében s máskülönben is a húsvéti fogyasztást — az élelmi szerek frisseségét illetőleg — nagyban gátolná. A különös indokolással megszerkesztett átiratot a papiértekezlet nagy sajnálattal vette tudomásul. Jónás András barcaújfalusi lelkész a népkönyvtárak felállításáról értekezett, logikusan megszerkesztett, tartalmas felolvasásában azt az indítványt terjesztve elő, amihez azután a lelkészi kar egyhangúlag hozzá is járult, hogy mondja ki a brassómegyei papiértekezlet, miszerint az a népkönyvtárak felállításának eszméjét szépnek és helyesnek tartja, de a brassómegyei egyházközségek speciális helyzeténél fogva az esperességben megvalósíthatatlannak jelenti ki, mivel minden politikai községben a gazdakörök révén van már egy községi népkönyvtár, az állami iskolákban ifjúsági könyvtár, melyek épen azt a célt szolgálják, melyet szolgálna az egyházi népkönyvtár is. Egyben igyekezzék a lelkészi kar a sociális tevékenységben részt venni, hogy a községben a vezetőhelyet elfoglalva, a könyvtár kezelésének irányításával is a nép legfontosabb javát szolgálja. Ezután Petrovits Pál fürészmezei lelkész olvasta fel: „Mit tegyünk a Luther-Társaságért“ cimü munkáját, melyet ezen püspöki kérdőpontra dolgozott ki: „Mi módon volna biztosítható, hogy egyetlen irodalmi társaságunk: a Luther-Társaság a) eredményesebb munkát végezhessen, b) összes egyházközségeinkben maga iránt érdeklődést, kiadványai számára kelendőséget biztosítson, c) a hivatalos egyház támogatását nyerje meg tankönyvkiadói és iskolai könyvtári vállalatai számára.“ A felolvasó e hármas kérdésre mintegy 16 pontból álló feleletet adott. Körültekintő és részletes vizsgálódásai alapján minden részletében megszívlelendő tanácsokat ad a Luther-Társaságnak, melyek tényleg a mostani lethargikus állapot szanálásához nagyban hozzájárulnának. A papiértekezlet a felolvasó tartalmas munkáját s az abban foglalt terveket, tanácsokat magáévá tette, s annak felterjesztését a Luther-Társaság vezetőségéhez elhatározta. Végül Kiss Béla bácsfalusi lelkész dolgozta ki ezt a püspöki kérdőpontot: „Helyes-e a templomi iratok stb. árúsítása a templomok kapujában istentisztelet végeztével?“ A felolvasó szerint a felelet a következő: „Elvi szempontból sem a templomokban, sem azok kapujában bármi néven nevezendő vallásos irat árúsítása, istentisztelet végeztével nem helyeselhető, mert ez árúsítás nagy kárára lehet a templomban nyert lelki építés és épülés folyamatának. Ellenben a gyakorlati, a templomban nem levő egyesek, családok, esetleg tömegek építése szempontjából az árúsítás nem kifogásolható, de csakis ott, ahol a gyülekezet ízlése, műveltsége meg nem botránkozik.“ Általában véve az egyetlen helyes mód az ingyen kiosztás, miért is ajánlja a felolvasó, hogy e célra az egyházközségek költség- vetésileg gondoskodjanak az összegekről.
