Evangelikus lap, 1913 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1913-09-06 / 36. szám
4. oldal. Evangélikus Lap. 36. sz. 1913. szeptember 6. kerületünk volt érdemes felügyelője dr. Zsilinszky Mihály őnagymóltósága, ki szerint: „a protestánsok őszinte barátai a helyes értelemben vett kath. autonómiának ... de nem lehetünk barátai semmiféle előjogoknak és kiváltságoknak, melyek a honpolgárok közötti bókét állandóan zavarják“. Ámde — úgy látszik — a r. kath. egyház elérkezettnek látja az időt évtizedek óta ápolgatott tervének megvalósítására, hogy t. i. az ily jogok és kiváltságok egész sorozatát a maga nevére törvényesen telekkönyvvezze. Aki figyelemmel kiséri a róm. katholicismus idevonatkozó álláspontját, melyet lapjaiban itt-ott közzétesz, s a neki kedvező törvényeinkre történő hivatkozásokkal, a kedvezőtlenek elhallgatásával pedig, mint igyekszik bizonyítani, — az könnyen tisztába jő legfőbb törekvésével: biztosítani a maga számára nemcsak az egyházi, de az állami eredetű s milliárdo- kat érő egyházi és iskolai birtokokat. Vájjon lehetséges volna-e ez addig, míg a protestáns egyházak egy bármikor beszüntethető, aránytalanul kis évi államsegélyt kapnak csupán ? Akadna-e államférfi, a ki a 48. XX. t.-c. végrehajtását eképpen értelmezhetné? Mert azt ugyan senki sem állíthatja, hogy a viszonosság és egyenlőség elvéből csak az következik, hogy a r. kath. egyháznak is legyen autonómiája, mint van a protestánsoknak, de ezek viszont nyugodjanak meg abban, hogy — míg az állam az egyiknek eleve óriási vagyont bocsát a tulajdonába — ők arányosan évről évre sególyeztetni fognak, ha és a mint az állam pénzügyi helyzete engedi .... Ami közelebbről a szorosan vett felekezetek közötti viszonyt illeti, úgy abból, hogy az óv folyamán sem egyházi, sem iskolai ügyben semmiféle sérelemről jelentést nem kaptam, azt kell következtetnem, hogy mindinkább kezd érvényesülni az a felfogás, hogy: tiszteljük egymás jogát. Vajha úgy is volna! Amikor mindenik egyháznak a maga hatáskörén belül, a belmissió terén oly sok a tennivalója, s amikor kívülről a vallásellenes irányzatok oly lázasan építik ostromműveiket, melyekkel az egyházak szilárd bástyáit megingatni s megdönteni igyekeznek! Valóban kívánatos volna, hogy mint Krisztusban hívő, tehát ugyanazon pozitív alapon álló keresztyén egyházak, végre egymás iránti jóakarattal, kölcsönös tisztelettel és őszinte egyetértéssel igyekeznének kerülni mindazt, ami súrlódásra, békétlenségre vezet!“ Egyháztörténet — számokban* Irta: Zimányi Dániel. X. Az 1840-től 1910. év végéig végbement változások egybefoglalása. Az eddigiekben az évtizedenkénti változásokat láttuk, az egész hetven év eredményeinek megállapítására azonban célszerű lesz a korszak kezdetén és végén észlelhető állapotokat szemügyre venni, hogy ezeknek a különbségéből következtessünk a haladásra vagy elmaradásra, a haladás és elmaradás természetére. Egykét évtized alatt lényeges és jelentékeny eltérések nem igen fordulnak elő mostanában, amikor tömeges vallásváltozással nem találkozunk, de hetven év hosszú idő és az a hetven év, amellyel időszakonkint már foglalkoztunk minden tekintetben erős átalakulást teremtett egyrészt mind a népek életében, mind az emberiség történetében, másrészt mind az egyes emberek gondolkodásmódjában, mind a társadalom felfogásában. Hetven év alatt a különböző felekezetek eltérő szapo- rasága, eltérő gazdasági állapota és kulturális tevékenysége kifejezésre jut a számarány alakulásában. A magyar birodalom lakossága az 1840. évben 12,880.406 lélekből állt, 1910-ben pedig 20,744 744, vagyis a szaporodás 7,864.238 fő. A felekezetek eloszlása a következő volt a két alkalommal: 1840-ben 1910-ben Szaporodás Evang. 1,006 210 1,331 476 325 266 Reform. 1,846.844 2,602.545 755.701 Unitár. 47.280 73.601 26.321 R. kath. 6,130 188 10,806.762 4,676 574 Gör. „ 1.322.344 2.014.470 692.126 „ kel. 2,283.505 2,970 185 686.680 Izraelita 244.035 928 621 684 586 b) A képzelet vallása (brahmanismus). c) Az önmagában való lét vallása, (buddhizmus). 3. A természeti vallás a szabadság vallásához való átmenetben. Az alanyiság küzdelme, a) A jónak vagy világosságnak vallása. (Perzsia), b) A fájdalom vallása. (Szíria), c) A rejtély vallása. (Egyptom). II. A szellemi egyéniség vallása. 1. A fenség vallása (zsidók). 2. A szépség vallása (görögök). 3. A célszerűség vagy értelem vallása (rómaiak). III. Az absolut vallás. (Keresztyénség). Tiele. I. Természeti vallások. 1. Polizoikus naturalismus. 2. Poly- demonistikus varázsló vallások az animismus uralma alatt. (A vad népek vallásai). 3. Tisztult vagy rendszerezett varázsló vallások. Teriantropikus politeismus. a) Nem rendszerezett (a japánok, a dravidák, finnek, észtek, a régi arabok, pelazgok, az ó-itáliai népek, az etruszkok, (?) régi szlávok vallása), b) Rendszerezett. (Amerika félművelt népeinek vallása, a régi kínai birodalmi vallás, az egyptomiak vallása). 4. Emberi alakú, de emberfeletti hatalmú s félig erkölcsi lények tisztelete. Antropomorphikus polytheismus. (Avéda-korabeli hinduk, a sémi kulturnépek a kelták, germánok, hellének, görögök és rómaiak). II. Erkölcsi vallások. (Spiritualisticus- ethikai kijelentés vallások). 1. Nemzeti nomisztikus (nomotetikus) vallásközösségek. (Taoismus és confucia- nismus, brahmanismus, jainismus, masdeismus, moza- ismus és iudaismus, a két utóbbi már átmenet a következő fokozathoz). 2. Univerzalistikus vallásközösségek (buddhismus, keresztyénség, az izlám a maga particu- laristicus és nomisticus alkatrészeivel csak részben idevaló). V. ö. Antal G. T. Szaklap 1909. Schaarschmidt. I. Naturalismus. A konkrét n. totanimismus és fetisismus b) abstract, pl: polidemonismus. II. Spiritualismus, a) Antropomorph politheismus, b) Monotheismus. 1. Nemzeti és nomisticusan korlátolt monotheismus. (Zaratustra, izrael. monotheismus, izlám. 2. Universalisticus és ethikai monotheismus: Keresztyénség. (A buddhismus lényege szerint nem igazi vallás, tehát kimarad). Ez osztályozások mindegyike bizonyos' fejlődési sémát mutat az alacsonyabbról a magasabbra, tehát a fejlődés irányát is, továbbá nagyjából felsorolják azokat a vallásokat is, melyek a vallástörténeti tárgyalásnál szóba kerülhetnek. A baj csak az, hogy ez osztályozások keretén belül
