Evangelikus lap, 1913 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1913-08-16 / 33. szám
Hl. évfolyam. 33. szám. Budapest, 1913. augusztus 16. EVANGÉLIKUS LAP EGYHÁZI, ISKOLAI ÉS TÁRSADALMI HETILAP Szombatonként jelenik meg. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest. II., Fő utca 4, ahova a lapot illető mindennemű közlemény és küldemény, valamint az előfizetési és hirdetési dijak küldendők Felelős szerkesztő és laptulajdonos: SZTEHLO KORNÉL TArssrrrkrszlAk: szOts Gábor és szimonidesz lájos FöniunkaUrsak: HORN YANSZK Y ALADÁR és SZELÉNYI ÖDÖN dr. AZ ELŐFIZETÉS ÁRA : Egész évre 14 K, félévre 7 K Egyes szám 40 fillér. HIRDETÉSEK dija KéthasAbos «Kész oldal egyszeri hirdetésért 28 kor., féloldal 14 korona, negyedoldal 7 korona. Kisebb hirdetések (pályázatok) minden szóért 6 fillér. Több- Köri}* hirdetéseknél megegyezés szerint Tartalom : A dunántúli kerület püspökének évi jelentéséből. — Tárca : dr. Szelényl Ödön: Modern vallástudomány. — Zimányi Dániel: Egyháztörténet — számokban. — Különféle. — Szerkesztői üzenet — Pályázatok. — Hirdetések. A dunántúli kerület püspökének évi jelentéséből. A múlt számban tett ígéretünkhöz képest a következő közérdekű részleteket közöljük Gyurátz Ferenc püspök jelentéséből: Az első pontban kiemeli a püspök, hogy az egyháznak feladata ápolni a lélek titokzatos erejét: a hitet. A legnagyobb eredményt e téren a szülői intéstől, a család otthonában kapott vallásos neveléstől várja. A családi hajlékban megkezdett vallásos, erkölcsi nevelés folytatására az iskola van hivatva. Súly fektetendő a hitoktatásra az állami és másfelekezetü iskolákban is. Az iskolából a családi hajlékba visszatérő felnőtt gyermekekre a lelkész fordítson gondot. Már az ismétlő iskolákban kezdve alapítson ifjúsági egyleteket és nőegyletek szerve- zendők minden gyülekezetben. A lelki gondozás továbbterjesztése céljából szükséges volna missioi lelkészi állások szervezésére is. Vegyes házasságok kötése alkalmával a reversalis adásával járó vesztességeink nagy számát rendszerint a lelki gondozásból távoleső szórványok szolgáltatják. Nélkülözzük a jelentésben a hitélet fokozására szolgáló eszközök között a leghatható- sabbnak megemlítését, az evangélikus lelkészi kar szellemi és anyagi nívójának emelését. Ha a hitéletnek hivatott őre, a népnek szellemi vezetője a lelkész, anyagi gondok alatt össze- roskadva, kedvtelenül látja el hivatása teendőit, ha egyéniségével, szívjóságával, bölcs tanácsadásával nem tudja a népnek szivét megnyerni, ha szellemi fölényével néni tudja a műveltebb osztályok érdeklődését egyházunk iránt felköl- teni, akkor sem a családi, sem az iskolai nevelés nem lesz elegendő a püspök által kijelölt cél elérésére. Óhajtandónak mondja a püspök az egyházkerületi árvaház mielőbbi létrehozatalát. Kétségtelen, hogy a mi evangélikus egyházunk még kevés eredményt tud felmutatni az árvaügy terén. Elmaradásunk oka szegénységünkben keresendő. Árvaházaink közül a tiszakerületi évek óta tengődik és nem tud erőhöz jutni. A torzsai konfirmandusok otthona és a modori nagy szeretettel és önfeláldozással ápolt kezdeményezések. Mindenütt az a baj, hogy sok az árva és kevés a pénz De jobb lesz-e a helyzet, ha az erőket új kerületi árvaházak felállítása által még inkább szétforgácsoljuk? Nézetünk szerint az árvaügy szervezésénél a meglévő erőket kell fokozni és a protestáns árvaügyet a központban lévő protestáns árvaházból kiindulva és azzal kapcsolatban kell szervezni. Az ország különböző vidékein szervezett és szervezendő árvaegyesületek lépjenek összeköttetésbe a protestáns árvaházzal, amint már is teszik, ekként a protestáns árvaház a nála felvétetni kívánt árvák feles számát, melyet Budapesten elhelyezni nem képes, vidéken jóval olcsóbban fogja elhelyezni, a vidéki árvaházak pedig az általuk átvett árvák ellátási dijait a központtól kapván megtérítve, nagyobb működést lesznek képesek kifejteni, mintha magukra hagyva mindent a maguk erejéből kellene fedezniük.
