Evangelikus lap, 1913 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1913-08-16 / 33. szám
2. oldal. 1913. augusztus 16 Evangélikus Lap. 33. sz. A socialismus terjedéséből és az ezzel fellépő vallástalansággal szemben a következőket mondja el a püspök: A már-már elvitázhatlanul fontos socíális kérdések figyelemre méltatása nagyon is indokolt egyházi téren is. Az egyház szolgálatában a nemes eszméknek a néppel közvetítésére elsősorban a lelkész és tanító vannak hivatva, mint a szeretet nagy tanát hirdetőknek nekik főtisztük minden alkalmat felhasználni, amellyel a népet jól felfogott érdeke iránt felvilágosíthatják, helyzetének becsületes törekvéssel javításához, jövőjének biztosításához az útat, módot megmutatják s jóakaró részvéttel bizalmát megnyerve megóvhatják a káros irányzatok hatásától. Hogy azonban e téren munkásságuk minél sikeresebb lehessen, ismerniök kell a létező társadalmi rend s ennek alapkövei mellett a socializmus elveit, céljaitj és tanai közül azokat, melyek a tulajdonjog, a család, haza, az egyház tiszteletben tartása mellett törekesznek helyes irányban fejleszteni a közjólétet: őszintén pártolják, a romboló irány ellen pedig határozottan állást foglaljanak. A sociális tanok ismeretének megkönnyítése végett tanácsos volna a theol. akadémián s a tanítóképző-intézetben a TÁRCA. Modern vallástudomány. Irta : dr. Szelényi Ödön. (Folytatás.) Értékelmélet. Hogy van a vallástudománynak értékelméleti axio- logiai) problémája is, nem igen halljuk és a legtöbb vallásbölcsész nem is említi. (Tröltsch például négy problémát különböztet meg: a psychologiait, ismeret- elméletit, történetphilosophiait és metaphysikait. Runze beosztása: objectiv (teogonia), subjectiv vallásprobléma (valláspsychologia), dialektika (vallásphilosophiai itéletkép- zés), a vallásfejlődés törvénye vagy Tiele: Morphologia és ontológia. Sabatier: A vallás, a keresztyénség, a dogma, stb.). Siebeck: 1. Wesen und Entsichung des religiösen Bewusstseins. 2. Wahrheit der Religion. De azért fölveti a vallás értékének a kérdését, majd mindegyik és vagy „ethikai“ vallásphilosophia címen tesz róla említést vagy a metaphysikai probléma alatt mondja el a róla való véleményét. Nézetünk szerint azonban helyesebb vallási ethika helyett vallási értékelméletről beszélni, hiszen az ethika az általános értékelméletnek csak egyik sociális tanokkal, célokkal foglalkozás is. így a leendő lelkészek, tanítók, midőn tanulmányaikat bevégezve az életbe kilépnek: a már szerzett ismeretek birtokában könnyebben tájékozhatják magukat a társadalomban hullámzó eszmék helyes, vagy helytelen iránya felől. Biztosabban gyakorolhatnak iránytadó befolyást népünk gondolkozására, megvédik az embertársaik sorsa iránt tanúsított részvéttel az egyház tiszteletét még az életfentartás feltételeiért folyó munka terén is. Közelebb hozzák a népet az egyházhoz, mikor sorsát szívükön hordozzák. Ha megértetik vele saját jól felfogott érdekét s törekszenek reábírni az egyén, a családok jövőjének biztosításához célszerűeknek elismert tényezők elfogadására és pl. a munkások számára törvényhozás utján létrejött nyugdíjintézetbe belépésnél, a hitel- s fogyasztási szövetkezetek, segélyegyletek szervezésénél, a selyemtenyésztés, intenzív kertészet, a jövedelmező gyümölcs- termelés módjának ismertetésénél jó tanáccsal, útbaigazítással támogatják a népet: ez végül is elismeri bennük jóltevőit s hálás kegyelettel gondol az egyházra is, mely neki oly vezéreket nevel, kik vele testvérileg együttéreznek s az érette fáradozásban örömöt találnak. fejezete. Itt kell eldönteni azt, vájjon érték-e a vallás subjectiv vagy objectiv értelemben és ha igen, milyen viszonyban a többi értékkel a széppel, igazzal és jóval, úgy hogy a vallástudománynak itt módjában lesz a vallás viszonyát a művészet, tudomány és erköl- csiséghez, sőt az egész kultúrához tisztázni. Ezúttal csak az első kérdésre felelünk, másik részét mellőzöm, mert más helyen tüzetesen tárgyaltam (A vallás helyzete a jelenkor szellemi életében. Budapest, 1912.). A kérdés az, mi az érték és ennek megállapításától függ, hogy nem tartozik-e a vallástudomány az értéktudományok közé, mint a német R. Richter tartja (Religionsphilosophie. Leipzig, 1912.) vagy a dán Höffding (Religionsphilosophie. Leipzig, 1901.) Az értéktudomány még igen fiatal disciplina és így aránylag kevéssé megállapodott eredményekkel rendelkezik. Az első dolog az érték fogalmának a tisztázása. A definíciók száma igen nagy. Lássunk néhányat: „Érték (jó) oly tárgy, mely kellemes, rossz oly tárgy, mely kellemetlen érzelmet kelt.“ (Döring) „Az érték egy alany és egy tárgy közti vonatkozás, mely azt fejezi ki, hogy az alany a tárgyat tényleg kívánja vagy kívánná, ha annak léteiéről meg nem volna győződve. (Ehrenfels.) R. Richter e két meghatározást egyesíti ebben: „Érték
