Evangelikus lap, 1913 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1913-07-12 / 28. szám
2. oldal. Evangélikus Lap. 28. sz. 1913. julius 12 következtetni, hogy az E. A. szerint az iskolák igazgatói tagjai a közgyűléseknek, mert ezeket nem az iskola küldi ki, ők nem az iskolát képviselik, hanem egyházi tisztségükből kifolyó lag, törvénynél fogva tagjai a közgyűlésnek, tagsági jogosultságuk a hivatallal jár és ők nem képviselői, nem kiküldöttei az iskolának. Mindezekből az következik, hogy az iskola nem önálló jogalany, nem jogi személy és ezért nem is tulajdonosa a céljaira szolgáló ingatlan vagyonnak, a jogi személy az egyházi testület, egyházközség, egyházmegye, kerület vagy egyetem és ezek az általuk fentartott iskolák tulajdonosai. A külömbség szembetűnő lesz, ha azt így fejezzük ki, hogy az iskola nem testület, hanem intézet. Figyelemmel kell azonban lenni arra is, hogy az, aki iskolát alapít, iskolai célra vagyont ád, ezt azzal a célzattal adja, hogy ebből iskola létesítessék vagy fentartassék Az adományozó szándéka tehát az, hogy az álta'a az egyháznak adott vagyon egy bizonyos célra, az iskola céljára fordítassék. Történhetik ez a vagyonátadás alapítvány alakjában és akkor az alapítvány lesz a vagyon tulajdonosa s ha a vagyon ingatlanból áll vagy ingatlan megvételére fordíttatik, a telekkönyvben az alapítvány lesz tulajdonosul kitüntetve. TÁRCA. Modern vallástudomány. Irta: dr. Szelényi Ödön. Valláslélektan. A valláslélektan a vallástudománynak legjobban megművelt földje, mely máris igen értékes gyümölcsöket termett. Feladata a vallásos élet tényeit is törvényeit megállapítani. A legnépszerűbb és legdivatosabb vallástudományi szak ez, mely műkedvelőket és feles számmal vonz, mert a kísérleti és aszkétmódszer alkalmazása látszólag könnyen eszközölhető és mégis biztos eredményekkel kecsegtet. Legzajosabb sikerrel az amerikaiak és franciák művelik, csak legújabban sorakoznak hozzájuk a németek is. Az amerikai tudósok 2 irányban haladtak. Az egyik csoport Stanley Hall worcesteri egyetemi tanár psychologiájából indult ki és a gyermek és serdülő kor vallásos jelenségeit tanulmányozta. Typikus alkotása az iskolának Starbuck: The Psychology of Religion cimű Az isko’a részére tett adomány azonban még ipso iure nem alapítvány, erre az adományt csak a külön kifejezett alapítványozási szándék minősíti. Azok az élők közötti vagy halálesetre szó'ó adományozások, amelyek iskolai célokra történnek, az iskolát fentartó hatóság tulajdonába mennek át, sőt ha valaki házat vagy telket ajándékoz vagy hagyományoz az iskolának, az is mint az egyház tulajdona lesz a telekkönyvbe bekebelezve. Miután azonban az adományt elfogadó egyháznak kötelessége az adományozó szándékát megvalósítani, az ekkép adományozott vagyont míg iskolája van, ennek a céljaira kell fordítania, az ingatlanra vonatkozólag pedig kötelessége lenne az egyháznak a telekkönyvben azt a korlátozást feljegyeztetni hogy az ingatlan iskolai célra szolgál. Kérdés már most, hogy mi történjék arra nézve, hogy a telekkönyv a most kifejtett elveknek megfelelőleg kiigazítassék, mert tudjuk, hogy sok helyen nem az evang. egyházközség, hanem az iskola szerepel a telekkönyvben mint tulajdonos és sok helyt az, hogy az iskolának adott vagyon iskolai célra szolgál, a telekkönyvben kitüntetve nincs. Ami az utóbbit illeti, az egyházi közgyűlés egyszerű határozata elegendő arra, hogy ez a korlátozás a telekkönyvben kitüntettessék, mégis műve. Jellemzi a statisztikai eljárás és biológiai, physio- logiai szemlélet. Teljesen természettudományi alapon akar állani, de nem veszi észre, hogy akkor a természettudományi gondolkodásmód előfeltevéseit is magáévá kellene tennie, ami a vallásos élet specifikus sajátosságának teljes félreismerését eredményezhetné. Starbuck a vallásos fejlődést kapcsolatba hozza az ember azon szellemtesti növekedésével, melyen a gyermekkortól az érett korig végighalad. A megtérés (vagyis a jellem megfordulása a bűnösségtől az igazságossághoz egy uj én megszületése) szerinte az ifjúkort jellemző tünemény a 10 és 25 év között. Ez időszakban a vallásos ébredés 2—3 hulláma mutatkozik, nőknél a 13, 16 és 18 év körül, a férfinemnél 12, 16 és 18—19 év derekán. A legrohamosabb növekedés idején áll be a megtérés a legnagyobb valószínűséggel; később csak akkor, ha a normális folyamatot valamely tényező megakadályozta. A vallásos ébredés physiologiai alapja két ténytől van feltételezve, vagy az idegelágazódás uj vége érik meg hirtelen, vagy a már megérett idegelágazódások lépnek hirtelen működésbe. A megtérés azonban nem mindjárt végleges, hanem csak sok visszaesés, lelki rázkódás
