Evangelikus lap, 1913 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1913-05-03 / 18. szám
1913. május 3. Evangélikus Lap. 18. sz. 3. oldal ezért jogos, hogy az állam a katolikusokat is a protestánsokkal együtt a lakosság számának arányában segélyezze. (Egyházi Közlöny f. évi 15. számában Dolenez József vezércikke.) Hát kérdjük ezen állásfoglalással szemben, miután ez törvényhozási tényekben is kifejezésre jut, nem-e indokolt-e annak a kérdésnek felvetése, hogy hát miképp keletkezett és miből áll az a kathobkus egyházi vagyon? S2tehlo Kiírni’/. IRODALOM Az emberiség jövője.* A valódi tökéletesség elérése az emberiség jövője. Az pedig a szellem uralma az anyag fölött, az igazságnak a hazugság fölött. Manapság azonban az emberiség két tökéletesség közt áll. Az érzékit a paradicsomban hagyta el, az újat, a szellemit még nem érte el. Átalakulásban mozgunk, melyet két ellentét a jó és rossz kormányoz, melyek épp úgy hajtóerők, mint a pozitív és negativ elektromosság. A fejlődésben sok és lassú fokot veszünk észre. * Lholtktf Haurit PI>ie Zukunft dor Menschheit l‘.K>7 “ művének magyar fordítása. Megjelent a „Kultúra és Tudomány* vállalat kiadásában 1912. Fordította: Schöpfiin Aladár. Lhotskyról röviden ennyit: 1869-ben született. 1885 — 1890. Hessarábiában német gyarmatosok lelkésze volt. 1H90—1901 Krímben tartózkodott. 1901 — 1908 a berlini egyetemen természettudománnyal foglalkozott. Vallásos, bölcseleti kérdéseket dolgoz fel. A vallásos individualizmus képviselője. képes többé betölteni célját. A házasságon kívüli viszonyokat ö is elitéli, de nálánál is szigorúbban Kálvin, ki az ilyet szigorú büntetésekkel sújtja. Hogy a reformáció a házasságnak ekként való minősítése és szabályozása által az erkölcsökben lényeges javulást idézett elő az kétségtelen. Az emberek gazdasági és társadalmi helyzete a reformáció óta lényegesen megváltozott, de a házasság mégis a társadalom alapja marad. A lényege ennek a társadalmi rendnek is fennmaradt, amely abban áll: hogy a férfiak ragadták magukhoz az uralmat a nők felett és a nő hivatása inkább a házi teendők elvégzésére és a gyermeknevelésre szorítkozott. A gazdasági viszonyok átalakulása, a népesség elszaporodása, a megélhetés nehézsége folytán azonban a nők helyzete mindig tűrhetetlenebbé lett. A házasság, amely a nő existenciájának természetszerű biztos része, a családfentartás nehézsége folytán mindinkább spekuláció tárgyává lett. A házasság, amely ha két szerető szív kölcsönös vonzalmán alapul, a mennyország a földön, — ha ezt a vonzalmat nélkülözi és vagyoni számításon és önérdeken alapszik, valóságos nyűg és Nagy eredmény volt, mikor a láthatatlan hidrogén és txigén az első látható esőcseppben egyesültek és az első kristály megjelent a földön. Azután jött az élet, mely az anyagban nyert megvalósulást. Végül az öntudatos gondolat: a szellem. Állati alakulat nem tudott neki szállást adni, tehát a fejlődés tovább törtetett és emberben jelent meg a szellem. Az emberi észben adta le névjegyét a földön. De ezzel azután azt fejezte ki, hogy van egy magasabbrendü tökéletesség, mint az érzéki és a fejlődésnek az a célja, hogy ezt a magasabb és magasabb tökéletességet érje el. Érzéki tökéletességnél magasabb a szellemi, aminek tartalmáról világosan számot tudunk adni magunknak, de a céltól messze vagyunk még. Látjuk magunk előtt körvonalaiban. Megjelenési formáit leírhatjuk. De nem az a fő, hogy megmagyarázzuk a szellemet, hanem hogy átéljük. A fejlődésben a legmagasabb fok a hová el kell jutnunk, bele kell nőnünk: mikép az anyagban megjelent élet eljutott az érzéki tökéletességhez. üondolatszabadság, új erkölcsisóg, egymás megértése visz el a szellem tökéletességéhez. Ebből a szem pontból tekintve a vallásokat, azok csak kísérletek, melyek az emberiség lelki céljaihoz akarnak közelebb jutni. Amint az emberiségben megvillant a fenségesebb sejtelme, bekövetkezett az a törekvés, I ogy a fenségest el is érje. Ezeket a törekvéseket értékelteti a vallás. Azért csak nyoma az előrehaladásnak, mozdulata a szellemi életnek, de még nem élet a szellemben Két szükségletével tesz a vallás arról bizonyságot, hogy nem lehet a lélek igaz területe. Az egyik, hogy szertartásos ismétlésből áll, a másik, hogy minden vallás koldul, szüksége van pénzre. Azért a vallás fölé kell pokol. A női jogok modern védői azt vitatják, hogy a nőnek éppúgy van joga természeti ösztöneinek kielégítését követelni, mint a férfinak. Ha az érdekházasságban élő férfi a házon kívül keres szórakozást, ezt megmosolyogja a világ, ha a nő teszi azt, a társadalom pálcát tör fölötte és .megvetés tárgya lesz. A nő, ha nincs vagyona, nem válogathat a férjekben, az ellátás gondja megfosztja attól, hogy szabadon válasszon, és ha nagyon válogat, vén leány marad. A vén leányra pedig a társadalom, ha nem is gúnnyal, de bizonyos szánalommal tekint, ahelyett, hogy megbecsülné benne azt, hogy nem adta el magát — az ellátásért A megélhetés nehézsége folytán a házasságok száma mindinkább fogy és mindinkább szaporodik a nem férjes nők száma. Ha a nőtlen férfi a természet törvényének hódol, ezen senki sem botránkozik meg, ha ezt a nő házasságon kivül teszi, becstelenség. Jogos-e ez? kérdik sokan, hiszen az ember, féifi és nő egyaránt érzéki lény, mindakettőnek a természete egyenlő jogot kivan. A magára maradt nő élni akar, keresni akar, hogy élhessen. De a társadalom útját állja, sok kereső pályáról kizárja, mert nem tekinti őt ezekre képesített
