Evangelikus lap, 1913 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1913-03-22 / 12. szám
III. évfolyam. 12. szám. Budapest, 1913. március 22. EVANGÉLIKUS LAP EGYHÁZI, ISKOLAI ÉS TÁRSADALMI HETILAP Az írás. Lukács ev. 24, 5 v. . . . Mit keresitek a holtak között az élöt? Husvét ünnepén. A világváros lármás forgatagában, messze vivő vasúti sínek ölelő karjai között van a halottak csendes birodalma: a temető. Kapuja fölött aranybetükkel van írva a keresztyén ember lelkének reménykedése: „Feltámadunk^. A kétkedő megáll a vasrácsos kapu előtt s arcán tükrödző keserűséggel mondja: ,.Hát ide is elkísér az ámítás, hát itt, ahol igazán porrá oszlik mindaz, amit az emberi phantasia, az emberi hiúság kieszelt, ahol minden rögön az elmúlás egyedül reális valósága beszél, itt az utolsó ponton is áltató poesis, kegyes hazugság fogad s takar bennünket?“ Mi, kik a húsvéti örömhírt a magunk módja szerint világnézletünk elengedhetlen alkotórészévé formáltuk, szinte hasztalan szállunk szembe husvét ünnepén a modern ember kétségeivel. Hosszú évszázadokon át az egyházak oly hihetetlen teherpróbának tették ki az emberek hitét, annyiszor állottak türelmetlen csökönyösséggel útjába azoknak, akik legalább harmóniát akartak teremteni a megismerő ész s az ég felé törekvő lélek postulatumai közé, annyiszor mondottak anathemát a kétszerkettő bizonyságával megállapított igazságokra is, hogy igen sokan szinte ösztönszerüleg rázzák meg fejüket akkor is, midőn életetadó bizonyosságok hirdetésével lépünk közéjük, midőn az angyali szózat híradásával keressük meg őket: Mit keresitek a holtak között az élöt. Hasztalan mondjuk nekik, hogy az élet ezer valósága teszi kétségtelenné, hogy a názáreti próféta széttörte a koporsó zárait, hasztalan mondjuk, hogy ő él, mert még azok sem tudták lejáratni öt, akik „kővetői voltak tele szájjal és hamis lélekkel“, hiába bizonygatjuk, hogy az ő lelke az, melynek nyomán a vakok látnak, a sánták járnak, a halottak feltámadnak s a szegényeknek az evangélium hirdettetik, száz hívő mellett száz kétkedő akad, kik csendes megadással ülnek a padokban amig mi a szószékről praedikáljuk, hogy a Jézus él, a Jézus feltámadott. A dogmától való félelem elállja a szívhez vivő utat akkor is, midőn felemelő igazságok keresnek oda bemenetelt Emberi létünk minden nyomorúsága egyszerre szakadna ránk, ha a kétkedők ezreivel mi sem tudnánk többé husvétot ünnepelni. Ha hitünk csak nagypéntekig kisérne el bennünket, ha az arimathiai József kertjében sötét kétségbeeséssel borulnánk le mi is annak sírjára, akin pillanatnyira erőt vett a gonoszság, akkor már felütné lelkűnkben ijesztő fejét a kérdés: Hát érdemes ezen a világon az igazság szolgálatába állani, érdemes ideálokért vérezni, ha minden küzködésnek, minden harcolásnak kikerülhetetlen vége a sírgödör, amelynek szélén talán diadalmas örömmel áll meg a hazugság és a képmutatás? Nem jobb-e az embernek akkor megSzombatonként jelenik meg. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest. II., Fő utca 4, ahova a lapot illető mindennemű közlemény és küldemény, valamint az előfizetési és hirdetési dijak küldendők Felelős szerkesztő és laptulajdonos: SZTEHl O KORNÉL Társszerkeszt ók: szOts gáuok t* szimonidesz lajos Fóiminkatarsak: HORNYÁNSZKY ALADÁR és SZELÉNYI ÖDÖN ár. AZ ELŐFIZETÉS ÁRA: Egész évre 14 K, félévre 7 K Egyes szám 40 fillér. HIRDETÉSEK DIJA Kéth/isábos egész oldal egyszeri hirdetésért 28 kor., féloldal 14 korona, negyedoldal 7 korona. Kisebb hirdetések (pályázatok) minden szóért 6 fillér. Több- szórós hirdetéseknél megegyezés szerint Tartalom: Az írás — Sztchlo Kornél: Protestáns akció. — Tárca: Huszár Ilona bárónő: Festum resurrectionis. — szí.: Hit és tudomány. — Kemény Lajos: Husvét az üres fészekben. — Irodalom. — Külföld. — Sáriiba Károly: Husvét. — Különféle. — Hirdetések.
