Evangelikus lap, 1912 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1912-01-06 / 1. szám
6 oldal Evangélikus Lap. 1. sz. 1912. január 6. len Ítéletet hozó biróság. Ha Kéler érvei megállaná- nak, akkor azok ily első és utolsó fokú Ítélő biróság ellen ép úgy felhozhatók, mint egy felebbezési forum ollen, mert ezt á bíróságot sem ismerik zsinati törvényeink. És ha állana az, hogy ezt a választott bíróságot zsinati törvény nélkül megalkotni nem lehet, akkor is nem az a megoldás, hogy ennélfogva a két egyház között előforduló vitás ügyek ne legyenek választott biróság által elintézhetők, hanem az, hogy a pótegyességet megerősítés végett a zsinatok elé kell terjeszteni. A két Conventnek azonban úgylátszik nem ez volt a felfogása, mert zsinati határozat kikérése nélkül elhatározta, hogy választott bíróságot szervez és ha magát a nagy gerezsdi egyességet meg lehetett csinálni zsinat nélkül, meg lehet talán csinálni e nélkül módosítását is. Mindenesetre azonban tessék a kritikával várakozni, mig a kabát kész lesz, mert a magyar paraszt is, akinek munkáját mielőtt azt befejezte gáncsolják, találóan megjegyzi: „tessék várni, hiszen az nincs még helybenhagyva. Sztehlo Kornél. Idegen egyházak. — Prohászka Ottokár karácsonyi cikke. — A magyar modernista püspök „A karácsonyi békesség“ címen megint megeresztett egy cikket a magyar katholikus papság hetilapjában, az „Egyházi Közlönyében. Prohászka püspöknek egy ily cikke mindig eseményszámba megy és azért mulasztást követnénk el, ha nem foglalkoznánk vele. Prohászka a karácsonyi ünnep alkalmából bókét prédikál, de szerinte „a békesség nem a tétlenségben, nem a nyugalomban, hanem az erők harmóniájában fog állani.“ „Új világot akar teremteni, jobb formát keres a közületnek.“ „A hit nem zár ki új problémákat. Ki nem zárhatja azért, mert a világ nem kész, s fejlődésében mindég új problémákat kavar föl.“ „Problémái vannak és azok homályt borítanak reá konfliktusai vannak és ő vívódik bennök.“ „Utón vagyunk s bár nagy kincseink vannak, de tudományos inventáriumunkat folyton revideáljuk és selejtezünk nézeteket babonákat, thézisekeV. „Mi tehát nem vagyunk készen; sőt nagyon is munkában és harcban állunk. Az Isten gazdagsága a fejlődésben folyton új meg új változatokban árad ki reánk“. A püspök dolgozni és haladni akar, és az evolúció eszméje vonul végig dolgozatán. Mi Prohászka cikkét abban az értelemben, amint azt a hazai közvélemény fogadta, készséggel aláírjuk, bár nélkülözzük benne a minden kétséget kizáró szókimondást. Prohászka új világot akar teremteni, de nem mondja meg, hogy az ő új világa külömbö- zik e valamiben a róm. katholikus egyház által teremtett világtól? Szerinte a világ nem kész, de nem mondja meg, vájjon ez a készületlenség kiterjed-e a domákra is, harcolni akar, de nem mondja meg ki ellen és mi ellen? jobb formát keres, de nem mondja meg, vajon a róm. katholikus egyház formáit befoglalja-e a formakeresésbe? „A hit nem zár ki új problémákat, melyeket a fejlődés kavar föl.“ Úgy érti-e ezt a püspök, hogy a róm. kath. egyház által felállított hittótelek mellett vagy pláne azokkal szemben szabad-e új problémákon tépelődnünk ? A püspök nézeteket, babonákat, theziseket akar selejtezni; úgy értendő-e ez, hogy az egyház által elfogadott nézeteket, babonákat és theziseket is selejtezni akarja? Látjuk, hogy ezekre az olvasó előtt önkéntelenül föltolakodó kérdésekre adandó határozott és világos felelettől függ, vájjon a püspök cikkét a liberalis eszmék megnyilatkozásának tekinthetjük-e, amely megint az indexre kerül, vagy jezuitikus szemfényvesztésnek, mely arra jó, hogy a liberális katholikusok megnyugodjanak abban, hogy liberális felfogásuk megfér a római katholicizmussal. X. Pius pápának a modernisták tételeit kárhoztató encyklikájának minden egyes tétele elitéli a fejlődés elvét. Mindenütt kész és megrögzött nézetekkel találkozunk. Ez a római katholikus egyház világfelfogása. Az ultramontán írók mégis azt mondják, hogy van fejlődés és haladás, de csak a hit mélyítésében és annak behatóbb művelésében. Ezzel a frázissal Prohászka legújabb cikke is elkerülheti az indexre való tételt. Sztehlo. — A jezsuiták rendszabályozása Bajorországban. — A „Bayrische Kurier“ jelenti, hogy a vallásügyi miniszter a jezsuiták ellen rendeletet bocsátott ki, amelyet eddig titokban tartottak. Ebben a rendeletben a jezsuiták működése meg lett szorítva mindennemű gyakorlatoktól, valamint a templomokban vallásos előadások tartásától el lettek tiltva. (Pester Lloyd). Egyházi külső élet A lelkészek és az anyagiak. {Reflexiók Ch. P. cikkére.) Irta: Kiss Béla. Talán még a skolastikusok szellemi tornajátékainak idejéből maradt ránk emlékül az az okoskodás, mely Chugyik Pál barátom és kartársam cikkének olvasása nyomán ötlött eszembe, mely igy hangzik: „Cariolus azt mondta, hogy minden thaebei férfiú hazudik. Ámde Cariolus is thaebei férfiú. Ha tehát igaz, amit Cariolus mondott, úgy nem igaz, hogy
