Evangelikus lap, 1912 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1912-02-03 / 5. szám
II. évfolyam. 5. szám. Budapest, 1912. február 3. EVANGÉLIKUS LAP EGYHÁZI, ISKOLAI ÉS TÁRSADALMI HETILAP Szombatonként jelenik meg. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, II., Fő utca 4, ahova a lapot illető mindennemű közlemény és küldemény, valamint az előfizetési és hirdetési dijak küldendők. Felelős szerkesztő és laptulajdonos: SZTEHl.O KORNÉL AZ ELŐFIZETÉS ÁRA : Egész évre 14 K, félévre 7 K Egyes szám 40 fillér. Főmunkatársak: Dr MASZNYIK ENDRE, KOVÁCS SÁNDOR, HONYÁNSZKY AUD^R HIRDETÉSEK DIJA: Kélhasáhos egész oldal egyszeri hirdetésért 28 kor., féloldal 14 korona, negyedoldal 7 korona. Kisebb hirdetések (pályázatok) minden szóért 6 fillér. Többszörös hirdetéseknél megegyezés szerint Tartalom: Sztehlo Kornél: Unió vagy szövetség? — Barkóczi menesztve. — Nagy Frigyes és a katholikus egyház — Koller István : Irodalom. — Hírek. — Pályázatok. — Hirdetések. — Melléklet az ..Evang. Lap* február 3-iki 5-iki számához. Unió vagy szövetség? Midőn bányakerületi felügyelőnk beiktatása alkalmával Antal Gábor püspök gyújtó szavakkal kiemelte a protestáns egyházak érdekközösségét és a protestantizmust, mint a magyar haza és magyar alkotmány legerősebb véd- oszlopát magasztalta, egy mellettem ülő református világi férfiú ajkáról elrebbent az az óhajtás : „Mikor csináljuk meg már az Uniót ?“ Ez az óhajtás erős visszhangot keltett bennem s azt feleltem : „Bizony, azt meg kellene csinálni!“ Az Uniót sokan akarják, sokan ellene vannak nyelvi és felekezeti antipáthiák miatt; mindenki belátja azonban, hogy hazánkban a protestantizmus az Unió által sokat nyerne, megerősödnék és még sem lehet az Uniót megcsinálni dogmatikai okokból. Itt azonban jól megértsenek, nem azok a jelentéktelen hitelvi különbségek akadályozzák az Uniót, amelyek miatt Luther és Kálvin megkülönböztek és a két protestáns egyház 400 évvel ezelőtt egymástól elszakadt, mert hiszen ezekkel egy-két obskúrus papon kívül senki sem törődik, hanem a dogmatizmus egyáltalában. A két protestáns egyház között az Unió csak úgy lenne lehetséges, ha mindkét egyház a liberális protestantizmus világfelfogását, mely a dogmákhoz nem köti magát és felekezetiséget nem ismer, vallaná. Amíg a hivatalos egyházak a dogmatizmus láncaihoz vannak fűzve, minden egyesítési indítvány felveti a hitelvi kérdéseket és egyesítés helyett csak újabb szakadások várhatók. Vagyis lenne egyesült liberális protestáns egyház, orthodox lutheránus és orthodox kálvinista egyház. Az orthodoxiának az a természete, hogy intranzigens és türelmetlen, nem tűri a protestantizmus szabadságának elvét, nem a vallásban a szubjektivizmust. Unió a protestáns egyházak között pedig csak úgy lehetséges, ha minden protestáns embernek megadatik a szabadság Jézus Krisztus alapvető evangéliomának követése mellett vallásos életét úgy berendezni, amint azt lelkiismerete parancsolja. Ezt a szabadságot ezidőszerint Magyar- országon még nem lehet érvényre juttatni. Talán a kor szellemével is ellenkezik. Azok, akik a vallástalan szocializmus rombolásait látják, féltik az evangéliomot a szabadságtól. Már pedig a materializmus és szocializmus vallástalanságát nem a protestáns szubjektivizmus szülte, hanem a lelkiismeret szabadságának a katholicizmus által történt lebilincselése. A latin államokban nem Luther, Kant, Hegel, Fichte és Strauss tanai szülték a vallástalan- ságot, hanem a modern ember világfelfogásával meg nem egyeztethető ultramontanizmus. Ennek a bilincseit törték szét a nyugati államokban, sajnos, minden átmenet nélkül. Az egyik szélsőségből a másikba estek. Mi Magyarországon abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy nálunk a protestáns egyházak egy liberális, hazafias múltra támasz-
