Evangelikus lap, 1912 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1912-12-28 / 52. szám
1912. december 28. Evangélikus Lap. 52 sz 5. oldal Az evang. egyháznak 0 4%-nyi veszteségét még jobban fölfogjuk, ha tekintetbe vesszük, hogy ez az előző arányszámnak, a 7 5% nak kb. Vi« része, mig a reformátusoknál a 0 1% veszteség csak Vm rész, a róm. kath. egyház pedig nyert. Egyházunk visszaszorítása — úgy látszik — állandó jelenség. Az 1890-iki népszámlálás kb. 1J80.0C0 evang polgárt talá.t. Ez a szám 1900 ban kb. 1,250.000 re emelkedett (katonaság nélkül), ami 70 ezernyi növekedést jelent; a következő 10 év alatt már csak 47 ezer a szaporodás, azaz a megnövekedett számú evangélikusság gyarapodása az utolsó évtizedben jóval, 23 ezerrel marad mögötte az előző évtizedének. 1890-ben még 7 8% az evangélikusok arányszáma. 1900-ban 7 5, 1910-ben pedig csak 7 1%. Ezzel szemben a reformátusok számaránya a jelzett időközökben 14 6, 14*4, 143%, a római katholikusoké pedig 46 7, 47 8, 49 3%, szóval a reformátusoknál is mutatkozik, bár csekélyebb esés, a róni. katholikusok pedig lassan (?) de biztosan haladnak az abszolút többség felé. Az általános ismertetés után nem lesz érdektelen országrészek és kisebb területi egységek szerint szemügvre venni az eltolódásokat. A kép természetesen nem lesz vidámabb ránk nézve ezáltal sem. Az országrészek közül csak a Tisza-Marosszögén van némi emelkedés, vagyis ott, ahol legkisebb az evangélikusok száma, mig azokban, amelyekben nagyobb arányban szerepeltünk, mindenütt vesztettünk, legtöbbet a Tisza jobb partján (Tiszáninnen), amennyiben a számarányunk 7 470-ról 6 8% ra szállott le, még pedig a kivándorlás miatt. Az 1910-iki népszámlálás még talált egy vármegyét evang. abszolút többséggel; de ez már a múlté. E megye a legkisebb népességű Turóc megye, amelyben az evangélikusok számaránya 1890-ben 537, 1900-ban 52 1, 1910-ben 496%, a katholikusoké pedig 41 7, 43*6 és legutóbb 46%. A jelentékenyebb evang. lakóssággal bíró megyékben is mindenütt tért vesztettünk. Pl Az evangélikusok aránya "/o ban A róin. kalh. aránya "•■-ban 1890 1900 1910 1890 1901 1910 Nógrád . . 23-1 21 8 203 70 7 723 74 Hont . . . 228 21 6 202 67 2 68-6 70 4 Zólyom . . 339 328 31 8 637 645 65'1 Liptó . . . 435 425 405 522 53 5 55 Gömör-Kishont 34 324 307 41 9 434 45 4 Szepes . . . 17 7 16 1 15-3 65 2 663 68 Tolna . . . 132 126 12 66 5 68 695 Vas .... 206 199 188 74 1 74 9 76 Békés . . . 357 35 5 354 228 24 254 Csökkenés észlelhető az erdélyrészi megyékben is Amint látjuk, a csökkenés egyrészt állandó, másrészt nagyobbodó, ugyanezt mondhatjuk a róm. katholikusok gyarapodásáról is. Vannak azonban megyék, amelyekben az evangélikusok számbeli változása nemcsak aggasztó, valósággal ijesztő. így pl. a meglehetős evang lakósságu Vasmegyében az evangélikusok nemcsak relative, hanem abszolúte is fogytak ezer lélekkel, a róm. katholikusok pedig szaporodtak 17 ezerrel. E megyében az evangélikusok épen úgy magyarok, németek és vendek, mint a róm. katholikusok. Ennélfogva a nagy eltérést nem vezethetjük vissza azokra az okokra, amelyek pl. az erdélyi szászok lassú gyarapodását okozzák, akik exkluzív életet élnék és különleges családi és gazdasági szoká soknak hódolnak. Számbeli fogyás észlelhető még Hont- (1 ezer), Nyitra- (V* ezer), Abauj-Torna (2 száz), Gömör (2 ezer) és Szepesmegyékben (I ezer). Nem nagy számok, de nagy jelentőségűek, mert abszolút veszteséget jelentenek. A róm. katholikusok e megyékben is szaporodtak, még pedig a fentebbi sorrendben 4, 31, 3, 5 és 3 ezerrel. Relativ növekedést csak egy-két megyében találunk, ilyenek Sopron (10%-ról 10 2 re), Árva (8 2%-ról 8 5-re), Trencsén (8 6%-ról 8 8-re), Temes (2 7%-ról 2 9-re), Torontál (35%-ról 3 8 re). A legtöbb megyében azonban relativ csökkenésben van része egyházunknak, számbelileg pedig jelentéktelenül növekszik. A törvényhatósági! városok sem mutatnak vigasztalóbb képet, legföljebb annyiban, hogy a városok természetéből származó hullámzás minden felekezetet egyformán érint, amint az alábbiakból kiviláglik. Az evdBKtlfkíibok síim« ""»-ban A róm. kath. száma °'i ban 1890 1900 1910 1890 1900 1910 Győr . . . 14 1 109 10 3 69‘4 698 71 3 Sopron. . . 28 276 278 64 1 639 64 1 Pozsony . 137 12 6 115 75 74 6 75 7 Selmecbánya . 151 13 138 82 1 828 81-5 Budapesten, ahol az evangélikusok száma 43, 562, azaz 5°/o (1900-ban 38.811, azaz 5 3%, 1890-ben 5 7°/o), némi esés tapasztalható, a reformátusok ellenben erősen gyarapodtak, 67 ezerről 86 ezerre, 9‘2%-ról 9 9%-ra (1890 ben 7 7%), a róm. katholikusok pedig relative vesztettek, 608%-ról 598%-ra szállván le, de őket megnyugtathatja, hogy most jóval kisebb volt a térveszteség, mint az előző évtizedben, amikor 64 2% ról öOSVo*^ estek. Egyházunk gyöngülésének okát három körülményben látjuk. Ezek közül kettő általánosan ismeretes és hangoztatott, t. i. a kivándorlás és az egyke. A kivándorlást, mely az egész országot sújtja, mi érezzük legjobban. A róm. kath. egyház ugyanis, az ország nyugati és északi részében majdnem mindenütt többségben van, ama bajokat, amelyeket a felvidéki kivándorlás okoz, orvosolhatja más vidékek fölöslegével. Ugyanez áll a többi egyházakra is. Az evang. egyház épen a kivándorlástól sújtott vidékeken van legjobban elterjedve, az itten szenvedett veszteségeit nem pótolhatja más vidékeknek amúgy sem nagy gyarapodása.
