Evangelikus lap, 1912 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1912-09-14 / 37. szám
II. évfolyam. 37. szám. Budapest, 1912. szeptember 14. EVANGÉLIKUS LAP EGYHÁZI, ISKOLAI ÉS TÁRSADALMI HETILAP Szombatonként jelenik meg. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest. II., Fő utca 4, ahova a lapot illető mindennemű közlemény és küldemény, valamint az előfizetési és hirdetési dijak küldendők. Felelős szerkesztő és laptulajdonos: SZTEHI.O KORNÉL Főmunkatársak : Dr. MASZNYIK ENDRE. KOVÁCS SÁNDOR, IIORNYÁNS/KY ALADÁR. AZ ELŐFIZETÉS ÁRA: Egész évre 14 K, félévre 7 K Egyes szám 40 fillér. HIRDETÉSEK DIJA KtHltasábos egész oldal egyszeri hirdetésért 28 kor., féloldal 14 korona, negycdoldal 7 korona. Kisebb lm ',■ -;. (p.ily.izaiok) minden szóért ó fillér. Tóbbszórós hirdetéseknél megegyezés szerint Tartalom: Lombos Alfréd: Fizetésrendezési chaos és a kivezető út. — Tárca: Tépclödés egy tanári székfoglaló-beszéd felett. — A hányakerülcti gyűlés. — Belélct. — Szerkesztői mondanivalók. Pályázat Fízetésrendezési chaos és a kivezető út. Irta Lombos Alfréd, az egyet. ev. leik. fiz rend. mozgalom titkára. Habár többen, a lelkészi fizetésrendezés kérdésével élénken foglalkozó lelkészek az uborkaszezón alatt látszólag közönyösen vártuk az egyet, evang. lelkészi fizetésrendezési mozgalom által szított égető kérdésnek érését, a valóságban nagy figyelemmel kísértük annak fejlődését s bizony aggódva sejtjük, hogy végeredményben csenevész gyümölcsöt terem. Hogy a csekélységemnek tulajdonított, de a valójában 150 lelkész által kibocsátott tervezet oly gyakori felemlítése után félreértést ne okozzon éppen az én hallgatásom, kit a fiz. rend. mozgalom munkakörrel ruházott fel, a szerkesztő úr szives beleegyezésével e lap hasábjaira vetem megfigyeléseimet s szerény véleményemet. A fizetésrendezés ügyének tárgyalása mindenütt chaost teremtett. Gyüléstermek zavaros visszhangja. Ha az egyházi lapok által hozott tudósításokat nézzük, azt látjuk, hogy a tavasz és nyár folyamán tartott lelkészi konferenciák és egyház- megyei közgyűlések a lelkészi fizetésrendezés tárgyában a határozatoknak végtelen tarkaságát mutatják fel. Megkisérlettem magamnak az ügy állásáról képet alkotni s nem lesz talán érdektelen, ha itt is reprodukálom. A tudósítások szerint 1. a 150-ek tervezetét elfogadták a bácsi és a barsi lelkészi konferenciák s a bácsi és zólyomi egyházmegyék; 2. hivatalos úton (sic) kívánják a rendezést (mintha bizony a fiz. rend. mozgalom ismert felhívásában nem kívánná a tervezetnek a hivatalos egyházban való érvényesítését) a hegyaljai és honti lelkészi konferenciák s a tiszai kerület, utóbbi a korpótlékok behozatalának szükségét hangsúlyozva; 3. közadók módjára, illetve egyházi adókivetéssel kívánják a fizetéseket rendezni a tiszavidéki lelkészi konferencia és a pozsony- megyei esperesség; 4. a pusztán kongruás lelkészeknek adandó államsegély, illetve a kormány terve ellen tiltakoznak a soproni felső egyházmegye lelkészi értekezlete és a pesti egyházmegye ; 5. általánosságban hangoztatják a fiz. rend. szükségét a veszprémi és barsi egyházmegyék; 6. a tanárok fizetéséhez mért rendezést sürgetnek a pestmegyei lelkészi értekezlet s a pestmegyei és a pozsonymegyei esperességek; 7. állami dotációt szabadrendelkezésre követel a soproni alsó egyházmegye felügyelője, Véssey, megnyitó beszédjében; 8. hogy a kérdéssel maguk a papok is behatóan foglalkoznak, a rtagyhonti egyházmegye felügyelője, Ivánka István megnyitó beszédjében helyesléssel fogadja; 9. a pénzügyminiszter nyilatkozatának hatása alatt, Vitéz Lajos indítványára a konccal is beéri a trencséni egyházmegye. A gyüléstermekben meghozott ezen divergáló határozatok aligha szolgálnak a fizetésren
