Evangelikus lap, 1912 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1912-09-07 / 36. szám
4. oldal. Evangélikus Lap. 36. sz. 1912. szeptember 7. egyes kérdések felett megindult élénk és tartalmas eszmecsere is emelte. A püspöknek rövid megnyitó beszéde után Pröhle Henrik, pozsonyi alesperes referált a lelkészi értekezletek szervezéséről. Főleg az alsónógrádi és pozsonyvidéki lelkészi értekezletek javaslatainak figyelembe vételével az értekezlet a maga részéről is kívánatosnak tartja a szervezést, mert ettől csak jót vár, úgy a hitélet mint a lelkészek érdekeinek szempontjából is, de továbbra is megóvni kívánja a lelkészi-értekezletek jellegét, miért is az alapszabályok szerinti szervezés helyett a kerület védnöksége alá helyezkedik, munka- programmjából kizárja a lelkészek segélyezését, a köz- igazgatási gyűlések tárgyainak megvitatását s elveti a magas tagsági díjakat. Az irányelveknek hét pontban való összefoglalása után nyomban szervezkedett is, elnökéül dr. Baltik Frigyes püspököt, alelnökül Pröhle Henrik alesperest választván meg. Biszkup Béla lelkész referált ezután a Luther-Társaságnak az ifj. könyvtárak szervezését célzó beadványáról. Az értekezlet az előadó javaslata alapján célszerűbbnek tartja a parochiális könyvtárak szervezését, amely úgy az ifjúság, mint a gyülekezet felnőtt tagjainak érdekeit is szolgálná. Bár e könyvtárak kötelező szervezésének kimondását akadályokba ütközőnek látja, mindazáltal felhívja a lelkészeket ez irányban való búzgó közreműködésre. A kér. ifjúsági egyesületek világszövetségének budapesti központja az iránt kereste meg az értekezletet, hogy az egyház- kerületben is szervezze az ily irányú egyesületeket. A tárgyhoz báró Podmaniczky Pál előadó ismertetése után lie. Schmidt K. Jenő pozsonyi főesperes szólott. Rámutatott, hogy ezen egyesületekben hitvallásszerü meggyőződés nem létezik, általános, elmosódott keresztyén- séget hirdetvén, pedig ezzel önálló, vallásos jellemet nevelni nem lehet. A kér. lelkészi-értekezlet tudomásúl veszi ezen szövetség működését, de az ifjúsági egyesületek szervezésénél ezen alapra lépni nem kíván. Ellenben tudatában annak, hogy mily fontos — főleg a mai vallásellenes áramlatok korában — az ifjúságnak hatá rozott vallásos szellemben való nevelése: felhívja a lelkészeket, hogy ott — ahol a helyi viszonyok azt megengedik — az egyház felügyelete alatt s nem különállóan attól szervezzék az ifjúsági egyesületeket. Meskó Károly lelkész értekezett ezután a lelkészek szociális kötelességeiről, hangoztatván a népnek az anyagi nyomorból való kiemelésének szükségét. Az általános helyesléssel kísért felolvasást élénk eszmecsere követte, mely után még báró Podmaniczky Pál a finn evang. egyház missziói életéről és Adamis Gyula a közösségi mozgalmakról tartottak értekezést. A szerda délutáni órákban folyt le a kér. gyámintézet közgyűlése. Bándy Endre elnök jelentéséből örömmel állapította meg a közgyűlés, hogy a gyülekezetek áldozatkészsége nem fogy, sőt erősödik. Az évi gyűjtés meghaladta a 9000 koronát. . . A nagyszeretet- adományra Magyaróvár; a Leopoldiánumra Szulyóváralja; a Kaczián-féle alapra Sámsonháza; a kisszeretet- adományra Cserhátsurány; a Bocskay-alapítvány-kama- taira Ipolyvece ajánltatott. A kér. gyámintézet 200 kor. segélyben részesítette: Fakóvezekényt, Gyúrót és Nagy- petrőst; 100 kor. segélyt kaptak: Felsőzsember, Ligetfalu, Madácsi, Nógrád, Borsós, Dunaszerdahely és Felsőozor. Az egyet, gyámintézet 100 kor. segélyeire ajánltattak: Nemeskosztolány, Csákvár, Csábrágvarbók, Kisbágyon, Bércéi, Császkó, Szered, Főrév, Kesnyő, Szuhány. A közgyűlés felhívta az egyházmegyei gyám- intézeteket a tőkegyűjtésre s végül figyelmeztettek az esp. gyámintézetek, hogy a kulturális egyesületek támogatása nem képezheti feladatát a gyámintézetnek! A bizottságok munkáját követte a csütörtökön tartott közgyűlés, amelyet Baltik Fr. püspök imája után Laszkáry Gyula felügyelő reggel 8 órakor nyitott meg. Örömmel jelentette megnyitójában, hogy bár az elmúlt esztendőben a politikai viszonyok nagy hullámokat vertek fel, sikerült azt az egyháztól távol tartani, minek folytán a közigazgatási év a rendes keretekben folyhatott le. Örömmel említette, hogy felügyelősége alatt a selmecz- bányai kér. tanítóképezde felállításával immár a második intézmény lesz hivatva a kerületben az egyházi és kulturális célokat szolgálni. Dr. Baltik Frigyes püspök terjesztette elő ezután évi jelentését. A nagy figyelemmel hallgatott jelentést lapunk augusztus 24-iki számában közöltük, itt csak annyit jegyzünk meg, hogy annak kapcsán a kerületi gyűlés köszönetét szavazott Hollerung Károly főesperesnek a modori kér. leányiskola körül kifejtett munkájáért, úgyszintén Farbaky István lie. felügyelőnek, Händel Vilmos főesperesnek, Sobó Jenő főbányatanácsosnak és Király Ernő igazgatónak, a selmeczbányai kér. tanítóképezde létesítése körül kifejtett tevékenységükért. Kimondta a közgyűlés, hogy az esperességek kötelesek minden kerületi gyűlési beadványt legkésőbb augusztus hó 1-ig a püspöki hivatalhoz beterjeszteni, hogy jövőben a püspöki jelentés a közgyűlés előtt kinyomatható és szétosztható legyen. A napirend tárgyalása során a közgyűlés elhatározta, hogy felterjesztést intéz az egyetemes egyházhoz, az állami dotációnak felemelése, illetve törvényben leendő biztosítása tárgyában. A lelkészi fizetések sürgős rendezését a közegyház létérdekének tartja a közgyűlés, miért is felterjesztést intéz az egyet, gyűléshez, hogy a végleges és mielőbbi rendezést a kormánynál megsürgesse. A felszólalások során ama helyes szempontok jutottak kifejezésre, hogy a lelkészek korpótlékának rendezése az állam, az alapfizetések felemelése a közegyház által, az u. n. lelkészfizetési alap létesítésével eszközöltessék, hogy így a lelkészek önállósága, a kormánytól való függetlenítése biztosítassék. Nagy figyelmet keltett a iheol. fakultás ügye. lie. Schmidt K. Jenő előadó ismertette az eddigi fejleményeket és igen alapos beszédben megindokolta javaslatát, amely szerint az egyetemes gyűlés felkéressék, hogy kövessen
