Evangelikus lap, 1912 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1912-08-10 / 32. szám

4. oldal.

Evangélikus Lap. 32. sz.

1912. augusztus 10.

tényező látná és érezni társadalmi téren azt a csöndes, néha titkolt gúnymosolyt, melynek leple alatt visszafojtott, de mégis apró tű módjára szurdaló kárőrven- dezés és lenézés látszik itt-ott rejtezkedni a lelkészekénél jóval kisebb képzettségű és állású állami tisztviselők, még tanítók ajkain is, akiknek egy része már most, másrésze pedig mihamarabb szedegeti föl a kiutalt vagy biztosan kiutalandó 200—600 korona családi pótlékokat s akiknek korszerű fizetése még e pótlékok nélkül is jóval felülhaladja igen sok kongruás lelkész fizetését: akkor mindenki természetesnek és becsülni valónak fogja találni őszinteségemet; még a 3000 koronás és nagyobb fizetésű lelkésztársaim is, akiknek szintén érdekükben áll, hogy a lelkészek személyes tekintélye, de magának a lel- készi állásnak is méltósága a fizetések szélsőségig menő egyenlőtlenségei miatt a társadalomnak különböző elemeinél, valamint a közszolgálat különféle ágait betöltő kisebb-nagyobb hivatalnokok előtt akár nyílt, akár titkos gúny és alacsonylelkű lesajnálás olcsó prédájává le ne sülyedjen.

Igenis, nem átallom őszintén kimondani, hogy nyomorúságunk már odáig visz bennünket, hogy szinte kapva-kapunk még a legkisebb fizetésjavításon is, csak mihamarabb meglenne.

De hogy ez is mihamarabb meglegyen és és a megkapott segítség alapjain ismét tovább, többet követelhessünk: e célra egyeknek kell lennünk és — mint Veres József főesperes jellemezte a helyzetet a békési egyházmegye idei közgyűlésén — „Nem szabad pártokra szakadnunk, hogy most már magunk sem tudjuk, mások sem tudják rólunk, hogy mit akarunk voltaképpen“. Egyeknek kell lennünk annyival is

kívülit, a mástól elütőt. A modern Íróknak szerintem ép ezért elévülhetetlen s messzekiható érdemeik vannak. Náluk találjuk meg az igazi művészetet, érzést, sokoldalúságot a szívben, érzelemben. Még a rútnak elemzése is érdem. A dekadens költészetben határozottan több a művészet s az érzés, mint a klasszikusban, amely mesterséges a kidolgozásban is. S ezért a dekadens irány jogosultsága tagadhatlan. Amennyiben a német irodalom újabb iránya is e szellemben indul, ez nem eredeti német szellem. A költészetben a modern irány a francia Baudelaire nyomán halad s hazánkban Ady Endre költészetében látjuk e nyomot. A stil szempontjából Nietzsche is az oroszt s franciát helyezte előtérbe A németet s angolt nem szerette. A stil terén az impresszionista irány — és ez az igazi leírás — is francia eredetű: Flaubert, Gautier, Daudet. Ezen íróknál nagyon gyakran látjuk ezt az idegnyelvet. Itt említjük meg, hogy sokan pl. Bettex, tagadják, hogy az emberiség halad s pl. szerintük a művészet a görögöknél nagyobb volt. Ez tévedés. A művészet fejlődését éppen az említett impresszionista stil, továbbá ugyancsak az impresszionizmus a festészetben, a modern festészi

inkább, mert a fizetésjavítás megvalósulása vagy meg^ hiusulása sok tekintetben a politikai konjunktúrák szerint is fog igazodni* Kongruás.

Sorsom.

A lelkem sokszor föl-fölgyúlni érzem.

S égni rőt lángű lobogással Izzó parázstól szikrázni merészen.

Szállnak belőle füstgomolyok,

Csapkodnak a tüzes lángnyelvek Soha nem gondolt nagy gondolatok.

Igék, melyeknek mindegyike Élet,

Terhelt méhükben új igéket hordók,

Forrongó kedvben izmosak, merészek.

S mig íüzél szítom, egyre csak tetézem S hallom már tapsát a jövő kor fiának,

Féltő rezgéssel cibál vissza két szem . . .

S egy véres szív mig vádlón felém dobban — Mit szentnek láttam — beleremegek S oltom a tüzet búsan — kárhozottan.

Gyúró. y<iuy Lajos.

* Cikkírónak az az aggálya, hogy abból baj lesz, ha mi a tervezett korpótlék-rendezést el nem fogadjuk, nem indokolt. Először is el fogjuk fogadni, attól nem kell tartani, hogy valaki ezt vissza fogja utasítani, máodszor meg sem kérdeznek bennünket, kell-e, hanem megcsinálják a törvényt. Gyűléseinken és lelkészértekezleteinken bizonyára fog esni sok keserű szó afelett, hogy ez nem kielégítő megoldás. Hát persze nem az, de a rekriminációból nem lesz sok haszon. Tessék a lelkészfizetés rendezési alapot megcsinálni és az általunk tervezett pótadót behozni, másképp nem megy. Szerk.

technika és jellemzés mutatja. A szép fogalma pedig korok szerint változik, bár végeredményben lényege transscendentális. Miért szép valami ? Miért tetszik ez nekünk s amaz nem? Miben rejlik a gyönyörűség?. Nem tudjuk.

A filozófiában a pozitivizmus vezet és Spencer. A német szellem hegemóniája tehát letűnt. A német gondolkodásmód, e spekulativ filozofálás. Hegellel érte el a tetőpontot. Az ismét igaz, hogy a német mélyebb, filozófabb nemzet az angolnál. A fejlődéselmélet éppen ezért itt is nagy és önálló bölcseleti hatást tett. Némethon filozófiáját pedig, pl. Kantot mélységben sehol sem érték utói. A fejlődés gondolata is nem természettudományi, de filozófiai alapon, német produktum. Hegel vezette be a filozófiába, bár az is tény, hogy e fogalom mai természettudományi értelmezése angol eredetű. A német jellemvonása, hogy pedáns, érzésekben mérsékeltebb, nála a családias, kedélyes, otthonias dominál. A szláv, francia, magyar ismét mindenben a kelyhet a fenékig akarja üríteni. Nietzsche szellemében a legfontosabb átérezni mindent: a bút, örömet, szerelmet. Kéjelegve esni „új sirok s új feltámadások“ után. Új érzelmek, új