Evangelikus lap, 1912 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1912-06-08 / 23. szám

1912. junius 8. Evangélikus Lap. 23. sz. 3. oldal sokat vár attól, ha a jelenlegi jezsuitatörvényt Németországban megtartják, mert helyesen álla­pítja meg „a jezsuiták szelleme ezen törvény dacára Németországban él és ezt a szellemet törvény nem tudja távoltartani\ A jezsuitatör­vény mártírokat csinál a jezsuitákból; a nép hibáikat nem látja, mártirságuk azonban el­kábítja“. Sickenberg tehát a jezsuitatörvény eltörlé­sét üdvösnek véli és nyílt harcban akarja le­győzni a jezsuitákat. Elméletileg szép eszme, de vájjon sikerül-e az együgyü galambnak nyílt harcban legyőzni a sötétben kúszó okos kígyót ? (Sz—o.) Az Evang. Tanárok és Tanítók Orsz. Egyesületének közgyűlése. Az Evang. Tanárok és Tanítók Országos Egye­sületének ötödik évi rendes közgyűlése május 28. és 29-én folyt le Budapesten a sütőutcai ev. polg. iskola dísztermében a tagok élénk érdeklődése mellett. 28 án a szakosztályok s a választmány ülésezett, maga a köz­gyűlés 29 én zajlott le. A szakosztályok közül délelőtt a középiskolai szak­osztály tartotta ülését Fischer Miklós iglóí igazgató, szakoszt elnök vezetésével. Elsőnek dr. Rell Lajos csabai főgimn. tanár „Szociológiai ismeretek a közép­iskolában“ címen tartott előadást, melynek nyomán a szakosztály 3 tagú bizottságot küldött ki a szociol. ismeretek rendszeres tanitástervének elkészítésére. Dr. Szigethy Lajos budapesti tanár az év. középisk. taná­rainak szolgálati pragmatikájáról, Szutórisz Frigyes eperjesi tanár az iskolai kirándulásokról, dr. Nemes Béla (Szarvas) az internátusokról, Adamis Gusztáv rozsnyói igazgató több, a felekezeti tanárokat érintő kérdésről, a különböző vizsg. egyöntetű szabályozásáról s a leányoknak nyilvános középiskolai tanulókul való fölvételéről szólott. A többi szakosztály d. u. 3 órakor ülésezett. A főiskolai szakosztályban dr. Masznyik Endre pozsonyi teol. akad. igazgató elnökölt; előadó Stráner Vilmos soproni tanár volt, aki a gyakorlati lelkészképzésről szólt részletesen. Foglalkozott a szakosztály ezenkívül a teol. akadémiák egyesítésének kérdésével is. A tanítóképzői szakosztály Papp József soproni igazgató elnöklete alatt, Gerhard Béla (Eperjes) elő­adásában a tanítóképző intézet rendtartásával, Papp József előadásában az egyházkerületi tanitóképzőknek az egyetemes közgyűlésen való képviseletével foglal­kozott. A polgári iskolai szakosztály Mikolik Kálmán bpesti igazgató elnöklésével tanácskozott. Kertscher Gusztáv (Kassa) az évzáró vizsgálatokról, Dobó Adolf (Igló) a polgári iskolai tanítók helyzetéről az egyházban, tartott előadást. Az elemi iskolai szakosztályban Alexy Lajos ceg­lédi ny. igazgató elnökölt. Foglalkozott az alapszabály módosításával az elnök, — a tanítóknak az egyházi kormányzat valamennyi fokán való képviseletével Sass látunk ünnepélyesen komoly arccal az istenháza felé siető embereket, de még az az inkább ácsorgó soka­ság is hiányzik, amely tegnap százával meg százával lepte el Genovában egy-egy katholikus templom kör­nyékét. De egyszerre, a szebbnél-szebb parkok és villák között szemünkbe ötlik egy egyszerű kis templom . a presbyteriánusoké. Sehol a közelben egy lélek. Belé­pünk a nyitott ajtón: a templom üres. Fehérre meszel* falak, barna padok, egy kis orgona. De a festetlen ablakokon barátságosan kandikál be Isten ragyogó napja, belevilágítva a templom legkisebb zugába is* Mily egyszerű és mégis mily kedves, mily megkapó képi Már jól voltunk lakva az olasz városok kincseket érő díszes templomaival, melyek a százados építészet remekei, a műkincsek páratlan múzeumai, de ahová inkább a Baedeckerrel, mint imakönyvvel járnak az em­berek és ahol mindenütt csupa aranyozás és mozaik, mindenütt a színgazdag képek és hófehér márvány- szobrok művészi, szemkápráztató sokasága . . . És aztán eszünkbe jutott, hátha van itt protestáns templom is, ahová bemehetnénk nagypéntek reggelén szivünk lelkünk szerint imádkozhatni, ahol nem volnánk kitéve hasonló megjegyzéseknek, mint pl. tavaly Rómá­ban a jezsuiták híres templomának milliókat érő Loyola- oltára előtt, hol a szent (!) férfiú baloldalán jobb ügyhöz méltó remek csoportozatban van — vezetőnk magyarázata szerint — megörökítve az igaz hit győ­zelme az eretnekek felett „der Engel ist die allein­seligmachende Kirche, die zwei Ungeheuer aber, die er mit den Füssen zertritt, das sind die Ketzer: die Lutheraner und die Calvinisten“ . . . Kérdezősködésíinkre igenlő választ kapva, siettünk a jelzett irányban és szerencsésen megtaláltuk az egy­szerű sárga templomot, melynek vasrácsára belülről feketeruhás férfiú támaszkodott „Ez biztosan az egy­házfi“, gondoltuk, „mindjárt beenged egy rövid ima végzésére nagypéntek reggelén“. Próbáljuk kinyitni a rácsos kaput, hát nem enged. Csodálkozó tekintetünkre az egyházfitól - mert tényleg az volt — azt a meg­lepő választ kaptuk, hogy a templomba nem mehetünk be, mert most tart éppen a prédikáció, azt pedig meg­zavarni nem szabad. Hiába magyaráztuk, hogy idegen turisták vagyunk, kiknek ki van számítva minden per-

Next

/
Thumbnails
Contents