Evangélikus lap, 1911 (1. évfolyam, 1-52. szám)
1911-12-23 / 52. szám
I. évfolyam. 52. szám. Budapest, 1911. december 23. EVANGÉLIKUS LAP EGYHÁZI, ISKOLAI ÉS TÁRSADALMI HETILAP Szombatonként jelenik meg. Felelős szerkesztő és laptulajdonos: Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, II., Fő utca 4. ahova a lapot illető mindennemű közlemény és küldemény, valamint az előfizetési és hirdetési dijak küldendők. SZTEHLO KORNÉL Fömunkatársak: Dr MASZNYIK ENDRE, KOVÁCS SÁNDOR, HORNYÁNSZKY ALADÁR AZ ELŐFIZETÉS ÁRA: Egész évre 14 K, félévre 7 K Egyes szám 40 fillér. HIRDETÉSEK DIJA: Kéthasábos euész oldal CRygzeri hirdetégérl 28 kor., féloldal 14 korona, ncgycdoldal 7 korona. Kigebb hirdetések (pályázatok) petit betűkkel minden szóért 4 fillér. Többszórós hirdetéseknél megegyezés szerint Tartalom: Dr. Masznyik Endre: Az élet vallá«a. — Karácsonyi kép! — (Sz—o.I: Tömörüljünk! — Rudnai Masznyik Erzsiké: A kereszt. — Dr. Szelényi Ödön: Schleiermacher a karácsony jelentőségéről. — Kaczián János: A Deák-téri templom jövője. — Kovács Sándor: Egv régi emlék. — Dr. Szlávik Mátyás A keresztyénség lényege. — (o): Gyermekeknek — Krupccz István: A lelkésztársadalmi kérdés megoldásának érleléséhez. — Chugylk Pál: Magyarázó nyilatkozat. — Előfizetési felhívás. — Hírek. — Hirdetések. Az élet vallása. Karácsonyi elmélkedés. — Irta: dr. Masznyik Endre. Ünnepelünk. Ünnepet nem a test, — csak a lélek ülhet — s a lélek csak eszmét, életigazságot ünnepelhet. A keresztyénség ünnepei a legmagasztosahb eszmék, az örök életigazságok, az isteni kegyelmi tények nagy mértföld mutatói a földön, amint rendre, egymásután fel- és elvonulnak szemünk előtt. Karácsony — ez a mi mai ünnepünk — magának az örök Eszmének megszületése: az íge testben, a Jézus Krisztus személyiségében való történeti megjelenése. A kezdet. Nagy Péntek a testnek, a véges érzéki létnek s mindannak, ami azzal összefügg, az érzéki vágyaknak és törekvéseknek, az önzésnek, a bűnnek a testben megfeszíttetése az Eszméért, az igéért való feláldozása. Husvét az Eszmének, az (gének megdicső- ült, immár nem érzéki, hanem szellemi testben való életrekelése, a koporsóból, a halálból feltámadása. Áldozó Csütörtök a halált meggyőzött és a mennyet, az örök életet kivívott Eszmének, (gének a múlandóság alá vetett véges, érzéki körből, a földről az örökkévalóságba felemeltetése, mennybemenetele. A vég. És Pünkösd? Pünkösd az új kezdet: a megdicsőült Jézus Krisztus új élete az Ő híveiben, az Istennek, az örök dicsőségre emelt Eszmében, az (gében, velünk bűnös emberekkel, mint az ü, immár megváltott és kiengesztelt népével, a minden igazságot el vezérlő Szent-Lélekben egyesülése, időtlen időkre szóló szellemi szövetség- kötése. S maga a keresztyénség? A keresztyénség a Szent-Lélekben mindannak isteni kegyelmi tényeknek, amiket a mi nagy ünnepeink, mint az Eszme, az íge örök igazságaik ábrázolnak, a kezdettől a végig való újra átélése, egyszóval az élet, még pedig az igazi, az isteni, Krisztusi örök élet vallása, megbizonyítása. Élet csak ott van, ahol az Eszme, az íge az ember szívében megszületik, ahol az testet ölt. Megszületett, testet öltött benned ? Ha igen, — úgy van Karácsonyod, akkor a lelked karácsonyi szent örömöt érez, karácsonyi szent ünnepet ül. Élet csak ott van, ahol az Eszme, az íge meggyőzi benned az érzéki vágyakat, megtöri az önzésnek, a bűnnek pusztító, kárhozatos nagy hatalmát, keresztre feszíti a testet. Megtörte, keresztre feszítette benned ? Elmondhatod : „Élek pedig többé nem én, hanem él bennem a Krisztus?“ Ha igen, — úgy van Nagy Pénteked, — akkor halálos órádban is az élet diadalát érzed s elmondhatod: „Atyám, a te kezeidbe ajánlom lelkemet!“ Élet csak ott van, ahol az Eszme, az íge
